Álomkép
Talpam alatt zsenge fű roppan,
Minden lépéssel egyre közelebb a lelkem,
Csendes fohászt mormolok magamban,
Keresztes füzért forgatok kezemben.
Minden mozdulat lázas fájdalmat okoz,
Csukott szemem mögött színek zsibonganak -
Minden lélegzettel szívem jobban dobog,
S erőm tüzes szárnyai lassan kibomlanak.
Fák szerető karjai finoman körülfonnak,
Szél simogatja verítékes homlokomat.
A közelből patak hangjai nyugtatnak,
s az Istenre bízom a sorsomat.
2010. március 6.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
jesterc(szerző)2010. november 2. 21:51
köszönöm :)
zsomcike2010. november 1. 06:28
Kedves Péter, az Úr tudni fogja mihez kezdjen vele. Szép vallomásod szeretettel olvastam! Fruzsi
mezeimarianna2010. november 1. 03:19
Gratulálok!!!
Kicsikinga2010. október 31. 19:41
Tetszett a versed! Örömmel olvastam ezt is!