Szerző
Ross Satyr

Ross Satyr

Népszerűség: 247 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 901 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. május 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (13)

Ross Satyr

Sancho

Részletek

Szamárháton zötykölődve
nem ér lábam le a földre;
nemcsak mert a háta görbe:
köpcös volnék magam is.
Hideg hűt, vagy fűt forróság,
tövis jut, vagy nyíló rózsák,
poroszkál a jámbor jószág,
s biztonságban hazavisz.

Rozzant sárga lép csapzottan
orrunk előtt, alig moccan,
s ha lép egyet, halkan koccan
gazdáján a laza vért.
Csont és bőr a kopott csődör,
füvet tép a száraz földről.
Odvas foga lassan őröl
vadzabot és pipitért.

Lökött gazdám nagyon ráért,
páncélt öltött, borbélytányért.
"Harcba szállunk Holy Grálért,
minden küzdés nemesít! "
Rábízva a szerencsére,
elindultunk keresgélve...
Hogy mi lett az eredménye?
Eddig csupán Holy Shit...

Sok kalandról mesélhetnék,
persze nem mind csodás emlék...
Történt pedig velünk nemrég,
hogy egy mezőn kószálva
ráleltünk egy messze látszó,
lágyan fúvó széllel játszó,
kézzel-lábbal hadonászó
elvarázsolt jószágra.

Gazdámnál egy hosszú dárda,
rárontott egy széllapátra,
és hogy az nem hőkölt hátra,
átdöfte a vitorlát.
Szakadt vászna megragadta,
elkapta egy fordulatra,
s mivel gazdám súlya gyatra,
egy teljes kört repült át...

...Jött végül az Úr parancsa:
kedve támadt, hogy La Mancha
hű lovagját megpillantsa;
meg is jelent előtte.
Bárányfelhő fedélzetén
nem felel, csak dohog szegény,
ha kérdik: a lovagregény
mindörökre Quihótt-e...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Ross(szerző)2010. május 24. 06:54

Kedves Fruzsina, erre nincs jobb szó: imádom, amikor egy Nyájas Olvasóm ennyire egy hullámhosszra képes kerülni a szövegemmel! :) Néha megkockáztatom, hogy bizonyos háttérismeretekre alapozva tegyek utalásokat, akkor is, ha ezzel fennáll a veszély, hogy nem mindenki folytatja az olvasást. Természetesen a kifejezés itt helytől is, időtől is idegen, de annyira kínálkozott... Szerintem még örülhetsz, hogy a nevetés vette igénybe a rekeszizmodat: másnál ezt a sörösládák cipelése váltja ki. Köszönöm, hogy erre jártál.

zsomcike2010. május 24. 06:43

Kedves Ross! Megint rózsás kedvem támadt, igen szélmalmokkal harcolunk, node ez a Holy Shit, mondhatom gurultam a nevetéstől, vihogtam, viháncoltam, kacagtam, röhögtem, röhécseltem. Most nyögdécselek, jajj a rekeszizmoknak! Köszönöm a humorod! Szeretettel Fruzsina

Ross(szerző)2010. május 23. 14:19

Szia, örülök, hogy nevettetőnek találtad. A kissé karcosabb (én voltam az oka) első kontaktushoz képest ez a mód sokkal inkább kedvemre való. Bevallom, engem is elég régóta érdekel, hogy ki lehetek - de hiába olvastam el, nincs rajta az adatlapomon.

Törölt tag2010. május 23. 14:09

Törölt hozzászólás.

szzs2010. május 20. 21:39

Nagyon kedves, amit kérdezel. Családom néha kifejezetten élvezi, néha meg megbotránkozik, ha rímekben ''dirigálok'' nekik. Azt hiszem azonban, olyan szinten még nem kiművelt, mint a tiéd. Talán az olvasók baja lenne soraim bája. Üdvözlettel: Zsuzsanna

Ross(szerző)2010. május 20. 11:05

Köszönöm, Krisztina, van ebben azért egy jó adag önzés - ilyenek írása saját magam számára is nagyon jó szórakozás. De gondolom, ezt önmagadról is tudod.

Jazz2010. május 20. 10:48


:-)))))))))Aki nevettet, az már tud valamit :)
Gratulálok, jól írsz! Egyébként figyellek :)

Ross(szerző)2010. május 19. 10:58

Bizony ám, Zsuzsanna, legyünk örök játékosok. :) A múlt nagy rímmesterei közül nekem, ha a lírát tekintem, Tóth Árpád és Kosztolányi, a kicsit játékosabb műfajokban Heltai Jenő a mintám. Nagyon tetszett még - ebből a szempontból is - az Ábrányi Emil által magyarított Cyrano, és - már kifejezetten a humor és kabaré felé közeledve - nem maradhat említés nélkül Romhányi József és Szilágyi György. Sajnálattal nézem vissza, hogy férfiak mind... Nincs kedved egy űrt betölteni? :)

szzs2010. május 19. 10:49

Bizony, és már nem élő nagysághoz is vélném. Hidd el, nem ''rosszat ír'', aki ilyet ír!! (Tudod, a játék kedvéért!)Szeretettel: Zsuzsanna

Xgildi2010. május 18. 21:26

És a végeredmény: ''a vidám elme jó orvosságul szolgál(t).'' :)

Ross(szerző)2010. május 18. 20:53

Ildikó, nagyon örülök, ha az eredmény felől tekintve ilyennek látszanak a szövegek. Ha van bennem egyensúlyérzék, az talán a csillagjegyemre vezethető vissza (bocsi, vicc csak). Komolyan reagálva: hosszú időbe került, amíg a jelenlegi sorrendbe rendeződtek bennem a szövegeimmel szembeni saját elvárások. A legfontosabb, hogy korrekt mondatok legyenek összeillő alannyal, állítmánnyal és bővítményekkel; hogy próbáljanak harmóniát sugározni; hogy utaljanak a mozgásra, dinamikára; hogy derűlátást lehessen kiolvasni belőlük.

Xgildi2010. május 18. 20:42

Ha megengeded: az igazi talentumod épp abban a rendkívüli egyensúlyérzékben nyilvánul meg, ahogy az inspirált ''ösztönösség'' és az a bizonyos értelmi ''szűrő'' együttműködik. És ez valamennyi írási megnyilvánulásodban érzékelhető, kiváló mértéket és értéket közvetít, sokunk épülésére...

Ross(szerző)2010. május 18. 20:12

Örömmel olvastam az elismerő szavaidat, Ildikó. Érdekes, hogy mely részeket emelted ki; ezek a kifejezések biztos, hogy ösztönösen kerültek bele a szövegbe. A mechanizmust nem uralom, mert nem tudatos, de valahogy írás közben többnyire be van kapcsolva egy szűrő, amely az összes lehetséges szó halmazát azonnal leszűkíti az odaillő ritmusú szavakra - és innentől már csak választani kell. A ''remek'' jelző szerintem Cervantes alapművét illeti meg, de azért köszönöm!

Xgildi2010. május 18. 20:03

Kedves Ross, fogadd őszinte elismerésem! Értelmed kiválósága most is brillírozott: precízségbe-szabottan, frappánsan, szellemesen! Vígelméjű kifejezéseivel, mint pl. ''vadzab'', ''pipitér'', ''lökött gazda'', ''elvarázsolt jószág'', ''bárányfelhő fedélzete'',... végig szórakoztatott és azon is túl! :) Bizony, remek (e) mű!

Ross(szerző)2010. május 18. 10:15

Köszönöm, kedves Zsuzsanna. Hát, a szélmalom képviseli a történetben a sablont, de sajnos néhány más szál felvillantásáról le kellett mondanom. Gondolom, a két meg (nem) említett költő esetében kortársainkról lehet szó, és ha igen, akkor - bár sajnos kevéssé ismerem a mai versirodalmat - elsőre egy Szabolcs és egy Dániel keresztnevűre gondolnék.

szzs2010. május 18. 09:59

Ilyen játékos és szemléletes szélmalom-bemutatást még nem olvastam versben! Két költőt is megnevezhetnék, kiknek szójátékaihoz méltó, kedves Ross. Ismét öröm volt olvasni művedet! Üdvözlettel: Zsuzsanna

Ross(szerző)2010. május 18. 09:30

Köszönöm, Laci, ilyen misztikus erőt azért ne tulajdoníts ennek a kis játéknak. Az újraélesztést nem tűztem célul, de ha sikerült kicsit megcsiklandozni, annak örülök.

Ross(szerző)2010. május 18. 09:28

Köszönöm, Károly, örülök, hogy alkalmam volt egy kicsit megmosolyogtatni Téged.

Ross(szerző)2010. május 18. 09:26

István, köszönöm a meghívást, természetesen meglátogatom őt és ott a helyszínen darabokra vesézem! :)

helszlo2010. május 18. 09:17

Kedves Ross! Még ha Quihótt.. volna is, csodálatos versed nyomán újraéledne! Nagy élmény volt számomra! Gratulálok!

kerecsen2010. május 18. 08:31

:-)
Gratula, jót mosolyogtam! :-)

Vallejo2010. május 18. 08:10

Kedves Barátom!
Tisztelettel kérlek hogy a megadott szavak c. blogomba ma reggel feltett versemet, amennyiben módodban áll, tekintsd meg. A címe Megállj!
Ez a vers nem kerülhet fel a főoldalra. Pedig nagyon fontosnak éreztem. Sajnálnám ha csak én őrizgetném!
Köszönettel: Vallejo

Ross(szerző)2010. május 18. 07:52

Az jó társítás, kedves Bigi, a mosoly és a könnyek ... az már majdnem szivárvány. Amikor viszont egymás közelében említed a Szent Grált és egy lovagot, akkor az nálam Sir Lancelotot és társait juttatja eszembe, de persze nem a klasszikus feldolgozásban (hanem Monty Python), és a fennkölt gondolatok Hazáról és Honról máris odavannak...

Alyz2010. május 18. 07:39

Ó, a Szent Grál!!

..'' küzdeni erőnk szerint'' ..ha szent a cél!!

Szépen írsz a mosolyt fakasztó történetről..bárányfelhőimből most könnyek hullnak..ki lesz lovagja , igazi, Hazámnak, e régvolt, igazsemvolt dicső Honnak?!

Ross(szerző)2010. május 18. 07:08

Jól emlékszel, István, a búsképű lovag történetét nagyon sokan feldolgozták, akár csak a műfajok felsorolása is sokáig tartana. Erősen rémlik, hogy volt olyan is közöttük, amelynek Sancho a központi alakja. Köszönöm a méltatásodat, miondig öröm számomra, amikor eljössz és megosztod velem, ami az olvasáskor eszedbe jutott.

Vallejo2010. május 18. 07:01

Kedves Barátom!
Ez ismét penge lett! Milyen érdekes, van sok olyan mű mely már rengetegszer került feldolgozásra, többek között ez az írás is, mégis megunhatatlan. Főleg ha teljesen más nézőpontból kerül megvilágításra. Nem utolsó sorban az utánozhatatlan Ross-os stílusban.
Felsejlik előttem egy régi film, azt hiszem ''A Lator'' a címe, mely Jézus kálváriáját a lator szemszögéből mutatja be, aki a mellette lévő keresztre kapott beutalót!
Nem akarok ódákat zengeni, egyszerűen tetszik, REMEKNEK tekintem és begyűjtöm a többi közé!
Őszinte örömmel olvastam!
Szeretetteljes Baráti üdvözlettel:
Vallejo

Ross(szerző)2010. május 18. 06:13

Gábor, ez Nálad így megy? Fogod magad és improvizálsz egy nyolc soros, hibátlan időmértékű és nem akárhogyan rímelő köszöntőt... Az a ''kis szem - kiss-em'' páros jól megfricskázza az én Holy Shit-emet (már bocsi, én csak idéztem a Sancho szövegét, a regény angol fordításából). De sebaj, kölcsönkenyér majd alkalomadtán visszajár.

Köszönöm a különféle ürüggyel kapott gratulációkat. Abban, eltaláltad, volt bizonyos számítás, hogy a 20-as évek Párizsának éjszakai világából egy bájos kis lokáltündért küldtem előőrsnek (hat kis balettpatkánnyal a háttérben). Az esetleges büntetésről: nincs mitől tartanom, verskötetet manapság csak az olvas, aki nagyjából már számít rá, hogy mit talál benne.

Hadnagy1gabor2010. május 18. 01:37

Üdv!

Már lecsukódott régen a''kis szem''
figyelve jöttét halkan a dalnak
fogadd el immár baráti kiss-em,
röhögőgörcstől mind belehalnak,

óh aki olvas várja a verset,
ezt teszem én is még idejében
köszönettel most nyolc sort szerzek.
Tiszta szerencse épp ideértem.

Gratulálok az újabb gyöngyszemhez ill.''csak'' a részletéhez!Végigolvasva az előttem hozzászólókat már nagyon nincs mit mondani(méltatták eleget azt hiszem)...Ahogy írod is a Holy shit-nél döccen egy kicsit a bicikli,bocs szamár de az amúgy is döcög.Szerintem is kár lett volna kihagyni mert jópofa kis rím kerekedett belőle!

Nagyon rafináltan építetted fel Poet-es működésedet!Ehhez és a kötethez újabb gratuláció.Már a legelső vers(Michelle,amit olvastam tőled)után rögtön tudtam,hogy itt valami nagyobb dobás készül.Szerintem a siker borítékolható.Csak arra vigyázz nehogy megbüntessenek botrányosan jó írásaidért!

Őszinte tisztelettel:Gábor

Ross(szerző)2010. május 17. 23:30

Nos, József (Farao), addig eljutottam, hogy a hozzászólásod szövegének rímképlete megegyezik a Sancho-vallomáséval - de a tartalma előtt felvont szemöldökkel állok, nincs mihez kötnöm. Bizonyára nem ismerem jól a Cervantes-regény összes epizódját; onnan származik?

farao2010. május 17. 23:23

Jó ez a ''Holló-sivárság''
lapos mezők, sehol-sziklák,
hátulról kaptad a náthát,
ki sem törsz már belőle,
csak ha fürdőt vennél végre,
befizetnél hétvégére,
forró agyag mellre téve,
kigyógyulnál előre.

Ross(szerző)2010. május 17. 22:15

Szia István, és kösznöm. Az alapmű annyira cselekményes, fordulatos, és ráadásul filozófiai kérdéseket is taglal, hogy itt is inkább a ''mit hagyjak el'' volt a fő kérdés.

stapi2010. május 17. 22:01

Szia Ross, verhetetlen vagy! A készülő kötethez (is) gratulálok!

sunil2010. május 17. 21:12

Ó Istenem, hát ez ám a nagyszerű hír!!!! Az igazat megvallva, már rég '' gyanús '' voltál Te nekem, Kedves Ross, mert látszott, hogy rendelkezel bizonyos olyan tapasztalatokkal az írás terén, melyekkel közülünk, a legtöbben, még nem. - Mindenesetre nagyon szorítok Neked, és tényleg megnyugodtam, hogy szólsz majd nekünk...-:)
Köszi, a részletes választ!-:)
Szeretettel:sunil

Ross(szerző)2010. május 17. 20:55

Kedves sunil, ezúttal is sokat jelent a számomra az elismerő véleményed. Nem tudnék állást foglalni, hogy fel- vagy átdolgozás-e ez a szöveg. Egy biztos: egy kicsit ''alulnézetből'', a hű fegyverhordozó szemével próbálja láttatni a történetet (úgy emlékszem, van ilyesmire igazi irodalmi példa is).

Azt tervezem, hogy jelentősen csökkentek a tempón, ami az ide kerülő darabokat illeti. Ennek azonban pozitív oka van: rövid időn belül össze kell szerkesztenem és gyártásra át kell adnom a második kötetem anyagát, amelyben az itt már látott (Részletek) mindegyike kiteljesedik és egy-egy teljes oldalra szétterpeszkedik. Azt az ígéretet kaptam, hogy a kötet akár az ez évi Könyvnapra elkészülhet, és azt követően minden titokról lehullhat a lepel. Az örvendetes eseményről a tájékoztatást nem mulasztom majd el. :)

Ross(szerző)2010. május 17. 20:45

Igazad van, Barna (Tex), mert ezt tudomásom szerint úgy is tanítják: lovaglás közben érdemes minden mozdulatot és talán még a lélegzést is hozzáigazítani a mén mozgásának ritmusához. Ha pedig ló nincs - ugye tudod a folytatást? Sancho is tudja.

sunil2010. május 17. 20:37

Kedves Ross, Don Quijote gyönyörű meséje, amúgy is az egyik nagy kedvencem, most a Te '' feldolgozásodban '' (nem szeretnék '' átdolgozást '' mondani, hiszen az eredeti történet '' Rossosított '' változatát olvashatjuk), pedig egyenesen az első számú kedvenc lett.
Bocsi, hogy most még is eltérek a témától, mert valahogy,bizony, szíven ütött, az, amit Kingának írt válaszodban olvasok: '' Amíg még élek a lehetőséggel, hogy....''---stb..... Most kicsit megijedtem, remélem, nem akarsz Te is elmenni, mint annyian manapság, hisz' még csak most jöttél, bizony még nem sok ideje vagy velünk, közöttünk...
Szóval én remélem, hogy nem ezt akartad...
Én egyébként, az '' igazán kiváncsi '' bárátaid közé tartozom Kedves Ross, és nagyon de nagyon érdekelne, hogy milyen is lehet az egész. - Node '' Ki a kicsit nem becsüli...'' Egy szó, mint száz, amit eddig láttam belőle, az nagyon tetszik!!-:)
Áldott, szép estét, és köszönöm az újabb humor adagot!-:)
Szeretettel:sunil

Ross(szerző)2010. május 17. 20:30

Kedves Mária, ugyan még életemben nem volt tárgya hájjal való kenegetésnek - nem biztos, hogy jószántamból alávetném magamat -, de ilyesmit szoktak emlegetni olyankor, amikor valaki a Tiédhez hasonló észrevételt kap. Lényegében azt fogalmaztad meg, hogy a kitűzött ''küldetésem'' néha megvalósulni látszik; köszönöm a szavaidat!

marakod2010. május 17. 20:17

Élvezet olvasni. Ha nagyon elegem van a bánatos panaszokból, mindig felüdülést találok műveidnél. köszönöm

the_fool2010. május 17. 20:13

Hát mégis tévedtem. Többszörösen méghozzá.

Ross(szerző)2010. május 17. 19:58

Kedves Fool, ha Te így emlékszel rá, akkor én arra mérget vehetek, nem szoktál tévedni - vagy ezt írtam már? Mivel az alaptörténet a tudomásom szerint fiktív, szerintem logikus, hogy meseszerű ez a feldolgozás is. Vagyis hogy izé... majdnem minden szava.

Tex2010. május 17. 19:57

Nagyon ötletes ez a zötykölődő ritmus-hálózat. Még a levegőzt is úgy kezdtem venni a harmadik versszakra.

the_fool2010. május 17. 19:49

Nagyon örülök ennek a 'feleszövegnek' is, kíváncsian várom én is az egészet. Mindig hozol valami újdonságot, mintha ilyen rímképlettel még nem találkoztam volna Nálad, olyan 'mesemondósan' árad az egész. Holy Shit!:)

Kicsikinga2010. május 17. 19:40

Megígérted!! Tehát, várva vagyon, nagyon!

Ross(szerző)2010. május 17. 19:34

Ha még nem ismernélek Téged, Kinga, talán csodálkoznék, hogy a majd ötven sorból éppen azt emeled ki, ahol - több ok miatt is - talán kissé rezeg a léc, de amit kihagyni nagyon sajnáltam volna. Amíg még élek a lehetőséggel, hogy ideírogathatom a szövegeimet, törekedni fogok egy kiegyensúlyozott arány tartására a különféle műfajú, hangulatú, stílusú versek között - remélem tehát, hogy adok még okot néhány másodpercnyi elmosolyodásra.

Hogy milyen lehet az egész, azt az arra igazán kíváncsi barátaim nemsokára megtudhatják.

Kicsikinga2010. május 17. 19:23

Jaj, mit lehet erre írni, mikor látom magam előtt az egészet, a port érzem a számban, a színét a tájnak, és Holy Shit után már alig bírtam, és már nem is tudom visszatartani könnyeimet és köszönöm szépen, hogy megint sikerült megnevettetned most nagyon szomorú szívemet! Quihóni nem fog remélem!
Ezek csak részletek, akkor milyen lehet az egész! Arra föl kell készülni!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom