Szerző
Ross Satyr

Ross Satyr

Népszerűség: 261 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 987 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. július 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (14)

Ross Satyr

Egyedüllét

Egyedül lenni – olykor adomány.
Az alkotót a zajló események
pókszövetétől óvja a magány:
a mindennapos dolgok tömegének
néha a társa nélkül szegül ellen,
vagy adja be a derekát nekik,
megtanulván, hogy sodrukra ügyeljen,
mert hogy kedvét és nyakát szeghetik.

Egyedül lenni – néha nagy kiváltság.
Az összezártság útvesztőiben
bolyongó lelkek gyakorta kívánják,
hogy néhány óra magányuk legyen.
Az alkotáshoz kell egy égi szikra,
melyből kigyúlhat lángoló szöveg,
ám a "hogyan" az alkotója titka,
csak magányában formázhatja meg.

Egyedül lenni – olykor büntetés.
Egy magánzárka elég szilárd korlát;
fájó hiány, a rab szívébe vés,
fantáziája bonthat csak vitorlát.
Sápadt sugárral már csak ritkán pingál
a gyönge napfény, ha belátogat,
a cellafalra fénynégyzetet s cingár,
de biztonságos árnyékrácsokat.

Egyedül lenni – úgy jó, ha nem kényszer.
Ha te választod állapotodat,
ha tudod jól, hogy lehetsz még elégszer
társaddal, aki jó alapot ad
az együttlétek harmóniájához,
mely különválva sem kovásztalan;
ha mindkettőtök arányosan áldoz,
közös tőkéből támad bő hozam.

Egyedül lenni – néha megriaszt
a társtalanság fájó kilátása,
mégse mulaszd el megfontolni azt:
a fantáziád színes világába
csak egymagad tudsz elmerülni, hidd el.
Bármilyen is az elképzelt közeg,
ha birkóznod kell nehezékeiddel,
a visszaút azt duplán sínyli meg.

Egyedül lenni – nem feltétlen átok.
Mikor az áldott ihlet részegít,
tán nem cáfoltok, versíró barátok,
megnyújtanánk a röpke perceit.
Hasznos néha a teljes egyedüllét,
gyümölcsözőbb, mint sok más állapot,
fontold meg inkább hasznát, ha kerülnéd.

De csak ha hosszát magad szabhatod.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Ross(szerző)2012. március 31. 17:38

Szima: Igen, igazad van: biztosan vannak ''skalpgyűjtő'' beállítottságú egyének mindkét nemen belül, miközben másoknak az egyetlen sem jön össze. No de miért éppen ebben lenne igazságos elosztás?

Törölt tag2010. augusztus 29. 15:35

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2010. július 24. 19:50

Ez így van, kedves Éva. Néma gyerekek tudvalevőleg csak elbeszélnek egymás mellett.

amalina2010. július 24. 14:55

Kedves Ross!
Garancia nincsen, de meg lehet ''dumálni''. Egy egészséges kompromisszumkészség persze kell hozzá.

Ross(szerző)2010. július 24. 06:42

Köszönöm, Éva. Az az utolsó mondat természetesen csak vágyálom, annál is inkább, mivel annak a személynek, aki szeretném, hogy véget vessen az én egyedüllétemnek, szintén joga van megszabni a saját egyedülléte hosszát. És persze nincs garancia, hogy a két időpont egybeesik.

Ross(szerző)2010. július 24. 06:39

Érdekes a megközelítés, Szima: ''Ha egyedül vagy, nem vagy önmagad''. Bizony ezt Neked kellene megfejtened. Azt mondod: kell egy társ. Hát igen - sőt, lehet olyan ember, akinek egy nem is elég.

amalina2010. július 24. 02:47

Igazad van, Ross. Az egyedüllét áldott állapot. De az utolsó mondattal behatárolva igaz. Gratulálok versedhez!

Törölt tag2010. július 24. 01:16

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2010. július 18. 11:42

Bölcs szavak, Attila. Érdekes lenne elgondolni, hogyan alkalmazható mondjuk a mester és tanítványa közötti viszonyra.

napelem2010. július 18. 11:36

Leonardo da Vinci mondta: ''Ha egyedül vagyok, csak magamé vagyok. Ha valakivel vagyok, már nem lehetek teljesen a magamé''. - Sok igazság van ebben!

Mygan2010. július 17. 21:53

:)

Ross(szerző)2010. július 16. 20:40

Kedves Zsuzsa, köszönöm a gratulációt. Igen, egy-két oldalát megpróbáltam megnézni az egyedüllétnek. Olyasmi eredmény jött ki, hogy amagány belülről hat kifelé, az egyedüllét pedig pusztán csak egy külső tényezőkből összeálló állapot.

szzs2010. július 16. 20:34

Lám-lám, az egyedüllétnek is mennyi formája, értéke és értelme van! Akkor jó, talán, ha nem azonos a magánnyal, amit - szerintem - nagyszerűen kifejez a külön szedett befejező sor. Gratulálok, kedves Ross!

Ross(szerző)2010. július 16. 15:36

Anikó, köszönöm a kedves, szellemes észrevételedet. Biztos, hogy kimaradtak fontos aspektusok, már csak azért is, mert még csak szándékomban sem volt verset készíteni egyáltalán bármiről is ilyen sivatagi forróságban. De hát ismered, miféle hajcsár tud lenni egy múzsa... Még a beharangozott szünet alatt sem hagy pihenni. Legközelebb nem avatom be őt, hogy pihenni készülök.

nefelejcs2010. július 16. 14:53

Kedves Ross!
Úgy érzem leírtál mindent részletetesen és precízen, - a Tőled megszokott alapossággal -
amit az egyedüllétről tudni lehet. Nagyon örülök, hogy volt annyi lehetőséged egyedül lenni, ameddig megalkottad ezt a nagyszerű
tanulmányt.
Szeretettel: Anikó
Gratulálok!

Ross(szerző)2010. július 15. 13:53

Köszönöm, kedves Ágnes, örülök, ha tetszik.

EgyedAgnes2010. július 15. 13:48

remek vers, gratula.

Ross(szerző)2010. július 15. 08:32

Kedves Bigi, érezd jól magadat a kívánt paramétereidet tökéletesen kielégítő alkotó egyedüllétben! :)

Alyz2010. július 15. 07:34

''De csak ha hosszát magad szabhatod. ''

Ez a lényeg! Szeretem az egyedüllétet, de csakis így! :)

..ni, már megyek is.. :) oda, bele az egyedüllétbe ! :)

Ross(szerző)2010. július 15. 07:17

Kedves Fruzsi a szemközti kaffázóból - jól látod, sokan tudatosan döntenek a magány mellett, nyilván a társas létben szerzett tapasztalataik alapján. A társas élet természetesen a szerepjátékok színtere - dehát az eljátszani kívánt vagy kényszerült szerep is része vagy részévé válik a személyiségnek. Elfogadom azt a nézetet is, amely szerint a befejező sorokban van egy adag önzés - amelyet az eredmény vagy indokol, vagy sajnos nem.

zsomcike2010. július 15. 07:02

Kedves Ross, az előttem szólók, már mindent elmondtak, persze, hogy mindenkinek szüksége van az egyedüllétre! Itt nincs vita. Főleg aki alkot, mivel a személyiségével ''dolgozik''. A magány egész más, mindenki ''szent borzalommal'' említi, pedig bizony vannak magányos farkasok, akik tudatosan választják ezt az életformát. Jó e nem tudom, talán nekik igen. A lényeg bennünk van, hogy ki mennyire tudja őrizni a személyiségét, az úgynevezett társas életben, persze ott is lehet magányos. Társas magány? No ez már túl messzire mutat. Nekem is az utolsó sorok tetszenek, bölcs élet látás, meg a tapasztalat gondolom. Szeretettel Fruzsi kávétársnő

Ross(szerző)2010. július 14. 23:06

Kedves Ági, áldásos egyedüllétedet csupán egy köszönet erejéig bátorkodom megszakítani.

Ross(szerző)2010. július 14. 22:54

Kedves Barátaim, számos körülmény miatt ezúttal ezt kell tennem, ami nem szokásom: egy közös címzésű válaszban mondok köszönetet a látogatásotokért.ó és alapvetően elismerő szavaitokért.

István (Vallejo): Igyekeztem a témát több oldalról körüljárni, megmutatni az általam vélt pozitív és negatív oldalait. Nem tévedsz, minden vonzatát és verzióját személyesen is megéltem, talán a szó szerinti megánzárka kivételével.

József (farao): Pontosan mutattál rá, az ihlet ''működésének'' tartama alatt lehet az alkotó bármiféle társaságban, szükségszerűen egymagának kell lehetőleg közérthető mondatokká konvertálnia a sugallt gondolatokat.

Kíri: A lényeget emelted ki: az egyedüllét átmeneti, olykor egészen rövid és jellegénél fogva külső tényezőkkel meghatározott állapot, míg a magányosság belülről fakad.

István (stapi): Köszönöm a minősítést - az alkotó számára minden téma lehet, a saját negatívként megélt élménye is.

Marianna: Alkotó lévén, nyilván Te magad is tökéletesen tudatában vagy az egyedüllét néha kreatív hatásának. Köszi a gratulációt.

Kinga: Egyetértek a kiterjesztő értelmezéseddel, valóban jót tehetne sok párkapocsolatnak egymás egyedüllétének kölcsönös biztosítása és tisztelete. Sokunknak még fel kell nőnünk ehhez. Köszönöm, hogy terjeszteni kívánod a szöveg alapgondolatát.

Laci: Köszönöm a gratulációt. Természetes, hogy az egyedüllét önmagában nem szül remekműveket, és persze, hogy nyüzsgő sokaságban is megeredhetnek nagyon kreatív gondolatok. De ha máskor nem, a szöveg végső formájának megadása során nem árt, ha magára hagyják a versírót.

Kata: A másik lényeges mondandót emelted ki a szövegből. A személyiség minden oldalú fejlődésének része az is, amikor minden külső zavaró tényezőt kizárva módja van csak önmagába nézni.

Radmila: Szerintem is élesen meg kell különböztetni az egyedüllétet a magányosságtól.

Krisztina: Mindkét észrevételeddel egyetértek. Ez bizony önző megközelítés, és az tompíthatja csak, ha kölcsönös: ha én is tiszteletben tartom az engem körülvevők számára szükséges egyedüllétet, amelynek hosszát ők szabják meg. A vers szándékosan hosszú, hiszen ez a portál egy gyakorlótér: igazi közzététel céljára csaknem minden szövegemet rövidíteni kell, gyakorlom is ezt a nem könnyű önkorlátozást más versekkel.

Ágota: Jól látod, az egyensúly (arány, mérték) nagyon fontos itt is és máshol is.

Sunil: Valóban leszűkítettem az ''egyedüllét'' fogalmát az ''átmeneti embertárs-nélküliség'' értelmezésre. Azok, akik a szó elterjedt értelmében nem követnek valamely vallásos hitet, nem könnyen látják be valamely felsőbb erő örök jelenlétét és talán kevésbé érzékenyek az általad említett jelekre. Annak azonban, aki ''a semmiből'' szövegeket alkot, el kell ismernie, hogy ezt egy megváltozott tudatállapotban teszi, legfeljebb valami mással magyarázza - vagy bármiféle magyarázat kényszere nélkül tudomásul veszi és él vele.

kreativ552010. július 14. 22:38

Nagyon jól láttad és fogalmaztad meg ezt a témát kedves Ross !
Szívet törtem,és egy kicsit élvezném az egyedüllét adományát! Ági

sunil2010. július 14. 20:09

Kellem és Szellem nemes kézfogása, ez a műved is, Kedves Ross. Bizony az egyedüllét koránt sem átok, sőt: perc mint perc onthatja reánk száz árnyalatú, ezer orcájú és színezetű áldását. - És bár az Írás nem is egyszer figyelmeztet, mondván: '' Nem jó ám egyedül az ember fiának '' sejtjük, hogy itt inkább a magánytól óvna a Teremtő, semmint az egyedülléttől, amely persze, messze nem ugyanaz, és gondolom, Te is csak azért jelölted meg így, mert az előbbi nincs kategorizálva.
Az egyedüllét az egyetlen olyan állapot, amely nem illúzió, ám ugyanakkor mégsem létezik, hiszen Isten mindig velünk van, és ez nem is csak hit kérdése, hiszen állandó Jelenléte olyan j e l e n van, amely jel, a szó szoros értelmében, fizikailag is érezhető élményünk...
Egyszóval, ismét nagy-nagy örömöt szereztél, bölcs és kiváló verseddel, Kedves Ross!!.-:)
Szeretettel:sunil

gota2010. július 14. 19:35

Ross Kedves!
Ez tökéletesen így igaz.
Ha az a libikóka,valóban egyensúlyba tartható.
(ja, erre találták ki a több szobát) vicc vóót
Ágota

Törölt tag2010. július 14. 19:08

Törölt hozzászólás.

Golo2010. július 14. 18:46

Kedves Ross,
gratulálok versedhez. Az egyedüllét nem a magányosságot jelenti.
Szeretettel: Radmila- Golo

19702010. július 14. 18:46

Bölcsen látó gondolatok!Az egyedüllét és a magány sosem ugyanaz!És az egyedüllétnek is megvannak a maga szépségei és ''csúnyaságai''.S ahogy a befejező gondolatod is épp ezt foglalja egybe:ha magunk dönthetünk annak perceiről,akkor csakis jó lehet!
''Egyedül lenni-úgy jó,ha nem kényszer...''
Gratulálok versedhez Kedves Ross!:-)

helszlo2010. július 14. 18:34

Bő lé nélkül szólva, igazán világos, és bölcs tanácsokat olvastam versedben, és egyetlen szavának sem mondanék ellent. Egyedül lenni, - ha magam szabom hosszát - csodálatos állapot, és leg-gyakrabban termékeny alkotói környezetet jelent.
Nagyszerű versedhez gratulálok!
Üdv: Laci

Kicsikinga2010. július 14. 18:19

Teljes mértékben egyetértek Veled Drága Ross!
Miért is?
Azért, mert minden sorában benne van az, amit Te sokkal jobban elmondtál,mint én tudtam volna!
Napokig tudnám mondani a magamét, hogy sokkal több párkapcsolat lenne boldogabb, ha mindenkinek meg lehetne a saját kis külön élete a maga önálló rendszerében...
Szívesen mutatom meg ezt a versedet is sokaknak!
Azon kívül, hogy elteszem a kedvesek közé!

mezeimarianna2010. július 14. 17:44

Jól van megfogadom...Gratulálok!!!

stapi2010. július 14. 17:19

Gratulálok, Ross! Egy újabb témából - mely manapság leginkább negatív tartalommal bír - alkottál maradandó művet!

Törölt tag2010. július 14. 16:00

Törölt hozzászólás.

farao2010. július 14. 15:03

Most foglalkoztunk Berzsenyi Magányosság című versével. A feladat szerint át kellett plántálni a mai valóságba.
A te versed, kedves Ross az ihletett perc gyönyörű magányosságáról szól, melynek olvasásakor bólintottam egyet.
És gratulálok.

Vallejo2010. július 14. 14:58

Kedves Barátom!
Nagyon részletesen szemléltetted az egyedüllét alternatíváit, mindegyik elemzése részletes és érezhetően tapasztalati bölcsességen alapul.
De a záró sor az maga a bölcsesség, maga az igazság!
Elismeréssel adózom a rendkívül szépen kidolgozott művednek!
Baráti üdvözlettel: Vallejo aki ismét le lett nyűgözve!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom