Éjjel
Sarkon már a hajnal remeg,
Mi álmatagon feldereng.
Fény-nyilai tündökölnek,
A felhőkön átszűrődnek.
Éjnek réme égről hulljon,
Mély folyóba belefúljon!
Homályát a szél repíti el,
Helyén a tüzes Nap kel.
Isten hozott, fényes Nap!
A való világítója vagy.
Mi éjjel megbújik,
Az fényednél kimúlik.
Alkonynál meghalsz az égen,
Mint nem is olyan régen.
Az éj uralma kezdetét veszi,
S ez alatt népét rémítgeti.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
sarloska2010. október 18. 21:07
Kedves hangulatú vers, nagyon szép képekkel.