Szerző
Marie Marel

Marie Marel

Életkor: 69 év
Népszerűség: 254 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1095 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. június 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (17)

Marie Marel

Bezzeg az én időmben...

A víz akkor még nem palackban lakott,
vödörbe folyt, nyitva utcai csapot.
Szutykos térdemen sosem múlt el a var,
nem szaladtunk sosem tapaszért hamar.

Zsíros kenyér volt a reggeli megint:
s mi bíz` nem ismertük a koleszterint.
Patakparton álmos békanóta szólt,
nem "sztároltuk" akkor a Győzike showt.

Gólyalábon jártunk - tudod-e, mi az? -
s apám meséje nyújtotta a vigaszt.
Meghitt, csendes esten ülve ölében
bezzeg boldog voltam az én időmben.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Molnar-Jolan2013. május 8. 21:11

Ó, ez tényleg visszaidézte a régi zsíros deszkás időket a béka kuruttyal. :)

Holdontul2011. február 17. 23:46

Otthonos érzésem támadt, amint olvastam! Köszönöm!

Pera762010. október 6. 16:27

Tetszik.

BakosErika2010. július 22. 12:55

Kedves Marie!
Nagyon jó a versed! Akár az én életemről írtál volna:) A gyerekkori emlékeim bizony nagyon megegyező a versedben leírtakkal. Köszönöm az élményt, hogy kicsit én is vissza emlékeztem. Szeretettel Erika

nefelejcs2010. július 21. 21:45

Kedves Marie!
Nagyon szépen visszaidézed - hitelesen -, a gyermekkorod eseményeit, hangulatát, a meghitt mesélést, amit mi is átéltünk.
Szeretettel: Anikó

Bolondgomba2010. július 5. 09:15

:)
Nekem nagyon tetszik.

sunil2010. június 27. 01:06

Igazad lenne, Marie Kedves, ha nem szórt volna hamut a fejünkre, még maga az Ég is, hiszen nem voltunk szabadok. A szabadság nélkül pedig, ugyan mit ér, a világ összes kincse is?
A versed persze gyönyörű is, igaz is, csak mit tegyünk a félszázadnyi diktatúrával? - Megbocsátani lehet is, kell is, de ez a múltunkra nyílt seb, örökké fájni fog már...-:)
Szeretettel:sunil

Attila_the_hun2010. június 26. 22:22

Én a régi idők képcsöves tévéjén nevelkedtem. Azok a műsorok feketén fehéren közvetítették az akkori békés igényeket. Most a tévében színes világot látok, de azok a színek számomra ''giccsesek'' :)

Justice2010. június 26. 19:29

Szép idők, kedves Marie, de sajnos ilyen irányban változott a világ.

mezeimarianna2010. június 26. 15:06

Hát igen...én is zsíros kenyeret ettem volt hogy cukrot is kaptunk rá:)Kívánom most is légy boldog és mindig.Szép!!Gratulálok!!

marakod2010. június 26. 12:35

nem volt száz DVD, örök happy end
Walt Disney világa jövőben pihent.
vetített képet kedves versikékkel
néztünk egyszerre vagy tíz -tizenketten.
Szerintem mindenki szeret nosztalgiázni, így a vered is csak szeretni lehet.

alberth2010. június 26. 12:30

Kedves Marie!
Mostanában sokat dolgoztam és ritkábban tudok a gép elé ülni. Azért a verseidet mindig elolvasom, ha nem is mindig van időm hozzászólásra.
Mostanában hogy csitult a dömping, jobban jelen vagyok köztetek is.
Szeretettel: Albert

helszlo2010. június 26. 10:41

Kedves Marie! Nekem csupa édes emlék, amiről beszélsz! És a versed is elragadó! Tetszik! Üdv: Laci

Marie_Marel(szerző)2010. június 25. 23:35

Én is. :-))) Azért került a békés idill ellenpontjaként a versbe. :-)

Attila_the_hun2010. június 25. 23:33

Remélem nem haragszol rám mert őszinte voltam
Utálom a Győzikét és a hasonló társai -mű-sorokat. :)

Marie_Marel(szerző)2010. június 25. 22:27

Kedves Zsanett: tudom, hogy jó helyen lesz! :-)

Marie_Marel(szerző)2010. június 25. 22:26

Drága tenger lánya: köszönöm! :-)

Marie_Marel(szerző)2010. június 25. 22:26

Kedves amalina, ez már az öregedés biztos jele: nosztalgiáztam... :-)

cedrus492010. június 25. 21:33

Milyen igazad van, Te Drága!
Visszavittél abba a világba.. s nem unatkoztunk soha..pedig a csuhéj-babánkon csak ritkán volt ruha..
Elviszem, ha engeded.
Ölellek: Zsanett

Törölt tag2010. június 25. 21:08

Törölt hozzászólás.

amalina2010. június 25. 21:06

Hiteles visszaemlékezés a régi szép időkre. Köszönöm, hogy megfogalmaztad!

Marie_Marel(szerző)2010. június 25. 20:20

Igen, Ágota, valódi gyerekekkel játszottunk... (és közben sokat tanultunk a társas együttélés szabályaiból. Ez sem volt elhanyagolható hozadéka a dolognak.)

gota2010. június 25. 20:15

És tudtunk játszani, bújócskázni, jól megverni egymást,
összeveszejteni ezen a szüleinket, miközben mi már rég újra együtt játszottunk, és éltünk, nem a szoba és a számítógép volt a játszótárdunk!
Milyen igazat szóltál, és milyen szépen Marie!
Ölel
Ágota

Marie_Marel(szerző)2010. június 25. 20:01

Ellenpontnak szántam, mint a ''palackban lakó vizet'', stb...
De értem felvetésedet.

Attila_the_hun2010. június 25. 19:57

Kedves Marel, ez a versed is nagyon tetszik nekem és bár én ''még'' a középkorosztály képviselem de azért kaptam ízelítőt én is a régi idők békésebb falatjaiból. Bizony azok az idők nekem is jobban tetszettek.
Szóval nagyszerű a versed. Nagyon jól kezdted és a befejezése is igencsak tetszett. Viszont én egy dolgot biztos, hogy nem írtam volna bele és az a Győzike. Nálam az egész vers hangulatát hanyatt vágta.
Nem tudom értesz.e? A versed olyan finoman hozta a régi idők hangulatát és a konkrét mai személy megnevezése szerintem nem illik bele. No mindegy.
Maga a vers nagyon jó! Viszem :)

Törölt tag2010. június 25. 18:07

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2010. június 25. 16:34

Törölt hozzászólás.

BLF2010. június 25. 14:50

Egy pillanatra átéltem ismét a gyerekkoromat. Nem volt oly régen, de ilyen volt.
Gratulálok.
Áldott napot!

dreaming582010. június 25. 14:45

Bezzeg de jól megírtad Marie - milyen igaz - és dejóóóó :)
Puszi

Kicsikinga2010. június 25. 14:38

...akkor én is boldog voltam...
Nagyon!
Most is úgy élek,hogy ami még menthető, azt megteszem,mert az értékek nem pénzben mérhetők az én szememben...Egy pohár tiszta friss vízben, egy szép barnára sült finom kenyérben, amin a magunk sütötte zsír a legértékesebb ''öltözet''. Még sorolhatnám...
Köszönöm,hogy visszavitt a szép lelked engem is!

Grigo_Zoltan2010. június 25. 14:31

Én is a szonszédban laktam kedves Marie !
Gratulálok, szép, és jóleső múltidézés volt.
Szeretettel : Zoltán

Ross2010. június 25. 13:40

Úgy látszik, közeli korosztályokat képviselünk, mert szinte minden észrevételt ''elírtatok előlem''. Talán egyet próbálnék megfontolásra javasolni: szerintem a boldogság valahol képesség is, és természetesen idős(ödő) korban mások a komponensei, de ugyanúgy elérhető - és ugyanúgy csak pillanatokra.

Marie_Marel(szerző)2010. június 25. 13:27

Drága Lajos, örülök neked. De rég ''láttalak''!
Minden jót neked és köszönöm, hogy olvastál, ''szomszéd''! :-)))

Vargazlajos2010. június 25. 13:23

Akár én is írhattam volna. Mintha egymás mellet laktunk volna.
Én is boldog voltam.
Akkor még.

Marie_Marel(szerző)2010. június 25. 13:20

Kedves zebike, köszönöm szépen. :-)

Marie_Marel(szerző)2010. június 25. 13:20

Kedves alberth, bizony némi nosztalgiát érzek. Lehet, hogy minden korosztály idősei így vannak ezzel...
Köszönöm, hogy olvastál és időt szántál a véleményezésre.
Marie

Zebike2010. június 25. 13:18

A régmúlt szép idők, Gratulálok.

alberth2010. június 25. 13:03

Kedves Marie!
Versed maga a csoda, hiszen én is gyakran elgondolkodom azon, hogy gyeremekkorunkban a manapság jelentéktelennek tűnő dolgok mennyi boldogságot okozhattak nekünk. S hogy te is így vagy ezzel, versed nosztalgikus szépséggel sugározza!
Gratulálok!
Alberth

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom