Szerző
Takács Ákos

Takács Ákos

Népszerűség: 40 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 998 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. július 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (2)

Takács Ákos

Emlékharc

Tele az agy sok kacattal.
Itt már semminek sincs helye.
Betelt a korsó,
az agyam egy borsó.
Pofoz a sors keze.

Kínos a csend most, üres az elme.
Rendesen alszik a gondolat.
Hol az az egy szó?
Sehol, így ergo
tudok, de nem sokat.

Múlik a világ, múlok én is.
Harap az idő vasfoga.
De van az az érzés bizony mégis,
mi nem múlik soha.

2010. július 5.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


pierre2014. január 6. 17:11

Kedves Ákos! Köszönöm válaszodat, kívánom, hogy az Újév adjon minden kérdésedre igaz választ és legyen olyan, mindenben, amilyennek Te szeretnéd! Üdvözlettel:
pierre

pierre2014. január 6. 17:09

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

RimElek(szerző)2014. január 5. 22:44

''Csak arra az egy szót'' ---> Csak azt az egy szót

RimElek(szerző)2014. január 5. 22:42

@pierre: Kedves Pierre! Köszönöm a kapaszkodót és pláne egy ilyen remek verssel.

De a vers egy 3 és fél éves tükör már és egy picit mást szeretett volna tükrözni. Nekem úgy általában is tele van a fejem. Nem csak problémákkal. Persze akadt bőven az is. Tele az agyam és épp ettől kiürül. De legalábbis értelmes gondolatokra nem vagyok képes. Csak arra az egy szót, vagyis az azzal kifejezhető dolgot hiányolni. És akkor inkább választottam volna azt, mint azt a tudást, ami miatt mások irigyeltek.

Volt egy emlék, amiről tudtam, hogy már csak emlék maradhat. Ez ellen sokat nem tehetek, mint hogy új élményekre koncentrálok. És mikor már azt hiszem, az emlék, az érzés már a múlté, kiderül, hogy mégsem. Hiába az idő.

Aztán, hogy úgy egyébként a vers mennyire jól próbálta ezt tükrözni, az más kérdés. Én is látok benne némi káoszt így ennyi idő után visszaolvasva. És hogy is jelenthetném ki, hogy valami soha nem múlik, ha még nem éltem végig minden időm? Így ezek csak pillanatnyi érzések voltak. Visszatérőek ugyan.

Ettől függetlenül a versedben van igazság, csak nem biztos, hogy erre a versre a legjobb válasz.

''tudnom kéne, lépjek-e, merre és hova''

Igen, ez bizony sokszor felmerülő kérdés. És a többi sorod is jogos. Azért próbáltam nem elbújni :)

Köszönöm még egyszer a verset és szavaid!

pierre2014. január 5. 20:20

,,Kínos a csend most, üres az elme.''
sok-sok kérdés, de nincs ki felelne.
,, betelt a korsó'' ,,üres az elme''
kéne valaki, ki belém lelket lehelne.
Te kínos csend, szállnál már tova,
tudnom kéne, lépjek-e, merre és hova.
Hagyjam csak lassan múlni e világot,
mi lesz, ha a sok kacatba bújva kivárok.
Mert, érzem, hogy harap ,,az idő vasfoga,''
tétlenül várva, ez az érzés ,,nem múlik soha.''

Kedves Ákos!
Mivel hiszek abban, hogy a gondolat a lélek tükre, a vers pedig tükör, melyben megmutatjuk, lelkünk aktuális villanásait ezért, e néhány sorral, reagáltam lelked e villanására. Nem kevés hasonló korú, fiatalnál telt, illetve telik be a korsó, vagy a pohár a mai világban. Az volna a baj, ha nem telne be. Ha én verssel válaszolok egy versre, azt megtiszteltetésnek szánom, elismerésül.Tetszett a versed, átéreztem sorait. E kis villanásomat kapaszkodónak ajánlom, egy piros szívet hagyva.
Üdvözlettel:
pierre

RimElek(szerző)2010. július 10. 17:54

Köszönöm. Jön majd több is. De persze mindet akkor se tudnám beküldeni, ha akarnám :) Kéne egy fél év hozzá kb. Ami itt még nincs, az a weblapomon megtalálható.

Kicsikinga2010. július 9. 15:16

Azért nem volt teljesen üres az a kis borsónyi! :)
Jó kis vers!

RimElek(szerző)2010. július 8. 17:41

Ilyenre mindig lesz. Köszönöm az elismerést gota.

gota2010. július 8. 17:26

Jó kis verset írtál,jó hogy azért erre volt még hely. Ágota

RimElek(szerző)2010. július 8. 16:26

Köszönöm. Ezért írom ki magamból ezeket. hogy ne maradjanak a borsó agyban. Több hely marad a többi dolognak.

zsomcike2010. július 8. 12:30

Kedves Ákos, borsónyi aggyal is jól írsz, gratulálok, Fruzsina

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom