Szerző
Cseri János

Cseri János

Népszerűség: 97 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 4688 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. február 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (5)

Cseri János

A kert

Kicsiny talpalatnyi föld;
megtanít élni a természet
és a jó példa: Nagyapám,
ki benne soká elszöszmötölt.

Kedvet, korán keltett,
mint a nyári napsugár,
hívogatott: Gyere...
és mennem kellett.

Látva, hogy nő fazékig az étel,
...számtalan apró csoda,
vértezett tudással,
felfedte titkait két kezével.

Ebéd mindig délben volt.
Sparhelten lábas,
benne a termés,
a rádióból nóta szólt.

Nagyim magáért kitett,
mindent az asztalra,
a vén diófa alá,
s desszertnek hókifliket.

(... máskor csöröge
volt a nass, ha "nem látta"
kezemen mily nyomot hagyott,
a kert zöldje, röge.)

Vödörnyi kútvízben szóda...
Állt az idő ebéd után,
míg a fröccsöt
nagyapám elkortyolta.

Kártyáztunk is sokat.
Folyt a szó, a múlt,
mint forrás fürdetett,
láttam ős családomat.

Ük és szép-apák,
...éltek-haltak...*
szívük szerint,
védték a Magyar hazát.

Kicsit gyomláltam,
még délután
locsoltam, - könnyeimmel
büszkén -, bátran.

Az este tanyát vert,
kék madár dalolt trillákat
fűzve az ég alatt...
elpihent a kert.

Nagyszüleim emlékére. 2009. augusztus-december.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


jocker2010. december 4. 09:03

Justice! Versed nagyon szép, mindent megtudtunk a nagyszüleidről. Sőt a régmúlt emberi életről... Köszönöm, hogy ezzel az én nagyszüleim emlékét is kézzel elérhető valóságba hoztad, ismét átéltem a gyermekkoromat.
Klassz. Vivát, vivát, vivát.
Poéta üdvözlettel: jocker/Kiber/Feri

Justice(szerző)2010. július 7. 14:10

Kedves Zsófia!
Kezemben tarthatom a gondozásodban megjelent, Rajzok és gondolatok a természetről egy kötetét. Csodás lett, telis-tele szép alkotásokkal. Ezúton is köszönöm a lehetőséget, hogy fenti versemet érdemesnek találtad megjelenésre.
Szertettel ölel: János

Justice(szerző)2010. március 19. 09:10

Kedves Katalin! Köszönöm hogy figyelmet és időt szentelsz soraimnak és örülök ha találtál bennük olyat, ami szívednek kedves.
Sajnos már nem ''trendi'' a generációk együttélése. Pedig sokat lehet tanulni a mindennapok egyszerűségében is a szülők, -nagyszülők tapasztalataiból és viszont, hiszen a számítógép és az internet világa, felelevenítheti és hozzáférhetővé teszi a múltat az idősebbek számára. Több kultúrkörben is létezik a Vének tanácsa. Akárcsak a munka rutinja, felbecsülhetetlen tudástárház a már megszerzett tapasztalat (alapja a túlélésnek) és mennyire szomorú, ha nem tanulunk a múlt hibáiból. Köszönöm. Üdvözlettel: János

M.Katalin2010. március 19. 03:33

Kedves János!
Ahogy haladok előre verseid olvasása közben,egyre inkább azt érzem,mintha a saját gondolataimat ,érzéseimet fogalmaznád meg.Nagyon szép emlékeket ébresztettél fel bennem!Gyermekkoromban,hasonló élményekben volt részem.
Gratulálok szép versedhez!
Szeretettel:Kati

Justice(szerző)2010. február 24. 08:48

Köszönöm Ilona.

uszuka2010. február 23. 20:00

Nagyon szép!!!

Justice(szerző)2010. február 21. 11:01

Kedves Zsófia, Attila! Köszönöm. Örülök ha szép emlékeket idéztem. Üdvözlettel:János

kistili.2010. február 21. 09:38

A verset olvasva képek villantak gyerekkoromból.

'' Vödörnyi kútvízben szóda...
Állt az idő ebéd után,
míg a fröccsöt
nagyapám elkortyolta.

Kártyáztunk is sokat.
Folyt a szó, a múlt,
mint forrás fürdetett,
láttam ős családomat.''

Gratulálok!

karolyfi2010. február 20. 22:33

Szép emlékezés.

Justice(szerző)2010. február 19. 21:30

Szia Kata! Éveken át tapasztaltam példamutatásuk, az élet-lényeglátásuk, szeretetük. Jelenük, mindennapjaik megélésének azon természetes képességét, hogy elfogadták adott helyzetüket és ebből igyekeztek kihozni a legjobbat. A kertészkedés munka értékeinek és mikéntjének átadása, hab a tortán. Ezt a boldogságot igyekeztem egy nap történéseibe sűríteni, hogy mit is kaptam tőlük. Köszönöm soraid. János

19702010. február 19. 20:46

Szép emlékeid vannak.A régi családi történeteket én is imádtam,s főleg,ahogy a nagyszüleim mesélték.Más kor,más érték és mégis sokkal többet adott,akár egy egyszerűen megterített asztalnál elköltött ebéd...S az ízek,az igazi nagyanyás ételek.:-)
''Látva, hogy nő fazékig az étel,
...számtalan apró csoda''
Igen,apró csodák voltak!és örömmel olvastam versed!:-)

Justice(szerző)2010. február 19. 17:46

Marianna kedves! Szívesen. Mária, Eta, Sanyi! Köszönöm. Üdvözlettel: János

LIne2010. február 19. 17:09

Erős szálon függő emlékek a múltból.
A csöröge ízét, illatát, szinte érzem. Láthatóvá varázsoltad a régi kertet. Élmény volt olvasni.

Üdv: Eta.

kormanyossanyi2010. február 19. 15:10

Gratulálok János!

csillogo2010. február 19. 07:15

Szép emlék képek! Gratulálok!

mezeimarianna2010. február 19. 02:19

Köszönöm,hogy elmesélted!:)

Justice(szerző)2010. február 18. 22:38

Szia Kinga! Részemről az öröm. Üdvözlettel: János

Kicsikinga2010. február 18. 19:56

A vén diófa alatt ültem, és ettem az első szépen beérett körtét, amit egy kockás konyharuhába törölt késsel vágott föl nekem egy bácsi, aki egész nap csak akkor vette le fejéről fekete kalapját, megtisztelve a harangszót, és az ebédjét. Megosztotta velem. Gyönyörű volt, és nem felejtem soha. Köszönöm szépen kedves János, hogy ma egy szép emlékkel gazdagabb lehettem, és egy szép verssel!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom