Szerző
Karsay Mária

Karsay Mária

Életkor: 48 év
Népszerűség: 88 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2085 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. április 28.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (11)

Karsay Mária

Anyám

Anyám homlokát ráncok redőzik,
Fehér hajában sok gond időzik.
Fájó testében sír a bánat,
Mindent odaadott, kifosztva fárad.

Álma és vágya, minden gondolata
Gyerekei jövőjét fontolgatja.
Szívébe vérként szökik a remény,
A jó sors egyszer minket is elér.

Küszködik, dolgozik erején felül,
De minden lépésbe éles kín vegyül.
Vegytiszta konyhája a szenvedésnek:
Földi pokolra miért ítélted?

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


marakod(szerző)2011. szeptember 6. 20:40

Örülök, hogy itt jártál.

krysztin2011. szeptember 6. 19:33

Nagyon szép!

marakod(szerző)2011. július 6. 18:03

Köszönöm

nefelejcs2010. október 17. 23:28

Meghatóan szépen írtál édesanyádról.
Szeretettel gratulálok: Anikó

rozmanjenone2010. szeptember 29. 14:18

Így szólaltam meg versed hangos ''olvasása'' közben:
''Ó DE SZÉP''! Sugárzik belőled az anyai szeretet!
Gratulálok versedhez.

marakod(szerző)2010. szeptember 1. 11:31

kell hogy legyen egy biztos pont az életben. a kölcsönös szeretet a legerősebb

19572010. szeptember 1. 09:30

Látszik a vesből is, a gyermeki szereteted.

marakod(szerző)2010. július 13. 12:42

köszönöm, Zsanett

cedrus492010. július 13. 11:29

Ismerős érzések..nagyon fájó, amit írsz..és nagyon sugárzod minden sorodban a féltő szeretetet, aggódást.
törtem érte..
Zsanett

amalina2010. június 4. 16:04

Szép és megható. Gratulálok!

marakod(szerző)2010. május 21. 12:48

Örülök, hogy egymásra találtunk

xxXPanniXxx2010. május 20. 15:37

Köszönöm, hogy észrevettél, így te is megajándékoztál ennek a versnek a szépségével.Gyönyörű és nem felejtem el.

marakod(szerző)2010. május 15. 19:15

Az enyém lassan szétporlad

jegvirag2010. április 29. 20:53

Hú...nagyon szép, s nagyon fájdalmas:( összetört a szívem!

marakod(szerző)2010. április 29. 18:55

Ő nekem a központ, de látom, ahogy kihuny benne az élni akarás. Ez nagyon fáj, s tehetetlennek érzem magam.

SEniko2010. április 29. 08:23

Egyszerre fájt és jól esett olvasni...
Mélyreható!

mezeimarianna2010. április 29. 06:28

Nagyon szereted őt,de mindennek oka van..Sajnálom,szép vers!!!

marakod(szerző)2010. április 28. 14:13

Az Anyaság lényege szerintem az odaadás, s a küzdelmes évek fájdalmat és betegséget szülnek.

Kicsikinga2010. április 28. 13:46

Szép, és fájó!

stapi2010. április 28. 11:09

Jaj, de sok édesanyáról elmondható ez! Nagyon szépen megírtad! Gratulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom