Szerző
Zsefy Zsanett

Zsefy Zsanett

Életkor: 69 év
Népszerűség: 192 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 792 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. szeptember 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (17)

Zsefy Zsanett

Nem sírok már

Jól van, nem sírok már!
Ablakomon csak az eső csordogál...
Kitárjam szívem, kedvesem?
Nyomorom inkább ködbe temetem.

Tán koldulni kéne még időt,
hogy ne zsongó fejjel tapasszam
fiókomba a hiányt...?
De már semmivé vált minden,
így a rongyos reményért
megfordulni is árt.

Ha letörölném könnyem,
üres maradna a helyem,
hol küzdelmek fonódtak sorba
hamis gyöngyszemek helyett.

Jól van, nem sírok már!
csak az eső csepereg,
s az ablakkeretről a festék
megtörten lepereg...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


cedrus49(szerző)2010. december 12. 18:10

Köszönöm kedves, szép soraidat József!

Törölt tag2010. december 10. 22:52

Törölt hozzászólás.

cedrus49(szerző)2010. november 11. 13:22

Kedves Anna!
Ismerem az érzést, amikor mindent megtenne az ember a Szerettéért.
Szívből kívánom, hogy meghallgatásra találjon óhajod, és mielőbb felgyógyuljon Drága Édesanyád!
Szeretettel gondolok Rátok!
Zsanett

rozmanjenone2010. november 11. 01:12

''Ha letörölném könnyem,
üres maradna a helyem,
hol küzdelmek fonódtak sorba
hamis gyöngyszemek helyett.''
Bizony, mélyen megérintettek ezen verssorok, soha jobbkor nem jöhettem volna hozzád! Édesanyámat hozta közelebb hozzám, aki élet-halál harcot vív a kórházi ágyon értünk gyermekekért, unokákért, dédunokákért, kik reszketve rezzenünk minden másodpercére, hogy újra felépüljön, s szerethessük őt még betöltött 80. életévét követően, még sok-sok éven át, kinek keze és szíve aranyból van.
Köszönöm megható versedet, melyhez tiszta szívből gratulálok.
Sok szeretettel: Anna

cedrus49(szerző)2010. október 12. 14:40

Köszönöm, kedves haaszi!:)

haaszi2010. október 11. 18:43

Még a festék is pereg bánatodtól. Szép.

cedrus49(szerző)2010. szeptember 23. 19:52

Örülök, hogy olvastad, kedves Zsuzsanna!
A szívedet is..:)

szzs2010. szeptember 23. 12:15

''Nyomorom inkább ködbe temetem.'' Igen, nézz előre, könnyeiddel megtisztulsz, és tovább-tovább, kedves Zsanett! Gratulálok szeretettel és szívemmel. ZSuzsanna

cedrus49(szerző)2010. szeptember 18. 18:52

Köszönöm vigasztaló szavaid, kedves Anikó!

cedrus49(szerző)2010. szeptember 18. 18:52

Köszönöm, kedves kyri!

nefelejcs2010. szeptember 18. 12:04

Kedves Zsanett!
Szomorúságodat átérezve olvastam a versedet.
Meglásd, egyszer elfogynak a könnyek, s akkor már talán könnyebb lesz. Csak ez időbe telik....
Szeretettel: Anikó

kyri2010. szeptember 18. 09:13

Kedves Zsanett!
Nagyon megfogott a versed. Az érzelmek harcát hatásosan hoztad.
Üdv. Kyri

cedrus49(szerző)2010. szeptember 17. 17:54

Köszönöm, hogy olvastad, és szívet törtél érte, kedves Zsuzsa!:)

cedrus49(szerző)2010. szeptember 17. 17:53

:) Köszönöm, kedves Margo!
Ölellek.

cedrus49(szerző)2010. szeptember 17. 17:52

Köszönöm, kedves Mila!
Ha nem is a szívek törölték le a könnyeimet, de mindenképpen segítenek abban, hogy ritkábban peregjenek...

cedrus49(szerző)2010. szeptember 17. 17:51

Örülök látogatásodnak, és szavaidnak - mint mindig -, kedves Vallejo!
Köszönet érte!:)

cedrus49(szerző)2010. szeptember 17. 17:50

Köszönöm kedves gratulációdat, Kalitka!:)

cedrus49(szerző)2010. szeptember 17. 17:48

Megtörtént, kedves Ági!
A szívet is köszönöm!:)

cedrus49(szerző)2010. szeptember 17. 17:47

Köszönöm jókívánságod, kedves meszeletra!:)

cedrus49(szerző)2010. szeptember 17. 17:47

Köszönöm, kedves Fruzsi!
Annak is örülök, ha hamis...csak örömöt szerezzen..

cedrus49(szerző)2010. szeptember 17. 17:45

..akár befejező gondolat is lehetne a sorod...
Köszönöm, kedves marakod!:)

cedrus49(szerző)2010. szeptember 17. 17:44

Megtiszteltél vele, kedves Ildi!:)

cedrus49(szerző)2010. szeptember 17. 17:40

Örömmel és szeretettel fogadom, kedves Hevocka!

cedrus49(szerző)2010. szeptember 17. 17:39

Örülök, kedves Zoltán!:)

cedrus49(szerző)2010. szeptember 17. 17:38

Köszönöm, kedves Zsolt!:)

cedrus49(szerző)2010. szeptember 17. 17:38

Köszönöm, kedves Koboldka!:)
Ölelésem!

cedrus49(szerző)2010. szeptember 17. 17:37

Kedves Eta!
..igen:)
Köszönöm.Én is ölellek!

kozmazsu2010. szeptember 16. 17:27

Veszíteni nehéz, de reményt veszíteni még nehezebb. tökéletesen adtad át nekünk ezt az érzést mívesen megfogalmazott verseddel. Gratulálok, és szívvel együtt távozom. Szeretettel: zsuzsa

fema19952010. szeptember 16. 13:06

Ne sírj, csak kapaszkodj még bele abba a rongyos reménybe. Aztán meg írj ilyen szépeket. Gratula: margo

Golo2010. szeptember 16. 10:10

Drága Zsanett,
szép költői képeiddel emeled ki fájdalmad. Szívvel igyekszem enyhíteni rajta. A tizedik törölje le könnyeidet .
Szeretettel ölel: Mila

Vallejo2010. szeptember 16. 08:31

Kedves Zsanett!

Szavanként vettem magamhoz nagyszerű versed, mert minden szónak jelentősége és jelentése van, s nem akartam elsiklani semmi fölött!
A legszomorúbb hiányérzet az amely megszűnésére nincs esély. Hiába jelented ki a címben, hogy már nem sírsz, a mű végéig érzem a gördülő könnyeket, s én tudom, hogy nem az eső csepereg. Amikor már a remény is elrongyolódik, könnyen talál az ember azonosulásra módot akár a megtörten lepergő festékkel.
Elemi erővel hatott rám a versed, s tudod, hogy nem szoktam levegőbe beszélni!
Szeretettel jöttem hozzád!
Vallejo aki méltán tette gyűjteménybe 1O.-ként!

kalitka2010. szeptember 15. 23:47

Gratulálok!
Milyen nehéz megfogalmazni a hiányt...neked, nagyon jól sikerült!
''az ablakkeretről a festék
megtörten lepereg...''

kreativ552010. szeptember 15. 21:45

Nagyon szép Zsanett ez a vers,pedig igazán fájdalmas.
Töröld le könnyeid, én szívet török! Ági

meszeletra2010. szeptember 15. 21:44

Jobb is így könnytelenül, kedves Zsanett!Soha ne legyen okod könnyezni!

zsomcike2010. szeptember 15. 21:33

Drága Zsanett, remélem tényleg nem sírsz már! A reményt pedig nem szabad feladni! Sok dolgod van még, hogy ilyen igazi gyöngysorokat írj még nekünk. Nagy szeretettel olvastalak, és vittem a versed. Fruzsi

marakod2010. szeptember 15. 20:18

de egy ecsetvonással az élet új küzdőteret teremt

rildi2010. szeptember 15. 20:04

Kedves Zsanett, fájdalmasan szép verset írtál! Annyira átüt minden szomorúság belőle - igazán megható és gyönyörű! Szeretettel vittem el: Ildi

Hevocka2010. szeptember 15. 20:01

Cak egy szívet hagyhatok itt ''hiánypótlásnak''

Szeretettel é

Grigo_Zoltan2010. szeptember 15. 19:02

Kedves Zsanett, ez nagyon jó lett !
Gratulálok neked szeretettel : Zoltán

P.Clou2010. szeptember 15. 18:17

Kedves Zsanett,amit most olvastam a hiány gyönyörű szavakba öntve.Gratulálok.Zsolti.

Törölt tag2010. szeptember 15. 18:13

Törölt hozzászólás.

LIne2010. szeptember 15. 18:05

Drága Zsanett, a rongyos remény is remény.
Ölellek szeretettel: Eta.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom