Hasztalan
Az idő már nem hasztalan,
Hisz mellettem te is itt vagy,
Pazarlás volt eddig a perc,
Mind az ürességbe folyt el,
De most érzem, minden más lett,
Mert nem érzem már, hogy más kell.
Szavad ülteti belém a hangot,
Amit ha nem vagy velem is hallok,
Nincs így már perc, ami úgy múlik el,
Hogy ne legyél te neki a része,
Elvarázsolt lett minden pillanat,
Hajnaltól, míg eljön a pirkadat.
Meztelen lelkünk egymáshoz ért,
Nem fáj ma már a lét, élnénk még,
Hallgatnánk a csend mély szavait,
A lelkünknek féltett titkait,
S míg minden körbe csak változna,
Mi egyként lennénk majd kárhozva.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!