Szerző
Megyeri Roxána

Megyeri Roxána

Életkor: 25 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 600 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. szeptember 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Megyeri Roxána

Eltűrt nyugtalanság

Verset építek fájdalomból, magányból
Egyszer elmegyek egyetlen hazámból
Vágyakat öntözök, szárnyakon repülök
S álmodom, hogy jobb kedvre derülök.

A reményből nem maradt már tartalék
Testem már csak széttépett martalék
Nyúlnék zsákomba, vennék ki színeket
Nem használná ki a bánat szívemet.

Menekülök az elhagyatottság börtönéből
Bárcsak kapnék az emberek öröméből
Tomboló üresség mit szül a képzelet
Testem már csak egy rozsdás gépezet.

martalék: zsákmány

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom