Szerző
Dóka György

Dóka György

Népszerűség: 60 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 501 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. március 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (8)

Dóka György

Elárvult őzek

Ezüst nyereg alatt szaladnak lovaink:
a percek lassan mind két lábra állnak,
ledobnak hátukról vad napjaink,
barátaink már többé nem találnak
minket itt a hamuszín őszi tájban
ahol egykor a Nyár gyöngyöző levét
ittuk csordultig telt arany kupákból
s magunkban őriztük a melegét.

Elárvult őzek az éjszakában
vagyunk mi mind, és köd takarja el
tőlünk a holnapot,
hangunkra már csak fátyol Hold figyel.
Harmaton lép tétova, gyönge lábunk:
illúzió a lét – gyöngy pettyek s hullámzó redő
rejtenek el az éjszakában, míg lassan körbezár
az elmúló Idő.

Ott állunk reszketve s elhagyottan,
félénk szemekben elnyíló alkonyok
lehulló tollai peregnek egyre,
esőket sírnak kihunyó csillagok.
S halkuló lépteink nyomát
elfedi sárba hullt avar,
mint elárvult őzek patanyomát
dér lepi már... és mindent eltakar.

De ma még ködök lehelte titkos utakon
keressük a Nyár s elmúlt idők nyomát,
mint elárvult őzek szimatolunk az Éjbe,
hogy újra megtaláljuk könnyű illatát.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


legland2010. május 16. 10:52

Lenyűgözően szép vers,többször is olvastam.Gratulálok Gyuri!!

dokagyuri(szerző)2010. március 20. 08:17

Köszönöm, Alyz és Marianna! Köszönöm!

mezeimarianna2010. március 20. 04:40

Nagyon szép....Gratulálok!!!!

Alyz2010. március 19. 22:34

Nagyon szép vers, mély mondanivalóval, gratulálok, kedves Gyuri! :)

dokagyuri(szerző)2010. március 19. 06:24

Köszönöm, Lányok! :-))
Köszönöm a szereteteteket....
:'')

P.TothIren2010. március 18. 22:50

Gyuri, megint nagyon szépet írtál! :)

Törölt tag2010. március 18. 19:28

Törölt hozzászólás.

dokagyuri(szerző)2010. március 17. 21:04

Köszönöm Attila!

purzsasattila2010. március 17. 09:11

Szép versedhez gratulálok!
Gyönyörű képekkel érzékelteted a múló időt, az örök küzdelmet a létért:)
Szívet kell törjek érte :)

dokagyuri(szerző)2010. március 17. 06:39

:-))

narnia2010. március 17. 00:11

''Harmaton lép tétova, gyönge lábunk:
illúzió a lét – gyöngy pettyek s hullámzó redő
rejtenek el az éjszakában, míg lassan körbezár
az elmúló Idő. ''

dokagyuri(szerző)2010. március 16. 22:36

Barbara!
Köszönöm... ''minden könnyem előástam..''

Justice!
Jól ''összehoztad'' a válaszvéleményezést!
Köszönöm!

Justice2010. március 16. 21:13

Szia Gyuri! Szép remény, ''hogy újra megtaláljuk''. Az élet gyakran mást, de mindig újat hoz. Gyámolítani kell az elárvult őzet, de mint öreg néne kezei közül, erőre kapva, megáll a lábán. (mit se számít, ha avar vagy hó fedi nyomait, szabadon szereti) Gratulál üdvözlettel: János

szebarb2010. március 16. 21:06

Végtelenül szomorú és végtelenül szép.

dokagyuri(szerző)2010. március 16. 21:03

Istenem, de szépen-szépet írtál, Kinga!

Zsófia: ''szívedet '' köszönöm! Köszönöm! :-))

Kicsikinga2010. március 16. 20:14

Kedves György!

Én még olvasni is csak úgy ''mertem'', nehogy megtörjön, eltörjön, mert annyira szép, hogy lelkem két kezébe fogtam vigyázva!

karolyfi2010. március 16. 20:10

Szív. :)
Csodás!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom