Egyedül, hiányban szenvedve
Egyedül vagyok a világban,
Ki nem találja helyét a zord hiányban,
Nem szeretnék egyedül maradni,
Szeretném magam megmutatni.
Hiányzik innen minden
Kergetem a vágyaim örökösen.
Bizonytalan vagyok mindenben,
Én vagyok a legnagyobb szerencsétlen.
Bárcsak tudnám, hogy ki vagyok,
A jövőm egyelőre egy óriási titok!!!
Tüzel a testem, a vágyaimra éhezve,
Talán az életem estéjén megtalál a szerencse.
Nem adom fel sohasem,
S vállalom a szenvedést,
A rengeteg kínt,
Hogy boldogan fejezzem be
Hiányos életem.
2010. augusztus 13.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Kicsikinga2010. augusztus 18. 14:10
Az bizony! A jövő egy óriási titok, és az benne az izgalmas, hogy nem tudjuk megfejteni!
giziszalay2010. augusztus 17. 21:25
Adrienn, még annyi minden vár rád, ne legyél elkeseredve, a titkot neked kell megfejteni, ott van benned.
Szeretettel:Gizi