Szerző
Békészki András

Békészki András

Életkor: 38 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1240 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. június 10.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Békészki András

Honfoglalás

Etelközből elindultak
Nyakukon az ellenség.
Elhagyták szép hazájukat,
Hol békén éltek rég.
Etelközt már nem is látják
Előttük a Kárpátok.
Elől a karvalyosok,
A vezér Árpád ott.
Vereckénél ők megállnak,
Nehéz ott az átkelés.
De megérkeznek ama földre,
Mely Atilláé volt valaha,
S melyről senki sem tudja:
Ez lesz majd a végső haza!

Szvatoplukhoz, ki Morvaország teljhatalmú ura volt
Egy szép napon magyar követ lovagolt
Paripája hófehér, a lószerszám aranyból,
A követ nagy alázattal Szvatoplukhoz emígy szólt:
"Morvaország nagy királya, íme itt e paripa,
Árpád küldi ezt tenéked, ki Álmos fejedelem fia.
Cserébe e remek lóért nem kér ő egyebet,
Folyód vizét, réted füvét és egy kevés földedet."
S mert Szvatopluk nem tudta: ezek országát jelentik,
Megadta a magyaroknak, ami kellett nekik.
S mikor Árpád tőle jussát követelte,
Ő csak kevélyen kinevette:
"Ha akarom lovatok agyonüttetem,
A nyerget a mély Dunába vettetem,
A féket a mezőn a fűbe rejtetem."
S Árpád emígy felele:
" És mit árthatsz a magyaroknak vele?
Hisz a lónak húsát a mi kutyáink eszik,
A féket a fűben a parasztok kaszáláskor meglelik,
Az arany nyerget a halászaink a Dunából kimerik.
Ha a víz, a föld, a fű a miénk,
Országod - Szvatopluk - teljesen a miénk!"

Megijed a morvák királya,
Szövetségeseket hív a nyitrai várba.
Egy nagy sereggel menne a magyarok ellen,
De bizony Árpád sem ült tétlen
Daliás vitézeit összeszedi, minden karvalyosát,
Segítségükkel leveri Szvatopluknak hadát.
A morva király ekkor megfutamodna,
De vesztére beleugrat a megáradt folyóba.
Így ér véget a nagy Szvatopluk élete,
S a Kárpát-medencét elfoglalja a magyarok serege.
Hisz nincs olyan sereg már itt,
Mely legyőzhetné Árpád vitézit.

A hét törzs lassan letelepede
Árpádé lett Csepel és Mohács szigete.
Vígan gyönyörködik Hajnaltól született gyermekeiben,
Életének értelmeiben.
S elmosolyodik, látván birodalmát:
Lám érdemes volt elfoglalni ezt az új hazát.

1996. február - ez első verseim közül való

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom