Kegyeletül gyertya égjen...
Régen, mikor kicsi voltam,
Édesanyám kezét fogtam,
elvitt, ahol Papám feküdt,
ahol fejfa volt mindenütt.
Fejfák alatt gyertyák égtek,
Anyám súgta: - Régen éltek!
Éltek, de már itt alszanak,
eltemetve, itt nyugszanak.
A sírkertben lázban égtem,
ahogy Anyám arcát néztem -
a szeméből könny patakzott,
és a térde megbicsaklott.
Ajkai közt imát mondott,
egész testem megborzongott!
Átölelt, és úgy közölte,
miért járunk temetőbe.
Megértettem, felnőtt lettem.
Általa új erőt nyertem -
tisztelgek a sírok előtt,
hisz szerettek Ők azelőtt.
Kegyeletül gyertya égjen,
világítson át az éjben!
S egy gondolat erejéig,
repülj a hit tetejéig!
2010. október
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Törölt tag2017. október 23. 20:34
Törölt hozzászólás.
M.Katalin(szerző)2010. november 8. 18:56
Drága Noémi!
Nagyon köszönöm kedves szavaid,örültem jöttödnek,s örülök,hogy tetszett amit közölni szerettem volna.
Szeretettel:Kati
napmadar2010. november 8. 15:54
Drága Katalin, szárnyaló, múlt idéző, megható versedhez gratulálok! Az utolsó versszak különösen tetszett, szinte láttam, ahogy az égő gyertya elalszik, s füstje az egekig száll, megidézve az elhunyt szeretteink kedves arcát, emlékét, régen elhangzott szavakat, az a pár perc néma csend a sírok előtt, hatalmas időket szel át...Gratulálok még egyszer!
Szeretettel: Noémi
M.Katalin(szerző)2010. november 8. 10:04
Kedves Lívia!
Köszönöm,hogy olvastad versem!
Livi842010. november 6. 09:35
Nagyon szép megemlékezés!
M.Katalin(szerző)2010. november 4. 05:33
Kedves Ica és Ferenc!
Köszönöm,hogy olvastátok versemet!
Szeretettel:Kati
M.Katalin(szerző)2010. november 4. 05:31
Kedves Marianna,Kyri !
Köszönöm szépen kedves szavaitok!
Szeretettel:Kati
195510022010. november 3. 20:26
Szép.
Szeretettel:Ica
M.Katalin(szerző)2010. november 3. 13:15
Kedves István!
Nagyon köszönöm a hozzászólásod versemhez!
Igen! Elvesztettem mindenkit,aki a családfámhoz tartozott!Nekem jutott a feladat,hogy szívem szerint,az utánam jövő nemzedék,megtalálja a helyet,ahol főhajtással,emlékezhet,azokra,akiket nem ismerhettek,de általam,szerethettek. Ha szeretünk,mi is szerethetők leszünk,bármi történjék az életünkben.Ebben nőttem fel,és ezt szeretném továbbadni,minden érző léleknek!
Köszönöm,hogy olvastál,köszönöm,hogy megértettél!
Sok szeretettel:Kati
jocker2010. november 3. 12:43
Gyönyörű, a torkom is összeszorult. jocker/Kiber/Feri
Törölt tag2010. november 2. 09:02
Törölt hozzászólás.
mezeimarianna2010. november 2. 06:14
Gratulálok!!
Vallejo2010. október 31. 22:08
Kedves Katalin!
A te kegyeleti versedből árad a megbékélés hangja, az a fajta béke, mely csak a rendíthetetlen hittel érhető el.
A megemlékezésedben nincs helye szorongó félelemnek, ezt tapasztalom soraid olvasva. Erős jellemre vall, aki képes viselni a rá mért terheket.
Nem elhanyagolható hogy szépen kidolgozott versben mondtad el a gondolataidat.
Égjen hát a gyertyád!
Szeretettel: Vallejo (4)
M.Katalin(szerző)2010. október 31. 22:03
Kedves Evelyny,Kicsikinga,Sanszen!
Köszönöm,hogy olvastátok a versem!
Szeretettel:Kati
Sanszen2010. október 30. 14:16
Megsirattál!
Kicsikinga2010. október 30. 13:03
Tisztelettel teszek egy szál virágot én is...
Evelyny2010. október 30. 08:47
szép lett a vers gratula.