Szerző
Vers

A verset eddig 519 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. szeptember 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.


Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Franki Judit

Búcsú a magánytól

Betörtél fásult magányomba
életet lehelve a halott napokba
hang nélküli szavaiddal törted meg a csendet,
s mit eltemettem mélyen újra láttam benned.
Úgy éreztem magam, mint siheder gyermek,
ki kedves szavaidtól ábrándokat kerget.
Test nélküli testiséggel korbácsoltál vágyat,
Elfeledett szenvedélynek adva újra szárnyat.
De én többre vágytam, hajszoltam a reményt,
így veszítve el, mi soha se volt enyém.
Már nem vagyok magányos itt ülve az ágyamon,
hisz társamul szegődtek szenvedés fájdalom.

2009. szeptember - Attinak emlékül

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


SEniko2010. szeptember 8. 19:32

Kedves Judit!

Tetszik a versed, ha kicsit több időt fordítasz a ves formára és a rímekre már-már tökéletes...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom