Szerző

Oláh Alexandra

Életkor: 25 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 528 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. szeptember 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Oláh Alexandra

Utolsó találkozás

Könny áztatta szemébe néztem,
S tudtam, eddig semmit nem éltem...
Sok dolog, mit ezidáig nem értettem,
E pillanat miatt a szívembe égettem.

Minden álmom szerte foszlott,
Szomorúságáért engem okolt,
A búcsúzásról nem én tehettem.
Nem tudhattam, hogy el kell mennem.

Ő volt az, aki hitt bennem.
S biztatott, hogy céljaim elérhetem.
Soha engem nem bántott,
Az érzéseimmel sem játszott.

Két ember, kik találkoztak.
S idő közben megváltoztak.
Már másért éltek-haltak.
Egymástól csodát már nem kaphattak.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom