Szerző
Sándor Márton

Sándor Márton

Életkor: 25 év
Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1146 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. január 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Sándor Márton

A halál mosolya

Hullámok hátán sodró sejtelmes karavellán állok,
A végtelen távlatába látok én, s a vágyak lágyan járnak át...
Még van remény, sosem vész el tova, míg ember nem leszel ostoba,
S elvakít a fény, mely minduntalan megmutatja... minden percet úgy élj
Mintha utolsó volna... mert a halál rongyos mosolyával már világod ostromolja...

2009. december 31.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


EXAN(szerző)2010. január 30. 20:08

Köszönöm szépen..:)

irenke2010. január 30. 19:25

''mert a halál rongyos mosolyával már a világod ostromolja...''
Márton,haláli verset irtál!
Gratulálok:)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom