Szerző
Vers

A verset eddig 488 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. május 26.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Sebestyén Attila

Egyedül...

Oly egyedül érzem magam,
Nem értem már saját szavam.
Elvesztek a csodás napok,
Szépek voltak a hajnalok.

De a múltat nem feledem,
Hisz nekem az is részem.
Szomorúan mesélem e sorokat,
Nehezen írom mondataimat.

Mikor álomból ébredek,
Könnyes szemmel, de felkelek.
S mindig arra gondolok,
Hogy ma is egyedül vagyok.

Nem bízhatok senkiben,
Mert csalódás ül a mélyben.
S már lassan megtelik,
Erre senki nem emlékszik.

Nem várok el túl sokat,
Csak a megadott szavakat.
De én semmit nem hallok,
Így mindig egyedül maradok.

2010. április

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Lauren(szerző)2010. május 28. 04:30

Sziasztok!

Örülök, hogy tetszik! Köszönöm!!
Nemrég fedeztem fel ezt az oldalt.
Ha lesz időm a többi versemet is felrakom. Van jópár...

Törölt tag2010. május 27. 10:52

Törölt hozzászólás.

szucsistvan2010. május 27. 06:53

szépet irtál Attila

csillagvirag.m2010. május 26. 23:43

Szia Attila!

Tetszik :)

Üdv Évi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom