Szerző
Ross Satyr

Ross Satyr

Népszerűség: 252 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 624 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. július 26.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (10)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Ross Satyr

Meddő

Ritmusok, rímek - cserbenhagytatok,
nem mosolyogtok, Múzsáim, felém;
mint terméketlen, meddő női öl,
mely sorvadhat már dolgavégezetten,
hisz van bizonyság hozama felől:
néhány utódot elpotyogtatott
az aktív évek adta lendületben,
kik szárnyra keltek, bízva egykoron,
s már túljutottak életük delén,
túl vágyakon és túl határokon.

Évente egy-két képeslap a jel
- rajtuk elől a látkép hágai,
hátul a küldő kívánságai -,
hogy feladójuk még nem adta fel.
A bélyegen a király idegen,
a bélyegzőn is idegen szavak;
majd jól mutat a kredenc-üvegen,
ahol a szembe-szomszéd látja csak...

Nézegetem a sok képeslapot,
és elröpít a képzelőerő,
elhitetve, hogy még elérhető
a vágyva vágyott áldott állapot.
Eljön a Múzsa, hallom lépteit,
gyönyört ígér a párzó, vad tusa,
s gyümölcsöt érlel kettőnk aktusa:
új magzatával megtermékenyít.

S ha eljön majd a rég várt pillanat,
egy döntő kérdés akkor is marad:
lecsap-e majd a csillanó szike,
a köldökzsinórt félbemetszik-e?

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Ross(szerző)2012. március 31. 17:33

Szima: A gyermekek életrevalóságáról (néhány ezer évvel) korábban gyors és egyszerű módon döntöttek... Napjainkban az önkezű selejtezés léphet a vitatott módszer helyébe.

Törölt tag2010. augusztus 29. 15:27

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2010. július 27. 15:28

Kedves Anikó, köszönöm a kedvező értékelésedet. Most, hogy a szöveg már létezik, azt hiszem, közömbös is, hogy elég volt-e egy plátói homlokpuszi hozzá, vagy intimebb együttlét terméke. Köszönöm és szívesen viszonzom a jókívánságodat.

nefelejcs2010. július 27. 15:25

Kedves Ross!
Én nem gondolom, hogy aggódnod kellene a múzsád miatt.
Nem tudom, hogy ez a vers a csókja, vagy gyönyört termő aktus gyümölcse-e, de hogy
jól sikerült, az biztos.
Hasonló jókat kívánva szeretettel: Anikó

Ross(szerző)2010. július 27. 15:21

Ja tényleg, külön kijáratú. A döntést üdvözlöm.

meszeletra2010. július 27. 14:57

Vagy úgy?Ennek már egész más színezete van,bár ez esetben stílusosabbnak találom,ha külön kijáratú szellemről beszélünk.A döntés megszületett: nem lesz hsz-megvonás!

Ross(szerző)2010. július 27. 14:26

Kedves István barátom, az elismerésed természetesen jól esik. A múzsám viszont, ez tény, nem lakik nálam - mondjuk ''kulcsa'' már van. Bizonyos apró mozaikokból sok vonása összerakható: aki helyesen vagy szerencsésen válogat az általam eddig ábrázolt - részben valós, részben füllentéssel kreált - kövecskék között, az előtt egyértelművé válhat, hogy bizonyos értelemben nem is olyan nagy túlzás az a ''meddő'' jelző.

Ross(szerző)2010. július 27. 14:09

Levente, az ablakidat azért tartsd csukva éjféltájt, nehogy a kakukkosórádból kilépő és a lepedődet kakasszóig kölcsönvevő külön bejáratú szellem kiszökjön a népes bulizó bandához.

meszeletra2010. július 27. 11:37

Ha nem akarsz több szellemes hsz-eket olvasni tőlem,én nem bánom - legyen...

Vallejo2010. július 27. 09:28

Kedves Barátom!
Csak mindenkinek ennyire meddő múzsája lenne!
És mi az hogy néha meglátogat ( olvasom a hsz-ban)
nem is vetted észre, hogy nálad lakik?
Remek vers lett ebből a kilátástalannak tűnő elbizonytalanodásodból. :-))) Még hogy meddő!
Szeretettel és barátsággal: Vallejo a vers gyűjtögető

Ross(szerző)2010. július 27. 08:49

Nos, Levente, ameddig csak a lakhelyed fekszik a sírkert közelében, és nem Te magad benne, addig nincs különösebb baj. Azért úgy éjféltájt tartsd csukva az ablakaidat...

meszeletra2010. július 27. 08:39

...És ha már a technikai meg más természetű akadályok elhárulása következtében ismét ''előkerülhettem'' az odúmból,örülök,hogy hiányt pótolhattam nálad szellemesnek mondott megnyilvánulásommal,amely véleményem szerint talán összefüggésbe hozható a lakhelyemnek egy sírkerthez közel eső fekvésével is.Bár ki tudja.

