Szerző
Ross Satyr

Ross Satyr

Népszerűség: 251 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 982 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. július 20.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (23)

Ross Satyr

Témátlanul

Költőtársam, ismered az érzést:
agyad helyén száraz spongya ül.
Nem hízelgő a Múzsádra nézvést;
pirul is, ha ezzel szembesül.
Homlokodra csókja nem kerül,
nyoma sincsen újabb verssoroknak;
órák, percek lassan elcsorognak,
ihlet nélkül kínlódsz emberül.

Jól emlékszel, nem épp ezt ígérte
kezdetben a virágzó viszony:
titkolta, hogy tenni is kell érte,
elhallgatta Múzsád, el bizony.
Nem elég a jó ülőizom,
várni csak a szálló sültgalambra:
élmény kell, az élet száz kalandja,
gyötrő éhség, vízre, légre szomj.

Mártsd a szíved lángtengerbe, tűzbe,
hogy megtudd, a "langyos" mit jelöl;
hóban kússzál, jeges széltől űzve,
többet tudj a "hűvös" szó felől.
Hogy megírd, a "rokonszenv" milyen,
százszor élj át pusztító szerelmet,
küldd pokolra, küldd a mennybe lelked,
"rosszról", "jóról" fogalmad legyen.

Költőtársam, ezért sose bánjad,
ha egy lappal kurtább a kötet;
ha fölmerül, ne fojtsd el a vágyat,
engedj neki, hasznodra lehet:
jön egy perc, s a beléd égetett
emlékképek verssé tömörödnek.
Krónikása lennél örömödnek?
Hogy ábrázold – éld az életet!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Ross(szerző)2017. augusztus 7. 17:08

@ereri: Erika, az ''időn túli'' hozzászólásaid hozzásegítenek ahhoz, hogy nemcsak az érintett szöveget, de a hozzá kapcsolódó komment-beszélgetéseket is végigolvassam. Néha nagyon tanulságosak, máskor sajnálom, hogy kihagytam egy-két odaillőbb reagálást. Változtatni persze nem tudok, nem is akarnék rajtuk.

ereri2017. augusztus 6. 21:18

''küldd pokolra, küldd a mennybe lelked,
''rosszról'', ''jóról'' fogalmad legyen.''

Ross-ról van fogalmam - mélyen tisztelem: E. E.

Ross(szerző)2012. március 31. 17:35

Szima: Egyetértek, többféle módon is segítségére siethet az átélt élmény az elbeszélőnek. Úgy biztosan, hogy ad egy logikus, időrendbe rendezett eseménysort mint vázat - de úgy is, hogy a szövegíró eldöntheti, mi legyen az, amiről biztosan nem fog szólni.

Törölt tag2010. augusztus 29. 15:31

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2010. augusztus 25. 20:51

Kedves József, üdvözöllek a ''lapjaimon'' és örülök, hogy elnyerte a tetszésedet ez a szöveg. Jól fejezted ki egyrészt a toll és a tinta, másrészt a személy és az általa megélt eseméynek viszonyát.

joevejko2010. augusztus 25. 20:41

Tisztelt Ross!
Nagyon tetszik a vers!Igen! Tollban a tinta a megélt események...

''küldd pokolra, küldd a mennybe lelked,''

ifj.Molnár József

Ross(szerző)2010. július 26. 12:50

Köszönöm, János - jó felől közelíted a summázatot: az ''éld az életed'' elvnek része bizony a napszúrás, a fogorvos, a gyomortükrözés, a postai sorbanállás, az autópályán a dugóban rekedés (meg más rekedés) ... és így tovább. A galambok tudvalevően fura népség, kérdezd meg a macskádat. De igazad van, bizakodjunk: majd kitalálunk valami jobbat.

Schmidt_Aladar2010. július 26. 12:23

Kedves Ross! Jókat írsz! Igazad lehet, bár már azt is hallottam, hogy a téma a képernyőn hever, de az mégiscsak közvetett.:) Amikor először olvastam a versed éppen nagy kánikula volt, és ahogy a galambokat elnéztem, hát...de egy sem akart a hűsebb szobába bevetésre berepülni. Ezért is fel kellett állni,- ülőizmom lazítom - és a teraszon kitátani a számos izmaim....a fogyókúra és napszúrás is része az éld az életednek?:) Szerintem majd kitalálok jobbat, addig is gratulálok versedhez: János

Ross(szerző)2010. július 24. 08:24

Köszi, Szima. A ''költőtárs'' szó az én értelmezésemben csupán a tényt rögzíti, nincs minőésgi tartalma. Mindenki az, aki van annyira bátor, hogy szöveget küld be ide. Annak azért örülök, hogy jól esik leírnod. :)

Törölt tag2010. július 24. 01:12

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2010. július 23. 07:13

Köszönöm a gratulációt, Péter. Ahogy mindig mondom, ez a felület kiváló terepe a tanulásnak, minden beküldött versszöveg és (potenciálisan) minden hozzászólás tartalmazhat hasznosítható újdonságot.

