Szerző
Ábrahám István

Ábrahám István

Életkor: 58 év
Népszerűség: 188 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1789 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. augusztus 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (41)

Ábrahám István

Az utca királya

Hiszik: hontalan árva létem szégyen,
De én itthon vagyok utca szennyében,
Sőt uralkodom, ez a birodalmam,
Lásd, meddig ér el korlátlan hatalmam.

Bizton szűk lenne ötven négyzetméter,
Tágabb a hazám, nincs is bennem kétely,
Keletre, nyugatra a kéményerdő
Mered az ég felé, mint a határjelző.
Déli határom út végén az árok,
Elárulhatom, arra sosem járok.
Északon dagadó nagy szeméthegyek,
Úri gusztus diktál, ha oda megyek.
Nékem van a legszebb kartonpalástom,
Ha magamra húzom, már nem is fázom,
Bár groteszk rajta a "Törékeny" ábra,
Hisz ellenállok én, akár a szálfa,
Királyi évek bizonyságot adnak,
A viszontagságok reám nem hatnak.
Nem morfondírozok hajnali fagyon,
Büszkén trónolok a ligeti padon.

A nap első sugara nékem ragyog,
Az utca királya bizony én vagyok!

Nékem is van pazar birtokom, házam,
Csalitosba rejtett fóliaváram,
Királyi dívány a szakadt matracom,
Országlásom dolgait itt álmodom.
Adó, hadisarc az, mi másnak kacat,
Gyűjtögetve töltöm bő kincstáramat.
Látod, a hiten én is buzgólkodom,
Rothadó almából lesz miseborom.
Midőn reám lelnek párás reggelek,
Csatára várnak bűzlő konténerek,
Hol patkánykirály ádáz ellenségem,
Nem osztozom véle zöldes kenyéren,
Nem adom magam, ütközetet megér,
Gazdátlan gyümölcs vagy káposztalevél,
Alattomos horda országom kára,
Bosszúm űzi sülni esti máglyára!

Nékem kacsintgatnak mind a csillagok,
Az utca királya bizony én vagyok!

Bennem is munkál a jó kalmárlélek,
Értékes holmi, mit másra cserélek,
Szép formás flaskáim néhány garasra,
Garasaimat illatos dohányra,
Rezes dolgaimra vágyik Lakatos,
Kinek színarany a bal felső hatos,
Igaz, az árán nem vehetek hazát,
De megkapom érte a kenyerem javát.
Kuka mellett göncöt sokszor találtam,
Egyre csak bővül úri ruhatáram,
Segít átvészelni a zord időket,
S elkápráztatni finom úri nőket.
Ha kemény a tél, ott vendégeskedek,
Hol a kazán lazán ont jó meleget,
S mikor zimankónak elfogy a kedve,
Előbújok én is, mint barna medve.

A Nap tavaszi fénye mind nékem ragyog,
Az utca királya bizony én vagyok!

Megadott szavak: szűk, palást, segít, árva, zöldes, alattomos, szakadt, hegy, árok, kazán

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Vallejo(szerző)2011. február 28. 19:58

Köszöntem de igazán!
Fanyar méz volt a szándék.

versike2011. február 28. 19:08

Kedves István,

bár ez az írásod sem nélkülözi a szarkazmust és a humorodat, de - én úgy érzem - itt is érezteti a véleményedet és tragikomikummá válva inkább a tragikum tompításának a szerepét tölti be - nagyon ügyesen - és elegánsan...

Bár, a cikket - ahogy írtam is - sajnos nem állt módomban elolvasni - de a publikációt megérdemeltnek érzem és gratulálok hozzá!

napmadar2010. november 28. 18:42

Kedves, István!

Csak megtalálom a keresztneved! :) Szeretettel gratulálok versedhez! Egy olyan ember képe jelent meg előttem, aki a legnagyobb nyomorúságban is képes boldogságot teremteni, mert van emberi tartása és szilárd értékrendszere! Tisztelettel szeretném kedvencek közé vinni versedet!

Üdv: Noémi

Vallejo(szerző)2010. október 21. 19:24

Kedves Vagy Ica

195510022010. október 21. 19:09

Királyságom nem könnyű,
de én sem
vagyok káposztaléből!

Nem vesznek körbe
szolgák,
ez már másfajta
királyság!

Bocsánat,csak tovább gondoltam.Sajnos,hogy
ezt is megértük.
Szeretettel:Ica

manco2010. szeptember 20. 17:16

Kedves István!
A megadott szavakból, egy gyögyszemet , egy lírikus hangu balladát hoztál össze.
Te egy Király vagy.
Műved, könnyed, tiszta, érthető, de mélyen elgondolkodtató.
Hogy a te látásod, milyen tiszta?
Mindent meglátol, és írni is tudsz róla, de nem akárhogyan.
Gratulálok: Margó

kozmazsu2010. szeptember 10. 14:13

Azt már olvastam többször, hogy a társalgóban faragtok ti rímet, ki verejtékkel, ki pedig bíz rímel. De a kazán szóra ily gyönygyszemet rakni, már nem semmi ilyet kifaragni. Na ebből elég, csak azt akartam írni, hogy fergetegesre tetted-vetted ismét a szavakat. Jó olvasni, hogy játszol velük, s hogy lesz a foszlányból gyönyörű mondat. Csak gratulálni tudok ismételten. Viszem szívestül, lelkestül. Szeretettel: Zsuzsa

janow2010. szeptember 7. 22:14

Mindezt megadott szavakból? nem semmi! Jó érzéked van a tragikomédiához.

Gratulálok.

Vallejo(szerző)2010. szeptember 7. 21:05

Attila Kedves Barátom!
Az önzőségem várt Téged ide is, mert ha elmaradsz, akkor bizony nem teljes a nap és a vers sem! Tudod, ha látom a fontos embereket, akkor együtt a család.
Köszönöm szavaidat, melyekkel mélységesen egyetértek, nékem is van olyan mely nem hozzám közelálló. Ez így van rendjén. Valójában a humor jelző csak azért lett oda írva, mer irónia nem volt. Annak szántam, keserédes visszásságra rámutató versnek. melytől a stílusa ellenére sem tud mosolyogni az ember.
Őszintén köszönöm a barátságodat és érdeklődésedet.
Szeretettel: István

purzsasattila2010. szeptember 7. 20:47

Kedves István Barátom!
Hát csak ideértem ehhez a versedhez is, nem is értem, ez hogy maradt ki! De mint írtam neked, kicsit el voltam (vagyok) havazva a munkában az utóbbi hetekben, így elég kevés időm volt Poetezni.
De csak ideértem, és hát...szégyellem, hogy eddig kihagytam ezt az írásodat.
Csudajó! Na nem a téma, mert az szomorú, még ha humoros formába is öntötted. Maga az egész vers így összességében nagyon jó! Nekem egyből megelevenedett egy operett, vagy még inkább egy musical az írásod hatására, már láttam is magam előtt a színpadon. A refrénjeivel nekem ez a hatás jött át.
De be kell neked valljam őszintén, hogy a versek közül ez a humoros kategória nekem nem igazán van a toplistám élén. Vess meg érte, de én a komolyabb hangvételű verseket szeretem inkább, de az érzelmes versek és a gyermekversek is közel állnak a szívemhez. Ennek ellenére ez a versed nagyon tetszett!
Azért sokszor olvasom érdeklődéssel a humoros verseket is, itt elsősorban Ross verseire is gondolok, de igazából azért nem szoktam írni neki se hozzászólásokat az ilyen témájú versekre, mert érdemben nem tudnék hozzászólni, hülyeségeket meg nem akarok írni. Ennek ellenére nagyon jók a versei, nemkülönben, mint a tieid! De tőled elsősorban más stílusú verseket szoktam meg, amit be kell valljam, nagyon szeretek, mert imádom a stílusodat, ahogy írsz! De azt hiszem ezt tudod, mert különben nem jönnék állandóan! Azt meg be kell valljam, hogy sokat tanultam tőled, az írásaidból, a hozzászólásaidból, amik mindig építő jellegűek, és itt nem csak, és nem elsősorban az én írásaimra küldött hozzászólásaidra gondolok, hanem a többi szerzőnek írt véleményeidre is! Mert azért azt is szoktam ám figyelni! És nagyon tetszik, ahogy egy-egy fiatal, kezdő írópalántát próbálsz lelkesíteni, próbálod terelgetni a helyes irányba. Ehhez is kell tehetség!
Na de most már nem nyálaskodok tovább, mert még félreértik.
Egyszerűen csak viszem ezt a versedet is magammal.
Baráti üdv.
Attila

Justice2010. szeptember 2. 08:15

Eltekintve az általánosítástól - hajléktalan - ''Az úr a pokolban is úr.''
Megint a belelátó képességed engedi, ezeket a közelképeket. Valahogy pozitív kicsengésű a mondandó és nem csak az ironikus megközelítés végett. Mintha biztatást adnál azzal, hogy igyekezzünk az adott helyzetből kihozni a legjobbat.
Szemléletváltásra ösztönző soraidhoz gratulálok.

pippencs2010. augusztus 29. 17:31

nagyon szívhez szóló!
annyira szépen írsz!
üdvözlettel;
piri

zoltan.horvath2010. augusztus 29. 08:26

A szegénység témása elszomorító vagy sem, a versed mindenképpen üdítőleg hat, hiszen a sorok és a rímek közt búvó frissesség és üdeség azzá teszi.

Gratulálok a remek sorokhoz.

Zoli :)

Livi842010. augusztus 27. 12:02

Kedves István!

Megint egy olyan vers, amire nagyon figyelnie kellene az országnak, egy aktuális téma, bár egészen más szemszögből, én egy szegény szerencsétlen balsorsú embert látok, abban aki utcára kényszerül, de ő látja az apróságokat, a lehetőségeket és minden kicsinek is örül...amikor annyian még annak sem tudnak igazán örülni amijük van, mert mindig többre vágynak. Sok gondolatot ébreszt, remekül összeszedett, szívet érintő...
Szeretettel: Lívi

nefelejcs2010. augusztus 26. 23:46

Kedves István!
Ismét fantasztikusat alkottál!
A képzeleted nem ismer határokat, hiszen másképpen nem tudtál volna azonosulni ezzel a
''szereppel'', ami tulajdonképpen hatalmas erőfeszítéseket követel viselőjétől. Hiszen az élete
forog kockán. Küzdelem a létért, nem a távoli jövőért, hanem mindig a másnapért. Keserves valóság ez, s bár biztosan vannak olyanok is,
akik saját maguknak köszönhetik ezt a sorsot,
de olyan is van, akit a balsorsa kényszerített ebbe a helyzetbe. Őket tiszta szívemből sajnálom.
Tehetségedhez és versedhez szeretettel gratulálok: Anikó

fema19952010. augusztus 26. 18:48

Kedves Vallejo István! Ez volt az első vers, amit Tőled olvastam. Olyan témát érintettél meg, amivel minden nap találkozunk. Mindezt úgy, hogy megadott szavak köré fűzted, számomra hihetetlen tehetséget tükröz. Én nem tanultam semmit a verseléssel kapcsolatban. Csupán kedvtelésből leírom azt, amit érzek, látok, tapasztalok, Te viszont művészien űzöd ezt a ''mesterséget''. Gyönyörű a versed. Én pedig ezek után hálás vagyok a sorsnak, hogy nem vagyok a királyod mellett az utca királynéja/nője.

Törölt tag2010. augusztus 26. 16:24

Törölt hozzászólás.

siskaeniko2010. augusztus 26. 15:32

Kemény valóság, homorba ágyazva. Gratulálok. Szeretettel: Enikő

Vallejo(szerző)2010. augusztus 26. 14:40

Kedveseim!

Ahány olvasó annyi megközelítés, és ez így van jól, mert akkor az azt jelenti, hogy az egyik szándékom megvalósult, elértem a belegondolást nálatok, senki sem közömbösen tekintett a témára.
Még tartozom egy információval, azért jelöltem a humor kategóriát, mert nem volt más megfelelő a szándékomhoz, például cinizmus, vagy önirónia.
Úgy akartam belebújni a valóságon alapuló történet főhősének a bőrébe, hogy elhitessem minden a legnagyobb rendben van a világunkban, közben viszont teljesen egyértelmű legyen, hogy nem így van. Nem akarok világ megváltó szerepben tetszelegni, bár sokszor belegondoltam, hogy együtt akár azok is lehetnénk!!!!!!!! Nem így van?
Ha sikerül az írónak a gondolat magvát elültetni, az már fél siker a jobb felé vezető úton.

KL2010. augusztus 26. 14:25

Kedves KATUSHIKARIKARIN KIARICHIRUKATO ! (japánul a neved) Nagyot derültem! ...-pedig szomorú a téma...

Cothineal2010. augusztus 26. 14:19

Késve bár, de én is írok - nem mehetek el szó nélkül. Nagyszerűt alkottál ismételten, Kedves Vallejo! Az én szavam nem mérvadó. De őszinte 'szívvel' csatlakozom az előttem szólókhoz. Ifjonti fejjel tovább nem taglalom, hanem kedvencnek adom - abban minden benne vagyon... :))
Baráti üdvözlettel,
Dávid

csillogo2010. augusztus 26. 14:15

Nagyszerű ez a vers nincs benne semmi hiány ez az utca királya nagyon elbűvölt!Hihetetlen,hogy a fantáziadús és fondorlatos gondolataidat ilyen rímekbe szedve, versbe írva humorosan tudod tálalni,ami persze egy kis ''életkép'' is a mai modern világ leszálló oldaláról nézve - ez az utca királya azonban mégis boldog Ember!
Szívből gratulálok!
Marika

Vallejo(szerző)2010. augusztus 26. 11:23

Na most teljes a nap, hisz megérkeztél Kingám!!!!!
Köszönöm méltatásod, én is hiú ember vagyok, nékem is jól esik!!!!!

Kicsikinga2010. augusztus 26. 11:10

Drága István (Vallejo)!
Én fejet hajtok ez előtt a ''király'' előtt, mert neki a kincstárában a leghatalmasabb vagyon van: büszkeség, alázat, méltóság!
Mindezeket pedig egy olyan rangos EMBER mutatta meg nekem, akinek a kincstárában szintén hatalmas vagyon van: csodálatos szív,önzetlenség, szeretet, és mindig segíteni akarás!
Akkor most két ''király'' előtt hajtok fejet, és leszek mindig hűséges ''alattvalójuk'' az olvasásban, és köszönöm a gazdagságomat, hiszen egy társaságban lehetek ''velük''!
Valóban így érzem, és nagyon meghatódva drága István! Te, aki soha nem fáradva, mindig úgy figyelsz mindenkire, mint egy jó király a népére!
Számodra mindenki fontos! Tudom, hiszen mindig figyelemmel olvasom a hozzászólásaidat!
És köszönlek Téged!

Vallejo(szerző)2010. augusztus 26. 08:06

Csodálatos pillanat amikor látom itt vagytok!

Kedves Méri!
Köszönöm kedvességed és nem osztozom véled a nyúlfarknyi jelzőn, bizonyítottad hogy nagyot lehet alkotni, kevesebbel is! Örültem Neked, tudod!

Piroskám, Andrea, Irénke, Misi, Vali, Maya Magnetica, Radmilám, véletek lehet csak kerek és egész a történet! Köszönöm Néktek is!

Fruzsina és Bigi Köszönöm a hozzáfűzött gondolatokat.

Ildikóm! Örömmel olvastam kommentedet!!

Kis Virág! Jó itt látni Téged is!

József! Köszönöm, megtisztelő az érdeklődésed!

Marinám Kedves vagy!

Kis Japán Csoda! Már kezdem hinni, hogy valóban kiérdemeltem a figyelmedet!!!!!

Zsuzsám, a jelenléted több mint fontos számomra!
Köszönet érte!!!!

Kalitka! A hitemben és meggyőződésemben erősít minden szavad!

Kedves Barátom Stapi!
A fórumban megtalálod a helyet, csatlakozz!!
A megállapításod helyén való, pusztán gépelési hiba adta az eltérést az eredetihez képest.

Péter Ecsém a figyelmed nagyon jól esik, bármikor ihatsz az egészségemre!!!!!

Kedves Barátom, Ross!!!!!
Mindig izgatottan várom hozzászólásod,
hiszem, hogy a javamat szolgálja minden szó Tőled!

Levente Barátom!!
Már rég kivívtad, hogy a hozzászólásod fontos legyen a számomra! Köszönöm Néked!!!

Miklós, Ágim, Zsolt, Katika, Erika!
A ti értékelésetek ugyan olyan sokat jelent nékem!!!!!

Higgyétek el, Ti adtok értelmet az alkotásnak, ha nem lennétek velem, valószínű nem érezném fontosnak az írást!!!!! ezt komolyan gondolom!
Köszönöm Néktek!!!!

Pera762010. augusztus 25. 21:26

Hát én csak ámulok és szörnyülködök! Hogy ezen megadott szavak után ilyen mű komponálódott! Hogy egy kolduskirályfi bőréből szemlélve milyen is a világ...
Groteszk, ironikus, derült égből villámcsapásként hat az olvasóra. Ez bizony a Való Világ elszomorító képeskönyve!

mystynekatika2010. augusztus 25. 20:17

Remekül kibontott téma..
alakrajzod korképet , sőt kórképet
tudatosít!

szederfalu2010. augusztus 25. 19:38

éljen-éljen...elsőnek kommenteltem:))))most csak beszúrom ide én mit csináltam ezekkel a szavakkal,anno....hát mit mondjak,a tiédhez képest nyúlfarknyi:))))

/szűk, palást, segít, árva, zöldes, alattomos, szabad, hegy, árok, kazán/

Naplemente

Árva hegyek zöldes palástjáról
alattomos,szűk árkokba szédül
A lenyugvó nap sápadt sugara
Égi kazánja felrobbanni készül
S hogy ne legyen szabad préda,végül
A sötétséget hívja segítségül...

P.Clou2010. augusztus 25. 19:09

Le a kalappal elötted,ezek nem éppen egyszerü szavak amiből jó kis verset alkottál.Gratulálok:Zsolt.

kreativ552010. augusztus 25. 18:55

Komoly, mély gondolatok kavarognak bennem drága István, versed elolvasása után.
Emelem csörgő sipkám, és viszem a kincstáramba. Ági

koszeghymiklos2010. augusztus 25. 16:20

Jó vers, bár inkább elszomorító számomra, mint humoros. Egyik-másik ''utca királya'' ugyanis valóban ilyesfajtán él. Sorsába beletörődötten, de valami furcsa ''kukás'' büszkeséggel. Ezt a hangulatot hihetetlenül jól visszaadtad. Emelem kalapom!

meszeletra2010. augusztus 25. 16:11

Kedves Barátom!Látom, két egymástól messze eső kategóriába soroltad a versedet: Szegénység és Humor.Azt, hogy Szegénység, értem, de hogy Humor?...Ha csak attól nem, hogy arisztokratikus rangra emeled a szegénységet.Azt a szegénységet, amelyik egyre több ''királyt'' fog koronázni az elkövetkezendőkben.Sajnos.De vajon az is királynak érzi magát, akinek korlátlan szabadság és határtalan haza jutott osztályrészül? Aligha hiszem.A ''miénk itt a tér'' szlogenjét biztosan szívesebben felcserélné egy családi fészek otthonos melegére.Mindazonáltal a versed nagyon pontosan tükrözi a realitást.Gratulálok hozzá!

cedrus492010. augusztus 25. 11:07

Kedves István!
Van-e téma, amiben nem vagy otthon?
Nem hiszem.
Verseidben én még mindig őszinte, meleg, ölelő, befogadó otthonra leltem, ahol nem talmi csillogás, de az alkotásod fénye világít be mindent.
A versedet már nálam hozzáértőbbek elemezték..tehetségedet - megadott szavakból remeket írni - ismét megmutattad!
Én gratulálni jöttem..s megosztottam a facebookon, és a Cédrus-verseket is gazdagítottam vele.
Köszönöm.
Szeretettel:Zsanett

Ross2010. augusztus 25. 11:01

Kedves Barátom, megint megcsillantottad az egyre kevésbé csiszolatlan gyémántod egy új oldalát, gratulálok a versedhez. Közelítsünk a forma felől, ez ad némi biztonságot a kiinduláshoz.

Számomra ez a szöveg egy balladisztikus dalszöveg, ennek megfelelően egy viszonylag lassúbb Rhythm & Blues dallamot képzelek alá. Kezdődik egy rövid bevezetéssel, majd jön egy tizenhat soros ''verse'', ezt követi egy két soros ''refrén'' és ez a struktúra ismétlődik még kétszer. A tíz megadott szó önmagában nem képezi ugyan a történet vázát, mert a tartalomhoz csak lazán kapcsolódnak, de segítenek a kibontásban. Már többször kifejtettem azt az egyéni véleményemet, hogy a jól kiválasztott fix szavak - akárcsak a verset jellemző egyéb kötöttségek - nem feltétlenül korlátozzák, inkább képesek kivirágoztatni az alaptörténetet.

Egy momentumot azért hadd vessek fel, igaz, inkább a kommentekhez kapcsolódnak. Mint ahogy minden ''normális átlagpolgár'' sorsa, ugyanúgy minden egyes hajléktalan polgártársunk sorsa is teljesen egyedi, ''egy regényt mindenki képes volna megírni''. Szerintem nem volna szabad egységesen kiterjeszteni rájuk a külső erők által kisiklatott lét miatt érzett általánosító szánalmat és sajnálatot. A többségük olyan korosztályba tartozik, akik számára fiatal éveik idején nagyon sok út nyitva állt a tanuláshoz, fejlődéshez, mégpedig nem csak hogy ingyen, de anyagiakban, időben, felkészülésben nagyvonalúan támogatva. Természetes, hogy vannak közöttük olyanok is, akiket mindezek kihasználása ellenére lökött a sors a perifériára.

forgacs2010. augusztus 25. 10:49

Kedves Bátyám!
Kifogyhatatlannak tűnik tárházad. Nem kis örömömre. Óriás lelkedből merítesz, és bátran nyúlsz súlyos témákhoz. Amit megérintesz az életre kel, és a súlyos témák alatt sem rogyok össze, mert olyan könnyedén tálalod. Hogy megadott anyagból vetítettél ilyen élethű filmet, külön dicséretedre váljék. Amit most iszom, az meg az egérségedre. Mivel a humorod is helyén való:))
Tisztelettel: Péter Ecséd

stapi2010. augusztus 25. 10:13

Kedves István! Remek témát kerekítettél 10 szó köré. Kivételesen tehetségesnek tartok mindenkit, aki ilyenre képes. (Én még azt sem tudom, ki és hol adja meg a szavakat, és hová lehet küldeni a verset, nem hogy még meg is írjam... :)

Úgy látom, mindent elmondtak róla, esetleg azt nem, hogy a 11 szótagos sorok 4 helyen 12-re bővülnek, és nem tudom, hogy ez szándékos-e...

Tetszett a versed, gratulálok!
István

kalitka2010. augusztus 25. 09:57

Hihetetlen gazdagság mi benned feszül...
Megmosolyogtatott, de közben dermesztő a hatás, ami előtör az olvasóból...pedig nap mint nap az utca sarkaiban találkozunk emberekkel, akik a nehéz sorsuk ellenére is képesek megőrizni emberi mivoltukat!
Gratulálok neked versedhez...no és nekik is az élethez.
Szeretettel, kalitka

szzs2010. augusztus 25. 09:14

István, barátom! Megint oly remeket alkottál, hogy csak dicsérni lehet! Gondolataim, melyek versed kapcsán ébredtek igen szerteágazók lettek. Szerintem tisztelettel kell néznünk arra, aki így is király tud maradni, nem tűrve szánakozást, harcol. Önmagát megmosolyogni joga van, nekünk nincs, bár versed hangulata lehetővé tenné. A mi próbánk, hogy vesszük-e. Remek megoldás a befűzött refrén!
Megadott szavak alapján egy nehéz témát kerekítettél ki művészien, csak gratulálni lehet! Szeretettel tettem: Zsuzsanna

jusziko2010. augusztus 25. 09:08

István, kedves, jól értem, hogy megadott szavak köré írtad ezt a verset??!!
Tisztelettel megemelem kackiás kis japcsi kalapomat!! Ez nem semmi!!!
A vers egyébként enélkül is remek :)s csatlakozom véleményemmel Koboldkához!
kisjapán

Törölt tag2010. augusztus 25. 08:18

Törölt hozzászólás.

farao2010. augusztus 25. 07:53

Kedves Vallejo!
Versed gondolatokat ébreszt, túlmutat a hajléktalan lét problémájánál.
Ez ember naponta lát szerencsétlen, életében lezüllött emberre se hasonlító valakit, aki csak valami csoda folytán viseli át a telet, ugyanakkor látni tartásában, emberségében erős hajléktalant is, akiről csak kevesen tudják, hogy az. Na ő a valódi utca királya.
Bár ő úgy alakítja dolgait, hogy ott sincs.
Gratulálok a vershez.

Törölt tag2010. augusztus 25. 07:44

Törölt hozzászólás.

rildi2010. augusztus 25. 07:25

Kedves István!
Ismét remekművet alkottál! A tőled megszokott tökéletes kivitelben megdöbbentő és egyben elgondolkodtató tragikomédiát kaptunk egy kéznyújtásnyira lévő, mégis oly távoli, de sajnos nem egyedi emberi sorsról. Távoli, mert elhatárolódunk tőlük, kezünket nem nyújtjuk ki, mert bepiszkolják, miközben ők a maguk módján és lehetőségeikhez mérten élik (élvezik?) az életet.De hová vezet ez a magatartás, az övék, a miénk?...Mi a teendő?
Gratulálok remek versedhez!
Nagy szeretettel olvastalak! Ildi

Alyz2010. augusztus 25. 07:15

..egyfajta dac..harc..ellenállás a hajléktalan lét..
Harc a törvénytelen törvények, a mindenkit fojtogató hihetetlenül ostoba paragrafusok, felesleges adminisztráció, éhbérért való dolgozás..a kizsákmányolás ellen!
Mint a kutya és a farkas története: lánc helyett az éhezés..talpnyalás helyett szabad vonyítás a Holdra..
Egyszer majd megtudod, Világ: ők a Szabadság Királyai!
Szép versedben emléket állítasz nekik, méltó emléket!

zsomcike2010. augusztus 25. 07:00

Kedves István, ismét előbujt az empatikus éned. Ráadásul megadott szavakra.
Sokan nem látják meg a hajléktalanokban, hogy emberi lények, sőt egy időben ''divat'' volt verni, rugdosni őket. Nagyon jó, hogy megírtad, és mi olvashatjuk. Köszönöm, szeretettel törtem a szívet. Fruzsi klubtársad

Golo2010. augusztus 25. 06:53

Szívből gratulálok és viszek szívet: Radmila- Golo

gota2010. augusztus 25. 06:32

EZ VALAMI ESZMÉLETLEN JÓÓÓÓ!
Ennyi, és egy
nagyölelés !
Ágota

mezeimarianna2010. augusztus 25. 03:32

Keserű valóság:((Gratulálok!!!

19622010. augusztus 25. 01:10

Drága István:)
Rád jellemzően nagyszerűen bújtál bele -na nem a medve, hanem akinek néha elfogy, néha megjön a kedve- bőrébe!:) KIRÁLY:)Gratulálok szeretettel: Vali

Mygan2010. augusztus 24. 23:34

:)

irenfi2010. augusztus 24. 23:07

Kedves István!
Sajnos sok ilyen király van:(
Én figyelem őket mitől lesznek életképesek:( hátha tanulunk még tőlük valami értékeset , amit most még elsem tudunk képzelni:(
Jóra kerekedett a megadott szavakból versed:)
Üdvözlettel Irén

Kimana2010. augusztus 24. 22:09

István drága!

Nagyon tetszik a versed, mint mindig. Kedvelem ezt az ironikus humort,amitől tragikomikussá válik a történet, amitől hiteles és elgondolkodtató. A drámaiságában szórakoztat, miközben rálátunk a mély és komoly lényegre!
Elvittem a szívemmel!:-)
Szeretettel ölel, Andrea

19542010. augusztus 24. 22:09

Kedves István ! Remekre kerekedett,:))) elviszem magammal, szeretettel , Piroska

szederfalu2010. augusztus 24. 22:03

ó de régen voltak ezek a megadott szavak:)))de jó,hogy feltetted most ide :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom