Olyan vagyok...
Olyan vagyok, mint te... Test és Lélek
de a halhatatlanságból én nem,
Köszönöm,
de nem kérek.
Olyan vagyok, mint egy kisember a nagyvilágban,
ki nem találja helyét
ebben a nagy hiányban.
Olyan vagyok, mint egy lágy zefír a friss levegőben,
mely mindig rossz helyen jár éppen,
mi hol lent, hol fent jár,
de végül mindig nyugalomra talál.
Olyan vagyok, mint az erdőben
a fák ágai közt kiszűrődő napfény,
mely eltűnik. Örökre eltűnik.
Szeretnék én is Veled,
csak Veled szállni,
Szállni a semmibe, oda,
ahol minden más
s ott uralkodik az örök boldogság.
Olyan vagyok, mint egy szál vörös rózsa a zord télben,
mely ma már képtelenség az életben.
Olyan vagyok, mint a virág víz nélkül
Olyan vagyok, mint a tenger,
mikor kiömlik medrébül.
Olyan vagyok, mint egy fülbemászó dallam,
mi sokszor felemel, buzdít és motivál.
Olyan vagyok, mint egy hirtelen jövő halál,
mely egyszer úgyis megnyugvásra talál.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
page2010. augusztus 23. 23:39
Azt nem tudom, hogy te valóban fülbeászó dallam vagy e, de a versed az mindenképp. :))
Olvastatta magát és a gyönyörű képek amiket festettél még érdekesebbé tették. Remek munka. :) El is csenem ha nem gond. üdv: page
alberth2010. augusztus 20. 12:50
Szép a versed kedves Adrien! Korodhoz képest komoly kérdéseket vet fel életfilozófiailag. Sokan mondanák hogy bulizzál, s ne gondolkodj! De nem vagyunk egyformák. A te lelked érettebb sokaknál. Kívánom, hogy írjál sok verset, hiszen előtted áll egy életnyi alkotási lehetőség és tehetséges vagy! :-)
Üdvözlettel: Alberth
P.Clou2010. augusztus 9. 18:48
Kedves Adrien,versed alapján képet kaphatunk rólad és ha te ''olyan vagy''mint ahogy leírtad,akkor te egy sokoldalú,érdekes ember vagy.Várom többi versedet.Üdv,Zsolt.