Mygan2010. július 26. 22:59

:)

Ross(szerző)2010. július 26. 22:46

Kedves Zsuzsanna, számomra nagyon jól eső módon fogalmaztad meg a szavaidat. Különösen azért esnek jól, mert néha kissé azért elbizonytalanodom, hiszen a termékenység időszaka a természetben véges...

szzs2010. július 26. 22:35

Én e nászból eddig csak jót véltem kapni! Semmi gond itt, mindig megszületik a megfelelő utód, kedves Ross! Baráti üdvözlettel: Zsuzsanna

Ross(szerző)2010. július 26. 21:47

Nagyon jó a felvetés, kedves Sunil - noha megpróbáltam titkolni, de íme mégis kiderült: a Múzsával bizony rendszeresen találkozom, természetesen mindig kizárólag illő körülmények között. Hol meglep egy igazi cuppanós puszival, és olyankor friss termék sül ki a kemencében, hol pedig csak úgy mímeli a cuppantást: olyankor egy korábbi szöveg frissítésére telik csak. A jó kívánságodat szívből köszönöm és Neked is hasonlókat kívánok. Az estéim mostanában nekem is tartalmasak: unokák lefektetve, egy szakfordításnak köszönhetően van alkalmam kicsit hozzátenni a nyugdíjhoz, és még hőség sincs. Ráadásul még ide a Poet-re is akad idő benézni olykor, hiszen itt is van tennivaló...

sunil2010. július 26. 21:25

Kedves Ross, csupán azért állok egy picit értetlenül a versed előtt, mert el sem tudom képzelni, hogy ne látogatna serényen a Múzsa, igaz sokfélék vagyunk, ami sok az egyiknek, a másiknak kevés.
Az viszont igaz, hogy a csókja híján, csak a lendület viszi a tollat, és hát az persze mégsem az igazi. - Bár én ilyen verset Tőled még nem olvastam.
Most ez a versed abban is rendkívüli, hogy még a két záró sor is aggályoskodó, és már-már ellentételezi egymást.
Te jó Ég, én itt csak beszélek beszélek, és most látom, hogy jött képeslapod! De félre a tréfával, Kedves Ross, nagyon örülök, az igazán megérdemelt sikereidnek, és kívánom is, hogy egyre több legyen.
Lelkemre, egész vidám lett az estém!
Boldog, szép estét kívánok Neked is!-:)
Szeretettel:sunil

Kicsikinga2010. július 26. 15:47

Nagyon örülök!!! Szívből, és igazán!

Ross(szerző)2010. július 26. 15:40

Kedves Kinga, köszönöm az értékelésedet. Természetesen ezúttal sem tévedsz, eljutott már szövegeim gyűjteménye például Londonba, mind a két kötet, nem is egy-egy példányban - apró szépséghiba, hogy szigorúan családi szálakon. Korszerű világunkban azonban, ugye, soha nem lehet tudni, mikor kattint félre valaki a világ bármely pontján és így bukkan rá valamely, talán nem is magyar nyelvű szövegemet tartalmazó tárhelyre... És ez bármelyikünkkel megtörténhet ám!

Kicsikinga2010. július 26. 15:09

Nagyon nívós ez a versed is kedves Ross!
Nekem azt ''súgja'' (lehet, megint ross úton járok...?), hogy nemzetközi sikereid is vannak már, amin nem csodálkozom egyáltalán! Sőt! De örülnék neki!!
Hogy elvágják-e a köldökzsinórt? Hmm... Esetleg őssejt nyerése céljából, és akkor ...
Eltettem a sok ross vers közé!!

Ross(szerző)2010. július 26. 15:05

Nagyon örülök, hogy ''előkerültél'', Levente, a szokásosan szellemes fejtegetésed már időtlen idők óta hiányzott. Szerintem öntsünk tiszta vizet a szikébe: szándékom szerint a köldökzsinór egyik felén én libegnék (ebben egyetértés van), a másik felén viszont az aktuálisan kivajúdott szöveg. Amíg csak csíra volt, addig én tápláltam őt, szívta is az energiáimat rendesen. Remélhetően eljön viszont az az idő - gondolom, addigra már a hamut is mamunak ... -, amikor ő és társai fognak engem táplálni. Ami a Múzsámmal köt össze, az fizikailag nem kézzel fogható (hmmm... sajnos...), talán úgy mondhatnám, szellemi megfelelője a vadászgépek levegőben való üzemanyag-utántöltésére használt tömlőnek. Például azért is, mert itt is egyirányú az anyagáramlás.

meszeletra2010. július 26. 13:08

A másodikat természetesen kérdőmondatnak szántam.

meszeletra2010. július 26. 12:57

Ki a meddő és mik hagytak cserben,kedves Ross?Egyáltalán önmagadról vallasz!Azt persze nem tudhatom,hogy milyen harcok...illetve hát ''aktusok'' árán szülöd a verseidet,de így ahogy a ''szüleményekre'' tekintek,nem igazán valószínűsítem,hogy ritkán ''randevúznál'' a Múzsáddal; azt pedig végképp nem hiszem,hogy annak a bizonyos köldökzsinórnak az épségét veszélyeztető skrupulusaid megalapozottak lennének,amely az ''Őnaccságától'' való elválasztásodat célozzák.Talán mondanom sem kell,hogy ezúttal inkább Ágival értek egyet,semmint Laci barátunkkal,már ami annak a szikének a rendeltetésszerű használatát,illetve annak elmaradását illeti.Pedig mindössze annyit akartam mondani,hogy: gratulálok!

Ross(szerző)2010. július 26. 11:46

Hát igen, János, ilyen teremtmény a csecsemő: az evés és főleg az alvás nagy sivatagában néha oáz is. A homlokom csak viszonylag szabad préda, a csókdosó hölgy nem egy megosztó típus, inkább kisajátítónak mondanám. Pedig múzsából van vagy kilenc, és miért érném be csupán a versírással, amikor szobrot is táncolhatok, nemde?

Schmidt_Aladar2010. július 26. 11:29

Kedves Ross! A gyereksírás csalogatott ide, és nem hiába; az újszülöttel minden rendben. A homlokod továbbra is szabad préda, a hölgy rúzsa látható nyomott hagyott, mindannyiunk nagy örömére. További bő gyermekáldást kívánva gratulálok: János

Ross(szerző)2010. július 26. 10:30

Rám fért a megnyugtatás, Laci, köszönöm, meg a gratulációt is. Még csak most kezd visszatérni az erőm a hosszú vajúdás után, örülök a jó hírnek. Egyet biztosan tudok az újszülöttről: számára minden vicc új.

helszlo2010. július 26. 09:55

Kedves Ross! Dilemmádra, megnyugtatólag egyet már is biztosan állíthatok. A rímek és ritmusok nem hagytak cserben, és a csillanó szike is ''lecsapott'', hiszen itt van a versed előttünk, megfürdetve, megfésülve, tisztába téve. És mondhatom, szép, formás, egészséges! Gratulálok hozzá!
Üdv: Laci

Ross(szerző)2010. július 26. 08:11

Kedves Ági, köszönöm az elismerést. Te többet láttál bele a szövegbe, mint amit én magam: igen, a Múzsával életre szóló kötelék fűz össze, amelyet ''földi sebész'' aligha metszhet ketté. Az alkotót és művét egyesítő ideiglenes kötelék csak az utóbbinak a megszületésig tart, utána - jó esetben - megkezdődik a mű önálló élete.

Ross(szerző)2010. július 26. 08:08

Köszönöm, Marianna.

kreativ552010. július 26. 07:36

A műtét sikerült! Sebészi szike nem metszett félbe múzsát és költőt összekötő, köldökzsinórt.
Örök szerelem ez , melynek csókját ott érzed homlokodon ,egy életen át!!!Gratulálok ! Ági Viszem!

mezeimarianna2010. július 26. 07:30

Gratulálok!!!

Ross(szerző)2010. július 26. 06:41

Bölcs meglátás, kedves Ágota, dupla értelemben. Mert egyrészt nem igazán mehetett messzire az a Múzsa, ha a szövegalkotó verset ír arról, hogy miért nem képes verset írni. Másrészt pedig azért sem ''ment messzire'', mert a szövegben szereplő megtermékenyítő aktus tudvalevőleg egy plátóian csattanó homlokcsók csupán. Hiába no, ősi kultúrájukra építve tudtak azok az aztékok valamit...

gota2010. július 26. 06:34

Nekem úgy tűnik, hogy aggodalomra semmi ok,
nem ment az a Múzsa túl messzire.Vagy jött?
Mert hát valami vagy jön, vagy megy, mint azt a régi
Azték közmondás is nagyon bölcsen jelzi.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom