Szerző
Kis István Mihály

Kis István Mihály

Életkor: 68 év
Népszerűség: 289 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1223 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. július 4.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (4)

Kis István Mihály

Őszi örömök

Elmúlt a nyár, elköltözött,
gólya, fecske integet;
a meggyérült lombok között
Néhány veréb csipeget.

Kandikálnak száraz ágak,
felhők közé kéredznek;
néne kicsi kályhájának
tűzrevalót képeznek.

Milyen múló is az élet,
ma még vagyunk, és holnap?
Boncolgatom ezt a képet,
versem alá témának.

Oly sok költő - a legjobbak -
tűzte már a tollára,
azért mégis - az újabbak -
tűznék a vár fokára.

Tán a vár fokára mégsem
kapaszkodok hiába,
az ősz megfog újra engem,
s írnék róla falára.

Vörös-bársony szőnyegével
telehinti az utat,
bús, gomolygó fellegével
már a tél felé mutat.

Traktor vonta ekék után
sötét barázdák nyúlnak,
dolgos munkáskezek nyomán
a szántók elsimúlnak.

Réti széna illata már
beköltözött a színbe;
varjúcsapat sírja, hogy kár,
a szántó közepibe.

A reggelek oly hidegek,
talán a hó ér ide;
szorgos népek készítenek
tűzrevalót télire.

Bármily rémség közeledik
ősz után, tavasz előtt,
az én szívem örvendezik:
unokát vár vagy kettőt!

Iskolába a sok gyermek
mikulásra készül már,
kikötése mindegyiknek:
karácsonyra havat vár!

Sok szép dolog van az őszben,
de ceruzám rövidül,
annyit írok elmenőben:
tücsök már nem hegedül!

2010. március 12.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


stapi(szerző)2010. július 9. 10:43

Kedves Zsuzsanna! Te igazán értesz a költészethez, ez látszik a verseidből és a hozzászólásaidból egyaránt.
Én sokat szoktam ''kínlódni'', mire kiengedem a ''palackból''. Ez a versem kivétel. Ez egyszerűen ''kifolyt'' a tollamból. Éppen ezért csak 2-3 nagyobb hibát javítottam benne. Úgy érzem, ''kaptam'' ezt, és nincs jogom változtatni. Nem is teszem.
Nagyon örülök, hogy itt jártál, köszönöm kritikádat!

szzs2010. július 9. 10:10

Kedves István! A hatodik versszak egy szép megszemélyesítés az őszről. A többiben is van ''valami'', de nem az igazi''! Most ezt éreztem: üdvözlettel: Zsuzsanna

stapi(szerző)2010. július 5. 18:29

Köszönöm szépen Fruzsina!

zsomcike2010. július 5. 17:20

Kedves István, olvastam a nagyok hozzászólásait, én mégis törtem, mert lelkes olvasód, és hálás tanítvány vagyok. Nagyobb szeretettel mint bármikor, Fruzsi

stapi(szerző)2010. július 5. 16:48

István Barátom, nem igazán értem, mire gondolsz...
Feltettem egy régi versemet, amely kicsit más oldalról közelíti meg az őszt, mint a másik, amit még az elején tettem fel. Amit Ross-nak írtam, arra vonatkozik, hogy meg mertem tenni azt, amit nem sokan: a viszonylag jobb verseim után a rosszabba(ka)t tettem fel, előre tudva, milyen reakciók fognak születni... Igaz, előre elhatároztam, hogy nem soká tartom fenn. Viszont a ''Magyar vagyok'' alatti hozzászólásotok után talán megkegyelmezek nekik.

No, szóval nem tudom, milyen játékra gondolsz. Ha van kedved, írd meg. Köszi.

Vallejo2010. július 4. 20:19

Kedves István!
Én meg az elején majdnem komolyan vettem, aztán rájöttem, hogy poénos szellemes megoldások valószínűleg csak a játékot szolgálják.
Kis játszadozás egy témával! Talán ezt a címet adhattam volna neki, de nem bánom, minden ami érdekes érdekel! Tudod, ahhoz is kell gógyi, hogy valaki játékot tudjon tenni a komollyal.
Én megvettem!
Üdv.: Vallejo

stapi(szerző)2010. július 4. 19:29

Drága Ross! Nagyon jól látod. Visszafelé haladok és büszke vagyok rá, hogy ezt meg mertem tenni. A következő ennél is gyengébb és ráadásul sérti majd az országunkról alkotott képedet. (Ha egyáltalán engedik megjelenni.)

Ross2010. július 4. 16:07

István, megkockáztatom a hatalmas tévedés esélyét, de már ne is haragudj: Te át akarsz minket verni ezzel a verseddel! Talán kotorásztál kicsit az ifjúkori lomok között és kezedbe akadt egy fűzfa-poéma, vagy kiszemeltél magadnak egy létező verset és megírtad a paródiáját - nem tudom. Szerintem Te nem itt tartasz ebben a pillanatban.

stapi(szerző)2010. július 4. 15:21

Mónika, köszönöm látogatásod! Igyekszem még írni, bár mostanában igen kevés idő jut rá.

Monisa2010. július 4. 15:03

Jó---de ceruza hegyed sose fogyjon el...fogy szép verseket írj...s gondolatod ide hozzánk így jöjjön el...
üdvözlettel: Mónika:)

stapi(szerző)2010. július 4. 14:49

Kinga, Gabriella: köszönöm, hogy olvastátok!

Nyunika2010. július 4. 14:05

Tetszik, jó vers! :)

Kicsikinga2010. július 4. 13:53

Csodálatos, és megható! Van is egy kis szív amit viszek!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom