Szerző
Turbéki Alexanrda

Turbéki Alexanrda

Életkor: 26 év
Népszerűség: 11 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 494 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. február 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Turbéki Alexanrda

Néha úgy érzem

Angyal ő egy áldott teremtés,
Könnyes arcára derűt csal a nevetés.
Szűz lelke tiszta, mint a fehér hó,
Olyan akár egy hegyek közti nyugodt tó.

Ő lehetne az ártatlanság mintaképe,
Szépsége beleillene egy szép festménybe.
Göndör fürtjei az arcát takarják,
Hogy senki ne lássa könnyeit a fürtök is azt akarják.

Egyet pislogok és máris mást látok,
Egy barna démont, kit körül ölel egy átok.
A gyűlölet a keserűség átka,
Mintha az életből mást nem is látna.

Utálattól és szomorúságtól ég az egész teste,
Mintha ezt a szörnyet álmodtam volna meg tegnap este.
Szép hamvas arcán ezt a kínt látni szörnyű,
Mégis ebben a lányban is van valami gyönyörű.

Közelebb hajolok, hogy jobban szemügyre vegyem,
S lassan a kezem a tükörre teszem.
A lány utánoz és ő is nyújtja a kezét,
Szeretném megtudni a szomorú démon nevét.

De ahogy szóra nyitom a szám,
Látom ő is hasonló gesztust szán.
Hagyom, hadd mondja ő előbb,
De ő csak áll tovább az üveg mögött.

A tükörről letekintve idegesen nyugtázom,
Hogy ez a két alak a valóság és nem valami rémálom.
Lassan ráébredek, hogy mind a két alak én vagyok,
De én ilyen démon lenni nem akarok.

Néha úgy érzem:
Én vagyok a jó, az ártatlan,
De a lelkem ebben az ügyben pártatlan.
Máskor démon képében tekintek a világra,
Úgy érzem, minden igyekezetem hiába.

Az élet egy bonyolult útvesztő,
A lélek minden érzelmével megtévesztő.
De egy egész világ és élet előttem áll,
A sok rejtvény, hogy megfejtsem csak arra vár.

Sorsomról szeretnék, de sajnos sokat nem tudok,
Remélem, nem arról szól, hogy az álmaim után csak futok.
A vágyaimat nem hagyom, hogy elveszítsem,
Hisz azért jöttem, hogy mindet teljesítsem.

És majd ha a halál árnyéka követ,
Három énemmel együtt nyugodtan a sírba lökhet.
Fejemet nyugodtan hajtom örök álomra,
Mert minden dolgot, mit szerettem volna - valóra váltottam.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom