Egyedül
Remény van még, sosem szürkül el
Bízva biztatom önmagam, az égre nézek fel
Voltam már sok ember között ...elfogadott
Éltem, haltam velük, mindenki egy bizonyos utat mutatott
Minden ember egy újabb kihívás, telis-teli érzelem volt
Az úton egyenesen, ruhámon egyre több folt
Leszakadtak rólam, vagy én szakítottam le őket
Már nem tudom, de éltem velük, nem felejtek többet
Egyedül most már az utam legszebb éveiben
De van még erőm élnem és a dolgom tennem
Legnagyobb félelmem legyőztem
Vagy legyőzöm talán
Egyedül az úton, vándorbotom a magány
Igaz és hamis barátok kövezték az utam
Voltam fontos és kevésbé, azt gondoltam
Szerelmek és a társas magány
De mégis megérte talán...
Erősebb és erősebb lettem én egyedül is már
Az én ösvényem széles, elférünk rajta többen is már
Mindig is volt hely, tán hibáztam már sokszor
De ha igaz, az Élet majd kárpótol
Mert helytállni muszáj értem és másért
Egyedül is, akár érted is erőt meríts a barátért
Álmom is egyedül, és szárba szökken
Egyedül ebben az ...életben...
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!