Élet az élet peremén

Mikijozsa2023. február 11. 07:30

Az élet talán akkor érződik legszebbnek amikor fogy el az időnk, nagy szívvel szeretettel olvastam

HanyeczKaroly2023. február 10. 19:29

Elfogja az embert a szomorúság a búcsúhoz közel,
de Te igazi költészettel írtad ki magadból.
Talán segít, ha arra is gondolsz, hogy már
közelebb vagy a ragyogó Mennyhez,
és ennek azért lehet örülni is.
Nekem sokat segít ez a mondás:
"Az öregség egyre sötétebb alagút,
de egyre fényesebbek a lámpák!"
Én is bánatos idejében vagyok életemnek,
úgyhogy sokat mond számomra,
ahogy megéled szomorúságod.
Köszönöm, hogy olvashattam!
Szívvel, szeretettel: Karcsi

HodosiImrene2023. február 10. 00:03

Kedves Olga! Nagyon szép őszinte verset írtál az öregedésről,elmagányosodásról,de van remény csak keresni kell a megoldást,a szépséget,örömöt adó elfoglaltságot. Legyen az virág,festés,egy séta,akár ismerőssel. Kívánom,hogy vidám szép téli napjaid legyenek,további szép alkotások megírására. Nagy szívet hagyok szeretettel. Hodosi Imréné Emma

lejkoolga(szerző)2023. február 9. 18:25

Drága Barátaim, Tisztelt Olvasók!

Hálásan köszönöm mindnyájatoknak a megtisztelő figyelmet!
Szeretettel és tisztelettel:
Olgi

Nichi-ya2023. február 8. 19:00

Nagyon meghatottak gyönyörű soraid. Sok szeretettel, szívvel olvastalak.

banattanc2023. február 8. 06:17

Gyönyörű hasonlatok! Szeretettel gratulálok különleges versedhez!
Marianna

Locoen2023. február 7. 20:41

Kissé melankolikus és megfáradt, mégis nagyon szép és magasztos, megérintő és magával ragadó sorokkal átitatott, megható hittel és kellően kifejező vizuális ingerekkel teli, kis érző és alázatos bensőből fogant, őszinte vallomás. Lélekből gratulálok alkotásodhoz, Olga!

Igen, az öregkor egyik mementója, hogy az ember egyre többet pihen meg a mindennapi rohanásban és vet számot. Elidőzik a gondolataiban, az érzéseiben, visszatér a megélt pillanatokhoz, nosztalgiázik, vágyik arra, hogy újra zsenge gyermek lehessen, de egyúttal fél attól is, ami még előtte áll: a bizonytalan elmúlástól. A kisded még erős, hajlítható, tettre kész és érdeklődő, szelíd és alázatos, az öregedő már megfásult, megkeményedett szívű, beteges, erőtlen, bizalmatlan, vágyakozó és merengő. Mert a legtöbben nem attól tartanak az öregségben, ami elközelít, hanem attól, amiről majd számot fognak adni, és attól is, amit nem tettek meg, de ildomos lett volna, amit hátrahagynak, amit elveszítenek. Mert minél inkább öregszik valaki, annál erőteljesebben mutatkoznak meg tettei a lelkiismerete tükrében, mert ilyenkor már lassabban, megfontoltabban szemlél, jut ideje olyan dolgokra is, amikre korábban nem. Inkább befelé él már, mintsem kifelé. De a lélek kortalan, és mindenki lehet újra gyermek, ha Hozzájuk kiált gyermeki lelkülettel, és nem a földi kincseket szükséges gyűjteni, hanem a lelkieket. De ez egy szükséges folyamat. A Tökéletes Gondviselő Édesapa megteremtette szeretetből az ember lelkét, és ahogyan megszületünk, úgy el távozunk, hiszen a földi porhüvely elhagyása mindenkinek a saját megélése. De aki Velük van, az nincs egyedül lélekben, soha nem is volt, mert ahogyan megíratott, Istenben élünk. Bennünk, de körülöttünk is. Minden, ami igaz, ami tiszta, az Ő, abban ott lüktet, Él-Ő, munkálkodó. Aki még a testének elmúlása előtt megéli azt Lélek által lélekből, hogy semmitől nem szükséges tartani, félni, aki hagyja, hogy az Ő akaratuk valósuljon meg, az élni fog mindörökké. Nem hiába íratott meg az, hogy ne sirassuk a halottat, hanem azt, aki eltávozott, de a szülőföldjét meg már soha nem látja. Itt a lélekről beszél, annak a honáról. A test letétele Velük egy óriási könnyebbség, hiszen testben nincsen igaz és örök élet. Törekedni szükséges rá, hogy igazabb életet éljünk, hisze ahogyan mondják, boldog az, akinek az Úr gyarlóságot nem tulajdonít és vétke elfedeztetett. Nincsen gyarlóság nélküli ember, mindenki kivétel nélkül vétkes, de az öregedő is lehet gyermek lélekben. Valahol a tisztes kor megélése is egy adomány, annak is megvan idelent a maga jelentése, szükségszerűsége. Fény nélkül lehetetlen élni, ahogyan a Nap életadó vitalitása nélkül is elpusztulnánk. Az Atya ragyogása táplál, és főleg fürdőzni is szükséges akkor, amikor az ember egyre inkább keményedik meg és öregszik, hiszen akkor van még inkább szükség Rájuk. A szeretetben nincsen fél-elem, így íratott meg, hiszen aki fél, az nem lehet egész. Az még a múlt fogja, aki tart a jövőtől, ne pedig a jelenlétben fürdőzik Velük, hiszen az az Atya a vagyokban él és hat. Aki kér, az mind kapni is fog, ezt mondta az Egyetlen Pásztor, és azt is, hogy ne féljünk, csak higgyük Istenben és benne. Hitet és kitartást kívánok Bennük!

Hitben, a kenyér megtörésében, szembesülésben és állhatatosságban gazdag élete kívánok a Tökéletes Gondviselő Édesapának és a Dicsőséges Krisztusnak a lélekelevenítő kegyelmével!

Üdv.

Tamás

Locoen2023. február 7. 20:37

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

harsfalvi.12023. február 7. 16:41

Kedves Olgi.Tetszik a versed.Kecsegtet a remény,Cselekvés már nehéz,Magasló kőfal vesz körűl,Szép szavak.De fény nélkül is lehet élni még az ilyen, mélyról jövő gondolatok mellett is.Imádkozz a megváltóhoz és segíteni fog, kivezetni az árnyból.Tetszik a versed.Szeretettel.Sanyi.

Springfoot2023. február 7. 12:43

És ott is van az a kéz, csak ragadd meg! Brávó! (L)

PELLEI2023. február 7. 11:48

Fényteli, boldog perem-éveket kívánok!
Szeretettel, szívvel: Laci.

Detti2023. február 7. 09:56

Együttérző szívvel olvastam szép versed!
Kívánom, hogy találd meg az éltető fényedet....
Üdvözlettel: Betti

Anzsy2023. február 6. 19:29

Megérintett szép versed, Olgi!
Szívvel gratulálok, Anzsy

JohanAlexander2023. február 6. 12:17

Olgi, versedhez nagy szívet küldök.

orpheus35352023. február 6. 11:12

Lesi az ember folyton...

Nagyon jó vers.

Ildikó

1957052520122023. február 6. 08:21

Nagyon szép és egyben szomorkás gondolatok.
Szívvel gratulálok , Irén

m.agnes2023. február 5. 18:53

Szépre írtad!

Törölt tag2023. február 5. 16:15

Törölt hozzászólás.

gyongyver672023. február 5. 16:11

Lépnék, de érzem, nincs hova,
kinyílt a végzet kapuja.
Hiába lennék tettre kész,
ha a cselekvés már nehéz!
Mély csend borítja lelkemet...
Már csak a múltam emleget.

Gyönyörű,de szomorú,szívet hagyok neked :Gyöngyi

lnagypet2023. február 5. 15:09

Komor életkép a múló idő nehéz pillanataival
besatírozva,de azt hiszem reménykedni kell!
Szívvel, szeretettel: Z Nagy L

adamne2023. február 5. 15:07

"Fény nélkül vajon hogy lehet
élni a perem-éveket?"
Nagyon igaz minden sorod drága Olgikám. Sokan érzünk ugyanígy.
Gratulálok nagy szívvel: Manyi

pete572023. február 5. 14:43

"Még él, kecsegtet a remény,
de néha csak egy árnyhalom
ül a meggyötört vállamon."

Remélni mindig kell, kedves Olgi!
Szomorúságában is szép vers, szívet érdemel.
Gratulálok!
Margit

daneei2023. február 5. 12:43

Nagyon szépen megírt alkotás! Szívvel gratulálok.

montor2023. február 5. 10:24

Meghatóan szép versedet szeretettel és átérezve
olvastam drága Olgi.
Öleléssel, szívvel
Eszter

60afrod2023. február 5. 09:14

Drága Olgi!
Szép, megható versedhez szívvel és szeretettel gratulálok!
Ildikó

bereczkif2023. február 5. 09:11

Gyönyörű versedet szívvel olvastam.
Gratulálok: Ferenc.

HalaszZ2023. február 4. 22:13

Tetszik a versed, szívvel olvastam! Zoltán

orok.szerelem552023. február 4. 21:23

Drága Olgi, megérintettek soraid!
Megható, megis gyönyörű versedhez szívet hagyva, szívből szeretettel, elismeréssel gratulálok!
Margit

m.falvay2023. február 4. 20:44

Nagyon kedves hangulatos vers képek .
Szívvel Miki

S.MikoAgnes2023. február 4. 19:26

ahogy telnek az évek, én is gyakran elgondolkodom a perem-éveken...s a cselekvés egyre nehezebb
nagyon szépre írtad, nagy-nagy szív érte sok szeretettel
ági

Motta2023. február 4. 19:20

Szép öregedés versed szívvel olvastam.
Motta

HMMarta2023. február 4. 18:41

Gyönyörű vers, szívvel olvastam.

1-9-7-02023. február 4. 18:39

Fény nélkül vajon hogy lehet
élni a perem-éveket?
Lesem a megváltó kezet,
amely az árnyból elvezet. Kívánom neked leld meg a megváltó kezet kiváló kifejező versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok Anikó

jocker2023. február 4. 18:32

Szépm a versed, jó a mondanivalód és végül a reményről szól az egész!
Úgy legyen!
Poétaöleléssel, főhajtással: csak gratulálni tudok!
jocker/Kíber/Feri

S_Patricia2023. február 4. 17:46

Megérintően szép, reményt váró, és adó vers. Szívvel gratulálok.

lejkoolga(szerző)2023. február 4. 16:28

Drága Barátaim, Tisztelt Olvasók!

Hálásan köszönöm mindnyájatoknak a megtisztelő figyelmet!
Szeretettel és tisztelettel:
Olgi

molnarne2023. február 4. 16:27

Gyönyörű versedhez drága Olgi nagy szívvel gratulálok:ICA

Nata2023. február 4. 16:14

"Fény nélkül vajon hogy lehet
élni a perem-éveket?
Lesem a megváltó kezet,
amely az árnyból elvezet."

Gratulálok, nagyon szép vers! ♥

CD57.sz2023. február 4. 16:05

Drága Olgi!
Gyönyörű a versed. Elismerő szívvel,
szeretettel gratulálok:
Klári

Csendhangjai2023. február 4. 16:04

Drága Olgika!

Gondolataiddal nem vagy egyedül: néha már én is elmerengek, aztán elengedem az érzést, mert tenni ellene nem tudok.
Versed gyönyörűen írtad meg, amihez szívvel, szeretettel gratulálok!

Klára

Fresh2023. február 4. 15:56

Kedves Olga megérintő a versed. Azt gondolom, már biztosan nem leszünk képesek olyan dolgokra, mint fiatalon, de ezekben a "perem-években" is meg kell találni a szépséget. Sok erőt kívánok ehhez. Szívet hagyva gratulálok szép versedhez. Edit

Zsuzsa03022023. február 4. 15:50

Gyönyörű versedhez
szívvel, szeretettel gratulálok drága Olgi.
Jó egészséget, szép napokat kívánok!
Zsuzsa

lilapetunia2023. február 4. 15:43

Drága Olgi,
nagyon jól megértelek. Sok a sötét árny, a csak ártani tudó és akaró gonoszság, talán éppen ezért nevezik a korszakot, amiben élünk, a Kali Jugának, a Sötétség Korának.
Bízz a hitedben és a kívül-belül meglevő fényekben -- akkor is, amikor nyílik a kapu.
Szívvel és szeretettel gratulálok nagyon szép versedhez,
Márta

uzelmanjanos9562023. február 4. 15:30

Csodálatos életversedhez szívvel gratulálok:János

Zakeus2023. február 4. 15:04

Fény nélkül vajon hogy lehet
élni a perem-éveket?
Lesem a megváltó kezet,
amely az árnyból elvezet."

Bizony fény nélkül élni nagyon nehéz, illetve nem lehet,
gyönyörű vers, gratulálok!
Gábor.

Andicsek2023. február 4. 14:46

Keblem nyomja egy gondolat,
amely tetőzi gondomat.
Fény nélkül vajon hogy lehet
élni a perem-éveket?
Lesem a megváltó kezet,
amely az árnyból elvezet.

Meghatóan szép vers, drága Olgika!
Őszinte szívvel és szeretettel: Andi

baloghzsuzsanna2023. február 4. 14:33

Csodaszép vers! Szívvel gratulálok! Zsuzsa

GePir2023. február 4. 14:28

Megérintett. Életversed meghatódva, szívvel olvastam. Piroska

VaradyEndre2023. február 4. 14:28

Jó versed,nagy szívvel olvastam.
Üdvözlettel:Endre

5367712023. február 4. 14:14

Nagyszerű vers az öregedésről. Együttérző szívvel.
József

Martonpal2023. február 4. 14:11

Remek vers. Csak éljük még sokáig ezeket a "perem-éveket"
Nagy szívvel gratulálok Attila

MarcziM.Mathias2023. február 4. 13:22

Örömmel fogadtam újabb versedet.
Szívvel olvastam!
Gratulálok:
Mathias

John-Bordas2023. február 4. 13:13

Drága Olgika, mi akik benne vagyunk a korban mindannyian így gondoljuk egyszer egyszer, ez normális. De mindig találunk valamit ami kilendit ebből az állapotból és minden jó lesz egy ideig. Én arra jöttem rá, hogy nem szabad fiatal magunkat keresni öreg magunkban, megerteni kell hogy mire vagyunk képesek, és hidd el még mindig sok mindenre s mi több olyanokra is amikre fiatalon képtelenek voltunk, versed kitűnő munka, nagy szívvel gratulálok hozzá ölellek szeretettel János

Lakatosne2023. február 4. 13:12

Szívvel olvastam életversed! Mig ilyen szépeket írsz Olgi, nagy baj nem lehet.
Szeretettel üdvözöllek Ibolya.

zeanna2023. február 4. 12:54

Lüktető jelen nem sodor,
énemben ragadt valahol,
magasló kőfal vesz körül,
csupa kétely - mi bennem ül.
Fölöttem táncot jár a Nap,
de a sötétség megragad.

Drága Olgi! Ahogy írtam az Amíg lehet versemben, a kétely bennünk van
időnként, de el kell engedni és helyette a reményt magadhoz ragadni.
Az öregedés nem csak az élet végét jelenti, hanem lehet még benne szép,
jó, csak észre kell venni.

Versednél nagy szívet hagyva, szeretettel gratulálok. Anikó

feri572023. február 4. 12:45

Kiváló, szép alkotás Olga.
6. Szívvel gratulálok.
Feri

meszaroslajos602023. február 4. 12:43

Kedves Olga!
Hitelesen írsz az öregedésről, szeretettel adok szívet, Lajos.

Sznearanka2023. február 4. 12:41

Kétségek és félelmek, szívből jövő, szép versben megfogalmazva. Szeretettel gratulálok!

Taki2023. február 4. 12:17

"perem évek"
Érdekes, jó meghatározás... nagyszerű vers! Szeretettel szívelem!
Laci

gypodor2023. február 4. 11:57

Fény nélkül vajon hogy lehet
élni a perem-éveket?
Lesem a megváltó kezet,
amely az árnyból elvezet.

ERŐS ÉS JÓ VERS
1.
Szívvel
Gyuri