Ross(szerző)2010. július 23. 07:09

Kedves Anikó, ezt annyira jól megfogalmaztad, hogy engedelmeddel meg is ismétlem szó szerint: ''Meg kell járni - lehetőség szerint -
a mennyet, (a pokol többnyire felkeresi ez embert)''. Még tulajdonképpen szerencsés eset, ha az élmények vers (vagy ami nálam még csak célkizűzés: próza) formájában jelennek meg, és nem a szubjektum jellemét torzítják el egyik vagy másik irányban. Köszönöm a méltató szavaidat.

forgacs2010. július 22. 23:05

Olvasni jöttem, tanulás lett belőle, és most gratulálok.
Gratulálok!
Tisztelettel: Péter

nefelejcs2010. július 22. 22:54

Kedves Ross!
Egyetértek Veled. Élmény nélkül nem lehet verset írni - szerintem. Meg kell járni - lehetőség szerint -
a mennyet, /a pokol többnyire felkeresi ez embert/
aminek a hatása egyszercsak megjelenik valamilyen vers formájában. /Hogy milyen, abba már a tehetségnek és tudásnak van nagy szerepe./
Te egyiknek sem vagy híján, s ezt jól tükrözi a versed.
Szeretettel: Anikó

Ross(szerző)2010. július 22. 22:47

Kedves Magdolna, őszintén örülök, hogy több versem megismerésére is időt szántál. Még jobban örülök, ha esetleg hasznosítani tudsz belőlük bármit - megközelítést, technikát, struktúrát. Köszönöm az elismerő szavaidat.

ambrus.magdolna2010. július 22. 21:59

Nagyon szépen megalkotott :Mestermunka!!!
Gratulálok versedhez,sok versedet olvastam, ámulatba ejtő,hogy milyen tanulságos alkotásaid vannak!
Köszönöm,hogy olvashattam,méltó szívecske érte és Elismerésem a szó ,legmélyebb értelmében!
Üdv.Mahónia

Ross(szerző)2010. július 22. 06:52

Köszönöm a méltatást, István (grendorf). Szerintem nem kellene sutba dobni az említett javaslatodat. Bizony továbbra is érdekes téma, hogy a tapasztalat hogyan alakít(hat)ja a végül papírra vagy monitorra kerülő szöveget. Annyi szerepe csaknem biztosan lehet, hogy az alkotó nagyobb valószínűséggel élhette át egy adott kérdés megoldásának többféle módját, és abból talán levonhatott olyan következtetést, amely miatt kerüli az egyoldalú megközelítéseket. És itt jön, amit bölcsen hozzátettél: nagyon valószínű, hogy nem mindenki osztja az itt leírt nézeteimet. Néha magam sem - de az már egy másik vers...

Ross(szerző)2010. július 22. 06:45

Örülök a látogatásodnak és köszönöm, Zsolt. Szívesen használom magamra a ''krónikás'' szavadat.

grendorf2010. július 21. 19:41

Hű, a mindenit! De sokszor élem én át ezt az érzést. Korábban javasoltam: megérne egy misét arról beszélgetnünk, hogy milyen szerepe van a mű minősége szempontjából a tapasztalatnak. Olvasva versedet, elállok a javaslattól. Szépen megírtad a lényegét. No, persze nem biztos, hogy mindenki osztja a nézeteidet. Én igen. Köszönöm, Ross!

Törölt tag2010. július 21. 19:34

Törölt hozzászólás.

Mygan2010. július 21. 17:30

:)

LIne2010. július 21. 09:05

hát innen a precizitás:) !

Ross(szerző)2010. július 21. 08:57

Kedves Eta, örülök, hogy a számomra nagyon fontos vonását emelted ki a szövegeimnek. Talán a mérnöki múltamnak és a szakfordítói jelenemnek köszönhető, hogy írés közben mindig a szemem előtt lebeg egy ''üres logikai struktúra'' (nem tudom jobban kifejezni), amely még nem tartalmazza a majdani szöveg elemeit, hanem a közöttük levő összefüggéseket rögzíti. Ezt azután már csak meg kell tölteni az oda illeszkedő szavakkal. És persze, amikor késznek gondolom, sokszor át kell még nézni, amíg az optimális tartalom a helyére nem kerül. Szerintem ezt a szövegírási algoritmust nem túl sokan tekintik a sajátjuknak, így leírva talán száraznak is tűnhet; nálam működik.

LIne2010. július 21. 08:44

Mindig szivesen olvasom kidolgozott verseidet.
Csodállak, ahogy a fonalat végigvezeted,...

Ross(szerző)2010. július 21. 08:22

Még egyszer köszönöm, István (stapi) - időközben, ahogy látod, meg is történt a javítás. Hogy miért ezt a képletet választottam legelőször, meg nem tudnám mondani; azután a folytatás már logikus volt (vagy lett volna...).

stapi2010. július 21. 08:05

Kedves Ross! Valami ilyesmit gondoltam én is okként, a kérdést azért tettem fel, mert ha mégis szándékos (lett volna), akkor az okát, célját szerettem volna megtudni. Egyébként a végig keresztrím sokkal gördülékenyebb. Így viszont nem megszokott, lelassítja az olvasót, időt engedve a mélyebb értelmezésnek.
Köszönöm a válaszod! Szerintem nem szükséges javítani, de ha megoldható, akkor az a szakasz sem ''lóg ki a sorból''.
További szép napot mindenkinek!

Ross(szerző)2010. július 21. 08:02

Kedves Andrea, köszönöm az elismerést. Az a fontos, hogy noha úgy tűnik, a Mózsád most dologtalan - miközben persze neki sincs ínyére ez a helyzet -, a homlokodon mindig legyen egy puszinyi hely - és a dolgok beindulnak! :)

Kimana2010. július 21. 07:43

:-))) Ismét lenyűgöztél! El is teszem, mert bizony nálam most van e Múzsátlan iszonytató viszony!:-)))
Szerettel:
Andrea

Ross(szerző)2010. július 21. 06:23

Kedves Marianna, köszönöm a gratulációt.

Ross(szerző)2010. július 21. 06:23

Kedves Fruzsi, mindig jól indul a napom egy forró, némi kis betéttel megízesített kávé és egy jókat mondó kávétárs mellett. Azt hiszem, ideális megoldás lenne, ha a múltban gyökerező, de a jelenben feszültségeket okozó problémákat a megírásuk meg is szüntetné - sőt, ahogy írod, akár csak megkönnyebbülést hozna. Köszönöm, hogy a koffein-adagodat nem csak édesítővel és némi tejjel, de egy kis szívporral is feldúsítottad.

mezeimarianna2010. július 21. 06:18

:)))Gratulálok!!!

zsomcike2010. július 21. 06:12

Kedves Ross, a múltunkat feldolgozni, ''helyre tenni'' dolgainkat a legnehezebb feladat, de ha megtörténik, akkor szabadulunk meg a ''béklyóktól''. De ez nem biztos, hogy szabádsággal is jár, főleg akkor nem, ha jelen sincs rendben. Megkönnyebbülünk, talán ez a jó szó. Eltörtem a szívet, most összeszedem a cserepeket, és elviszem. Szeretettel, Fruzsi kávétársnő

Ross(szerző)2010. július 20. 23:22

Kedves Zsuzsanna, ésszerűen vázoltad a folyamatot, sőt megadtad a lehetséges kiterjesztését is. Talán egy tényező maradt ki belőle, amely egyszerre előny és hátrány is: az életkor. Köszönöm a gratuláló szavaidat.

szzs2010. július 20. 23:06

Kedves Ross! Nagyszerű vers nagyszerű mondanivalóval! Az élt élet hozza az élményt, az élmény a témát, s a tehetség a formát. Ehhez még hozzá tenném: megfelelően értelmezett tehetség - kovácsold emlékké élményeidet a gondolatokkal! Gratulálok versedhez! Üdvözlettel: Zsuzsanna

Ross(szerző)2010. július 20. 22:35

Tisztelt Moderátorok, köszönöm a gyors és szakszerű szövegjavítást.

Ross(szerző)2010. július 20. 22:34

Kedves Valter, fontos dologra mutatsz rá: az üresség bizony valóban sokféle lehet, a teljes gondolattalan kikapcsolástól kezdve a pozitív vagy negatív szenvedély áradó kitörését megelőző erőgyűjtésig.

Ross(szerző)2010. július 20. 22:31

Kedves Ági, természetesen Neked jár a köszönet.

Borivoje2010. július 20. 22:24

Ismerős érzés,helyzet,de egyben tanulságos is valóban.Sokféle üresség van...

kreativ552010. július 20. 21:59

Kedves Ross , elvinném tanulságos versedet.
Köszönet érte! Ági

Ross(szerző)2010. július 20. 21:36

Kedves István (stapi), először is köszönöm a - szokásosan kissé túlzó - értékelésedet. Tökéletesen figyelted meg azt, amit én, hidd el, sokszori átolvasással sem vettem észre: a rímképlet váltásának az oka egyszerű figyelmetlenség. Meg talán az, hogy ez a harmadik vertsszak született meg utoljára, nem is ugyanabban a füzetben, mint a többi rész. Ez sem menti persze, amit elkövettem (vagy elnéztem). Megfontolom, hogy kérjem-e a javítását, ami végül is az ötödik és hatodik sor felcserélésével a tartalom csorbítása nélkül levégezhető. Hálás vagyok a figyelmeztetésért.

Ross(szerző)2010. július 20. 21:30

Jól a szavamon fogtál, kedves Alberth. Bizony, már csak ilyen kiszámíthatatlanok ők ketten, a Múzsa és az ihlet. Aktív módon kell segíteni nekik, hogy visszakaphassuk tőlük a segítséget, persze az ő szeszélyüknek megfelelő helyen, időben és módon. Azt hiszem, akkor cselekszünk helyesen, ha mindkettőre - a történések megélésére és a tapasztalatok értő levonására és megfogalmazására - készen állunk.

Ross(szerző)2010. július 20. 21:25

Köszönöm, Éva. Hasznosítsd belőle, ami a személyiségedhez illeszkedik.

stapi2010. július 20. 21:03

Kedves Ross! Már megint egy remekművel álltál elénk, és én már megint elkéstem. Szinte mindent kiveséztek előttem, kivéve egyet.

Tetszik a nyolc soros szakaszok két négysorosra tagolása, ami úgy oszlik meg, hogy az első 4 sor keresztrímes, 10/9 szótagszámmal, a második 4 sor pedig ölelkező rímű, 9/10/10/9 szótagszámmal. Ráadásul ütemhangsúlyos vers!

Amit nem értek, (vagy ha értem, akkor itt nem beszélnék róla), hogy a 3. szakaszban ez miért borult fel? Itt végig keresztrímes és 10/9 szótagszámú...

Mindent összevetve, az említett dologgal együtt is kiváló verset írtál. Gratulálok!

19702010. július 20. 20:52

Igen,gondolkodtam,hogy az átélni szó kifejezőbb lett volna...hiszen témát bármi adhat...de megírni csak azt tudjuk,amit igazán megélünk.Talán egy hír a tévében,akár, ahogy említetted egy újságcikk ''élménye'' megérinthet minket...pörög-forog a fejünkben,látjuk-megéljük szinte.

alberth2010. július 20. 20:46

Kedves Ross!
Látod-látod, te is azt vallod hogy az életből kell meríteni a költőnek. A múzsa nem mindig csókol homlokon és az aktualitás kincsein nem szabad lustán, fölényesen túllépni. Le kell hajolni értük. ''A téma az utcán hever!'' Régi szlogen ez. Ott lehet átélni a dolgokat valóban, kinn az életben és nem az íróasztal mellett!
Gratulálok mesteri alkotásodhoz és a benne rejlő szenvedélyesen bölcs meglátásokhoz!
Szeretettel: Alberth

amalina2010. július 20. 20:39

Szuper! Viszem a kedvenc mappámba. S igyekszem megfogadni.
Üdv.: Sch.Éva

Ross(szerző)2010. július 20. 20:20

Kedves Kata, köszönöm a gratulációt. Az itt kifejtett gondolatok természetesen csak a lehetőségek egyikét villantják fel: nagyon is elképzelhető, hogy például egy mozgási lehetőségeiben erősen korlátozott személy is képes maradandó szövegeket alkotni, akár például újsághírek alapján.

Ross(szerző)2010. július 20. 20:17

Köszönöm és egyetértek, kedves Zsuzsanna: mindenről lehet verset írni, akár más versekről vagy egyéb művészi alkotásokról is. Azt hiszem azonban, hogy a még oly gazdag képzelőerővel megalkotott művek is hordoznak magukban valamilyen valós magot vagy csírát, amely ott hagyja a lenyomatát az alkotó memóriájában.

Ross(szerző)2010. július 20. 20:13

Kedves István (Vallejo), az általad adott cím minden bizonnyal jól kifejezi a vers lényegét; nekem egy kicsit hosszú, hiszen, talán mostanra már kiderült: minden versem címe egy szóból áll. Ha jól értelmezem, ezt Te és a párod megerősíthetitek egy lényegesen nagyobb merítésű halmazt áttekintve is (amit őszintén köszönök). Jól kapcsolod össze Te is, mint mások is: ''a tapasztalás és az alkotói fantázia'' szerencsés esetben jól egészítik ki egymást. A lelombozó hőség elmúltával belelendülünk a klubéletbe, aminek életre hívásában úttörő szerepet játszottál! További jó szórakozást - de egyszerre csak keveset! :)

19702010. július 20. 20:05

''élmény kell, az élet száz kalandja,
gyötrő éhség, vízre, légre szomj.''
Élni és megélni!
Gratulálok Kedves Ross!

10082010. július 20. 19:59

Egyetértek, hogy számos vers megírásához megfelelő mennyiségű élményanyag is szükségeltetik, viszont verset írni majdnem mindenről lehet, ha valaki tehetséges, vagy jó a képzelőereje.. Persze tanulni is kell a nagy elődöktől, (az sem árt)

Nagyon szépen és jó megírtad versedben.. Gratulálok!

Zsuzsa

Vallejo2010. július 20. 19:49

Kedves Barátom!
Magamban a versed új címet kapott, ami így hangzik röviden: Az alázattal alkotó elme ars poeticája.
Intelmeid, melyeket megfogalmaztál mit is eredményeznek az esetlegesen felszaporodó témákon kívül? A hitelességet ugye!
A tapasztalás van annyira fontos, mint az alkotói fantázia.
A mű ismét zseniális. Nincs mit hozzá fűzni, aki olvassa annak egyértelmű.

Más! Már nem csak itt olvasunk, már úgy értem a kedvesem és én!
Klubtagi és baráti üdvözlettel: Vallejo aki má megin el van kápráztatva!

Ross(szerző)2010. július 20. 19:48

Örülök a látogatásodnak, kedves Zsolt. Egyetértek, hogy minden vers egy darab az írójából. Talán nem lep meg, ha hozzáteszem, hogy minden hozzászólás is, és minden adóalap-csökkentést kérelmező beadvány is. Kifejezetten megtisztelő, hogy a magadénak érzed a verset.

Ross(szerző)2010. július 20. 19:44

Kedves Margit, örülök, hogy felmerül Benned a megzenésítés ötlete. Ha van ilyen szándékod, tekintsd szabadon használható nyersanyagnak a szöveget - úgy értem, nyugodtan alakítsd át a dalszöveg eltérő követelményeit kielégítő módon. Köszönöm a méltató szavaidat.

Ross(szerző)2010. július 20. 19:41

Kedves Sunil, minden bizonnyal igazad van azt állítva, hogy versek végtelen sorát lehet alkotni, ahogy mondod, például ''a lélek finom kis rezdüléseiről''; ennek éppen Te vagy az egyik mestere, én viszont általában kerülöm ezt a témát. Olyan szempontból is igazad van, hogy lehet időt álló ''tudományos-fantasztikus'' művet alkotni akár a régmúltról, akár a távoli jövőről, vagy éppen gyermekmesét írni soha nem létezett szereplőkkel. A megtapasztalt eseményeket visszaadó szövegeknek megvan az az előnyük, hogy realitásaik révén kapaszkodókat nyújtanak az ''alkotónak''; ha másra nem, az események időrendjére nyugodtan rábízhatja magát. Köszönöm a kedves értékelésedet.

P.Clou2010. július 20. 19:37

Kedves Ross.Én az vallom ,minden vers egy darab az írójából,ha nem jönnek a godolatok,vagy az ihlet,az nekünk olyan mint anyának a meddőség.Szerintem sokan érzik magukénak a versed,én is.Zsolt.

fema19952010. július 20. 19:30

Megéljük mind az élet nagy kalandját, megjárjuk a poklot és a mennyet, de megírni így, csak Te tudod. Mindenki helyett. El tudnám képzelni a verset megzenésítve egy szál gitárkísérettel.

sunil2010. július 20. 19:19

A versed most is nagyszerű, Kedves Ross. A következtetése sem kevésbe frappáns és érdekes, bár ez már egy kicsikét csalóka, mert úgy tűnik, hogy igaz is, nem is. A közvetlen megtapasztalás ugyanis, csak szelektíve szükségeltetik, nem beszélve arról a néhány területről, ahol ez lehetetlen is, hiszen a lélek finom kis rezdülései, még selyem mérlegen sem mérhetők. Igaz azonban, hogy a fal gyakran koránt sem áthatolhatatlan, például, látható és transzcendens kötött. Nem is beszélve arról, a tényről, hogy olykor egymásban vagy éppen egymásból gyökereznek. Node, látom már megint túlfújtam a fagyit, pedig az bizony, egy cseppet se forró...-:)
Kedves Ross, ha ébren vagy még, szóáradatom után,
hadd köszönjem meg szép versedet.-:)
Szeretettel:sunil

Ross(szerző)2010. július 20. 18:57

Köszönöm, Laci. A helyzet az, hogy megírni végül is nem olyan nehéz mindezt, viszont komolyan venni, és valóban úgy élni, sajnos, én magam sem tudok igazán. Afelől pedig megnyugtatlak - már amennyire a szavam ebben számít -, hogy Te aztán végképp, de nagyjából minden itt publikáló kolléga is ''költőtársnak'' számít.

Ross(szerző)2010. július 20. 18:53

Kedves Kinga, úgy látom a szavaidból, hogy elég mélyen megérintett Téged ez a szöveg. Szerintem egy elterjedt, talán többször is megfogalmazott nézetet fejtek ki a korábbiaktól talán kissé eltérő módon, minden esetre újdonságnak nem nevezném. Annak természetesen nagyon örülök, hogy megőrzendő értéket látsz benne. Köszönöm az értékelő szavaidat.

helszlo2010. július 20. 18:49

Versednek minden részletével egyetértek. Csak egyet nem értek: Miért nem tudom mindezeket komolyan venni? Azt hiszem, nem vagyok igazán a ''költőtársad'', csak amolyan fűzfapoéta! Nagyon tetszik a versed, azért belőle, megszívlelek néhány tanácsot!
Üdv: Laci

Kicsikinga2010. július 20. 18:38

Drága Ross!

Én, mint szerény, és hűséges olvasód szólalok meg, hiszen költőtársadnak lenni igen nagy rangot jelent. Nem merném vállalni! (Igaz szívvel mondom!)
Gyönyörű ''nota bene'', csodálatos, a művészeti alázattal telített, intő szavak, és bizony nagyon igazak, és bölcsek!
A szívnek izzani kell, sírni, jajdulni, és hangosan örülni, nem ripacs módon nevetni, hanem teli szájjal, a lélek legmélyét is megmutatva!
Át kell menni a legnagyobb szenvedéseken,hogy meg tudja írni (az tényleg poéta,nem én) az enyh eufóriáját, és nem írok többet, mert legszívesebben elmondanám a versedet, de ahhoz férfi hangra van szükség!
Nagyon köszönöm, hogy megint gazdagabb lettem egy csodálatos ajándékkal, amit örök emlékül fogok őrizni!

Ross(szerző)2010. július 20. 18:31

Kedves Ágota, köszönöm az elismerő szavait. Valamikor, a messzi múltban, nagy valószínűséggel valóban lehettek nehéz vasból kovácsolt béklyóim, mostanra azonban alighanem valóban nem kötnek már többé.

gota2010. július 20. 18:27

Ross Kedves,
mélyen egyetértek az alantam szóló véleményével.
a tanulság, az bizony tanulság.
Viszem szép versét, és gratulálok hozzá.
ui: csak kibújt az élet,béklyóiból, örülök,nagyon örülök.

Ross(szerző)2010. július 20. 18:25

Kedves Radmila, azokat valóban érintheti, akiknek dönteniük kell, hogy elég-e már, amit átéltek ahhoz, hogy versekbe írják. Köszönöm a gratuláló szavaidat.

Golo2010. július 20. 18:05

Kedves Ross,
versed témája minden embert érint.hizen kí leírja, ki csak átéli érzelmeit, és éli az életét.
Tanulságos versedhez ratulálok.
Szeretettel: radmila- Golo

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom