Szerző
Dr. Nagy Mihály

Dr. Nagy Mihály

Népszerűség: 126 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1333 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. november 1.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (11)

Dr. Nagy Mihály

Esti kolompszó

Távoli kolompszó, közelít a csorda,
hazafelé vonul szürkülő alkonyba’.
Hintázó léptekkel baktatnak békésen,
bandából kiválnak, mikor hazaérnek.
Városi emberek csudájára járnak,
ahogy a főutcán végig poroszkálnak.

Elől egy öreg megy, nyakában kolomppal,
követi a többi, nem ösztönzik bottal.
Kora reggel hajtják legelni a rétre,
nyáron hazaérnek, úgy este félhétre.
Ki kocsival jár és sietős a dolga,
kerülje az utcát ilyen időpontba’.

Van fekete-fehér és vöröses fajta,
világos zsemleszín, no meg magyar tarka.
Velük tart a sorban négy fekete bivaly,
ezek is jámborak, egyikük sem szilaj,
szelíd lelket rejt az ijesztő kinézet,
ezért aztán tőlük gyermekek sem félnek.

Némelyik meg-megáll az úttest szélében,
még egy falat füvet árokpartról tépjen.
A csordás csak füttyent egyet kutyájának
- nem érünk rá erre, már mindenkit várnak!
Borzas, loncsos puli lesi a parancsot,
rohan a helyszínre, dolga: rendet tartson.

Egyet-kettőt vakkant renitens marhára,
fürgén odébb ugrik, el ne érje lába.
Megrettent kismacska felszalad a fára,
annak ágán érzi magát biztonságba’.
Riadtan meglapul, a szemét forgatja,
amíg a sok barom elhalad alatta.

Egyik tehén bement egy üres telekre,
a csábító zöldet ott is lelegelje.
Nagy gumicsizmában ottan hajkurássza,
a csordás segédje, szurtos cigánylányka.
Piros mackónadrág, szalag a hajában,
inkább lenne helye, most az iskolában.

Tárt kapuval várják gazdák a tehenet,
saját istállóba szabadon bemehet.
Búcsúként elbődül még a fordulóban,
társaktól köszön el marhához méltóan.
Gazduram napközben rendbe tette almát,
alája terített friss ropogós szalmát.

Sajtárral kezében készül a gazdasszony
tehene tőgyéből friss tejet fakasszon.
Cirmos macska nyalja száját jászol alatt,
kivárja a jussát, ami neki marad.
Előjön házából az öreg komondor,
tudja, része lehet neki is a jóból.

A kisebbik gyermekek türelmetlenek,
azonnal kortyolnák a tőgymeleg tejet,
kötőjét rángatják, szipognak, nyafognak,
a szoknyája mellől el nem maradoznak.
De az édesanyjuk nyugalommal tűri,
miközben a tejet egy vásznon átszűri.

Nagy karéj kalácsot szel le mindegyiknek
- persze először ad enni a kicsiknek -
azután a nagyok kerülhetnek sorra,
nyújtja nekik féltő, szerető mosollyal.
Nem marad egy csepp se a csupor aljába.
boldogságtól ragyog mindegyik orcája.

Most az ura soros, kész a vacsorája,
tudja, ma elfáradt rendesen a párja.
Kendőjét leveszi, haját igazítja,
ezzel azon nyomban jobb kedvre vidítja.
Hálásan pillant rá, megsimítja térdét,
sokáig megőrzik ezt a csendes békét.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


manco2011. március 6. 14:28

Kedves Mihály!
Elakad a szavam is, hogy Te milyen tisztán és részletesen leírod a csorda járását.
Ilyen formában csak az tudja megírni, aki ott élt.
Tájleíró, minden részletre figyelő., de gyönyörű a vers.
Gratulálok: A gyermekkorom visszahoztad, ezt köszönöm: Margó

versike2011. február 13. 10:44

Kedves Mihály,

Én is városi gyerek vagyok ( bár laktam már falun, erdészházban is ),

de engem szintén a nagyszüleimnél töltött falusi nyarakra emlékeztetett a versed! Köszönöm az otthonos emlékek felidézését...!

Mygan(szerző)2010. december 27. 18:05

Jocker köszönöm

jocker2010. december 27. 17:56

Misi kérlek, legyűgőztél. Oltári nagy verset irtál. gyemekkoromban a nagyapámbnak voltak állatai és a tehene ezt mindennap végig csinálta, én meg mindezt naponta végig éltem. Nagyon köszönöm, hogy újra kisfiú lehettem.
Szerettel gratulálok, hogy ezt örök emlékbe foglaltad. Poéta öleléssel: jocker/Kiber/feri
Fölveszem a kedvencek közé és téged mától figyellek!

Mygan(szerző)2010. december 16. 13:10

Pera kedves én egy igazi városi gyerek voltam,
de nyáron nagyanyáméknál a tanyán...
legszebb emlékeim, valódi emberek, örök értékek: ott Lutita - Agyagfalván még megvannak.

Pera762010. december 16. 09:31

Én ehhez csak annyit szólnék: békebeli, mintha nagyanyám, édesanyám, sőt a ma falusi világát hoztad volna elém, hitelesen!
Én ugyan nem tudok tehenet fejni, pedig falun lakom, sőt a pajtába is csak akkor megyek, mikor megnézem, mennyit nőttek az állatok...
Van anyós-após ők rendezik...
:))
Te úgy ábrázolod, mintha ott is laknál, részese lennél ennek az életformának! Pedig gondolom nem, de mégis olyan hiteles.
Gratula!

Mygan(szerző)2010. november 28. 20:32

http://picasaweb.google.com/nagymihaly54 54/ErdelyiVersek#

haaszi2010. november 24. 17:47

Tetszett családi kör-hangulatú versed... Elég kevés ma már az ilyen porta...

Mygan(szerző)2010. november 5. 18:34

szzs köszi

Mygan(szerző)2010. november 5. 18:19

Alberth igazad van, a kis cigány lánynak nem dolgoznia kellene, hanem iskolába járni - de nem nyáron - az egyik általános megállapítás másik konkrétan behatárolt időszak - majd kifundálom.
köszi

szzs2010. november 5. 17:57

Gyermekkorom idéződött fel versedet olvasva, no meg kedvenc költőm! Nagyapám mesélte, milyen sürgetve nyittattam ki a kaput, mert jöttek a''tevenek meg a majvák!'' Köszönöm neked, kedves Mihály! Szeretettel: ZSuzsanna

alberth2010. november 4. 12:29

Máris írom kedves Mihály!

Nekem ez itt zavaros tartalmilag:

''Kora reggel hajtják legelni a rétre,
nyáron hazaérnek, úgy este félhétre.''

aztán:

''a csordás segédje, szurtos cigánylányka.
Piros mackónadrág, szalag a hajában,
inkább lenne helye, most az iskolában.''

Szóval nyáron, fél hétkor hogy lehetne ez a cigánylányka az iskolában? Egy az, hogy nyáron tanítási szünet van, kettő pedig, hogy este fél hétig nem tartott a tanítás, még az ötvenes években sem, sőt akkor még nem volt nyári időszámítás, ami által tovább van világos.
Valahogyan ki kellene küszöbölnöd ezt az ellentmondást és akkor van egy csodálatos versed.
Üdvözlettel: Alberth

Elvont2010. november 4. 11:24

Érdemes végigolvasni!Gyönyörű hangulatot áraszt magából!Nagyon szép !Nagyon tetszik!Őszintén Gratulálok!:)

Mygan(szerző)2010. november 3. 23:49

Alberth
köszi, továbbra is várom az észrevételeidet.

alberth2010. november 3. 21:58

Kedves Mihály!
Így már mindjárt más. Én csak tippet adtam, de ez is egy jó megoldás! A lényeg az, hogy javítottad.
Üdv.: Alberth

Mygan(szerző)2010. november 3. 17:34

Colletus köszönöm

Colletus (moderátor)2010. november 3. 16:47

Kérésed szerint korrigáltam a verset.

Üdv: Colletus

Mygan(szerző)2010. november 3. 08:38

edesmostoha
városi gyerekként két falusi illatot szeretek:
a szénaillatot ás a
tehénistállók párás nehéz illatát
nagyapámék Tornaszentandrás melletti tanyáját idézik
ma is le tudom rajzolni fejből a vidéket

Mygan(szerző)2010. november 3. 08:35

Vallejo
Köszi

Vallejo2010. november 3. 07:13

Csak ismételném magam, ha Arany epikáit hoznám fel újra, de méltán említem.
S azt is, hogy szívemnek kedves ez az alkotási forma.
Szeretettel: Vallejo (8)

Törölt tag2010. november 2. 17:55

Törölt hozzászólás.

Mygan(szerző)2010. november 2. 12:06

zsomcike
igen - manapság kiveszett az a fajta meghitt, szemérmes testbeszéd, amely olyan bensőségessé, személyessé teszi ezeknek az embereknek a magánéletét.
megkapó

Mygan(szerző)2010. november 2. 12:03

koszeghymiklos
megtisztelő, hogy potenciális érdeklődőként és vásárlóként tarthatlak számon a kiadandó kötetem
kapcsán - ezt a direkt marketing során figyelembe veszem majd, ám nem valószínű, hogy ilyenre valaha sor fog kerülni.
komolyra fordítva, ugyanazt mondhatom mint
alberth-nek,
ugyanakkor köszönöm, hogy észrevételezted az ütemhiányt - amint lehet korrigálom.

Mygan(szerző)2010. november 2. 11:55

Alberth - köszönöm az észrevételt - az ember kívülről nem látja sem önmagát, sem a művét -
és hiába olvassa el számtalanszor átlépi azt,
ami másnak azonnal feltűnik. Azon a vidéken a férjuram megszólítás nem divat, ezért marad az
uram - javítva.

Mygan(szerző)2010. november 2. 11:48

mezeimariann
kicsikinga
white
helszlo
grigo zoli
metty
károlyfi
BLF
m_marel
gota
köszönöm a látogatást

koszeghymiklos2010. november 2. 07:36

Kedves Mihály!
Mindenekelőtt: :):):):):)
Másodszor: alberth megjegyzésével annyiban egyetértek, hogy ez az ''urán'' engem is épp így megzavart, a ''férjurán'' valóban jobban hangzik, de szerintem a ''most'' kell, mert a 12-es ütem úgy jön ki. És itt talán megjegyezhetem, hogy ez a következetes 12-es egy két helyen 11-esre változik. Csak a tökéletesség kedvéért, érdemes volna ezeket még valamiként javítani.
Harmadszor: Mikor jelenik meg verses köteted? Vagy már van? Én örömmel venném (meg).

zsomcike2010. november 2. 06:49

Kedves Mihály, jó volt egy kicsit kirándulni vidékre a verseddel. Az utolsó versszak olyan meghitt mély szemérmes szeretetet sugároz, ami manapság nagyon ritka. Szeretettel, szívvel gratulálok! Fruzsi

gota2010. november 2. 00:14

Nem szoktam ''alám'' olvasni,de hasonlóak jutottak az eszembe,azzal a kiegészítéssel,hogy pesti gyerek lévén,imádtam vidéken (minden esküvő és temetés után addig ordítottam,''hogy itt akarok maradni'' míg a szüleim pár napra kénytelenek voltak otthagytak a rokonságnál), most azokat a csodálatos estéket kaptam vissza Tőled,amikor ''hazaballagott'' a csorda!
Ez csak egy kis kitérő volt igazándibul a véleményem:
:)
Ágota

alberth2010. november 1. 23:23

Kedves Mihály!
Komoly, népies, értékes verset hoztál. Örömmel olvastam, hiszen még gyermekkoromban a mi városunkban is így mentek haza a tehenek nyári esteken. Én még féltem is tőlük egy kissé 2-3 éves koromban, mégis szerettem nézni a csordát. Emlékszem, már kedvenc teheneim is voltak, s nagy port vertek az utcában.
A versed Arany János ''Családi kör''éhez hasonlítható. Lenne azonban egy észrevételem:

Az utolsó versszak első sorát én megváltoztatnám helyedben:

''Most az urán a sor, kész a vacsorája,
tudja, elfáradt rendesen a párja.''

Nem tudom, de mivel kezdő sor is és szóképileg hasonló, valahogyan zavaró számomra, mert az ''urán'' szónál elsőre az ember a kémiai ''uránra'' asszociél és ezt kell helyre tenni értelmileg, hogy itt a férjéről lenne szó. Én javasolnám ezért inkább a ''férjeurán'' kifejezést. Eléggé népies így igy, a ''most'' időhatározó pedig elmaradhat, mert egyértelmű hogy ''most'' van a történet jelen időben.

Férjeurán a sor, kész a vacsorája,

Egyébként minden rendben, szép a vers, érdemes volt bejönnöm olvasni.
Gratulálok! Alberth

BLF2010. november 1. 22:08

Mygan, köszönöm az élményt.
Áldott napot!

Marie_Marel2010. november 1. 22:06

Kiváló munka! Nagyszerű életkép.
Valóban Aranyt idézi...:-)))

karolyfi2010. november 1. 22:01

Micsoda idill!
Gratulálok!
Zsófi

Metty2010. november 1. 21:25

A kisebbik gyermekek türelmetlenek,
azonnal kortyolnák a tőgymeleg tejet,

...ez egy remekmű....:-)
gratulálok hozzá.-)

Grigo_Zoltan2010. november 1. 20:49

Remek vers Mihály, gratulálok ! Zoltán
:))

helszlo2010. november 1. 20:47

Nagyon szép, Mihály, szinte ''aranyjánosi''! Gratulálok, és elteszem a kedvencek közé!
Laci

Törölt tag2010. november 1. 20:00

Törölt hozzászólás.

Kicsikinga2010. november 1. 19:54

Én csak olvastam, és hallottam a kolompot (nagyon szeretem!), láttam a kis házakat, a gazdáikat, és megköszönöm a finom nagy karéj kalácsot, aminek az íze, és illata sokáig itt lesz az orromban!

mezeimarianna2010. november 1. 19:34

Nagyon szép,látni lehet míg olvasom,otthon érzem benne magam:)Gratulálok!!!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom