Szerző

Balogh László

Életkor: 64 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 663 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. június 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Balogh László

Vallomás 6.

Elkezdődött egy újabb hét, és végre kisütött a Nap is!
Borús kedvemnek vége, újabb vallomást írok ma is!
Kedvesem merre jársz, miért nem rohansz hozzám?
Ugye tudod, hogy Neked a csillagos eget is lehoznám!

Azt hiszed nagy szavak, pedig ez az igazság Édesem!
Kérlek, amikor aggódom érted, ne nézz rám mérgesen!
Nem tehetek róla, folyton hiányzol nekem, Angyalom!
Mikor együtt lehetünk végre, azok az igazi nagy napok!

Az idejét sem tudom, mikor láttalak már Kedvesem!
Hogy veled lehessek, már a világ végére is elmegyek!
Talán kicsi szíved meghallgatja, az én könyörgésem.
És nem marad, csak a vágyakozás az én örökrészem!

Azt mondtad, szeretsz és mindig az enyém leszel!
A türelem az, amit folyamatosan belém nevelsz!
Lassan már türelmesebb leszek én, mint a birka!
Csodálkozom azon is, hogy nélküled hogyan bírtam!

Egy érzéki NŐ, vonzó külsővel, ez vagy TE Drágám!
Magával ragad a kisugárzásod, szédít, hogy rám vársz!
Nem tudom, mikor válik valósággá majd az álmom.
Hogy örökre, csak az enyém legyél, arra vágyom!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom