Várlak haza...
Emlékeim ködébe vész, egy édes arc egy lélek.
Gyermeki áhítattal sóvárgok még érted.
Te vagy az egyetlen, az apukám, a minden,
Nélküled 10 éve egész családom sincsen.
Hiányzik a perc, még mind együtt voltunk,
Ha visszatérnél hozzánk, nem lenne több gondunk.
Szívem újra egy egész családért dobban,
Semmit sem szeretnék e Világon jobban.
Lehet, hogy kérésem, távolba vész, semmi,
De vajon a család nélkül, tudsz-e boldog lenni?
Idén 10 éve lesz, hogy az apukám, itt hagyta a családot! :( Nagyon szeretem, azóta is várom Őt vissza!!!!! ("A remény hal meg utoljára!")
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!