Szerző

T. M. Lobonc

Népszerűség: 2 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 344 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. augusztus 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.


Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

T. M. Lobonc

Tavasz

Rövid életem újabb tavaszán,
Ismét üres szavak mosolyognak rám,
Felületes érzések támadnak lelkem mélyére
S próbálnak kiteljesedni végre.

Halk avarban földre vésett rúnák,
Lényemet örökké fogva tartják,
Összekötött szárnyaim béklyójukban feszengnek,
Gondolataim a jövőbe menekülnek.

Hol talán, egy új élet tavaszán,
Minden apró gondom tovaszáll,
Lelketlen lelkem lángra lobban,
S béklyóm a földön koppan

Hideg ködös éjszakán,
A Hold ezüst fénye hívogat buján.
Jelölvén az utat merre mennem kéne,
s szemem szegezi a földről az égre.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Leber_Mariann2010. augusztus 17. 17:38

tavasz,Hold új élet. Mint valami pogány szépségű ünnep. Jó költemény.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom