Szerző
Harmat Helga

Harmat Helga

Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1327 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. november 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Harmat Helga

Jó volna meghalni...

Jó volna meghalni
fagyos tó mélyén egy teliholdas éjszakán,
Jó volna a hullámokkal összeolvadni,
Zuhanni a mélység felé tétlenül és kábán...

A sziklák puha kezei a magasba emelnek,
Óvatosan, gyengéden átengednek a szélnek,
Érzem a levegő mind jobban csak szorít és szorít,
Testemmel karjaiban rohan, a víz egyre gyorsabban közelít.

Lehunyom szemeim hirtelen elönt a hidegség,
Utolsó levegőm amíg tudom, magamban tartom még,
Könnyed ruhám elnehezíti a selymes víz súlya,
Láthatatlan fésűje hajam a hátamhoz simítja,

Lassan merülök tovább, a levegő testemet már nem szorítja,
Felfelé úszik, a zavart víztükröt apró gyöngyeivel beborítja.
Még látom a Hold fényfátylát hullámozva búcsúzni,
Itt az idő tüdőmből a fuldokló levegőt szabadon engedni.

Hirtelen levegőt vennék, de a víz beszivárog orromba,
Tüdőm megnyílik, vízzel eltelik, úgy érzem áttör gyomromba
Izmaim görcsbe húzódnak, fáj legbelül minden,
Tudatom elzsibbad, mozdulni nem tudok testem bilincsében.

Fáj, még mindig fáj, kapálóznék de nem tudok,
Tudom, közeleg a nyugalom, de most csak kínoz, megfulladok!
Kétségbeesés, néma őrület lesz úrrá testemen-lelkemen,
Nyugtalanság gyűrűzik át a hatalmas víztömegen.

Elveszett bizalom, csalódás, hazudott szeretet,
Fájó nevetés, sűrű könnyek, előtörnek az emlékek.
Előtűnik az igazság, letisztulnak a képek,
Lassan sötétedik, elmúlik egy élet.

Nincsen már gondolat, nincs már semmi itt benn,
Elmúlik a fájdalom, nincs se érzés, se érzelem,
Hűvös nyugalom árad szét mozdulatlan testemen,
Nyugszik már a víz is, zavart lelke megpihen...

...örökre lezárt szememen...

2010. szeptember 29.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Törölt tag2010. november 14. 20:03

Törölt hozzászólás.

lonely333(szerző)2010. november 14. 19:06

óóó nagyon köszönöm :$ tényleg :)... zavarba fogok jönni :)

Törölt tag2010. november 14. 17:23

Törölt hozzászólás.

lonely333(szerző)2010. november 4. 18:34

Nagyon köszönöm, tényleg... jól esik az értékelés, főleg az előzmények után. :)

Hullocsillag2010. november 3. 22:30

Ahogy olvasom, olyan, mintha tényleg megtörténne.. Szinte látom, és érzem az egészet..
Jó lett, gratulálok!

lonely333(szerző)2010. november 3. 22:03

köszönöm :)

Evelyny2010. november 3. 16:58

hidd el sokkan megnézik majd

Evelyny2010. november 3. 16:58

jó is lett ,hogy megondoltad

lonely333(szerző)2010. november 3. 16:57

Nagyon köszönöm! :)
Először az egyik moderátor nem akarta elfogadni és sokáig a főszerkesztőnél volt... gondoltam, ha nem tetszik, hát törlöm, de meggondoltam magam :).

Evelyny2010. november 3. 16:42

Nekem már a címe is igazán a szomorúságot hozta.Tetszenek a szép és a kedves megható szavak.A tartalma és mondandója is szép.Gratulálok.
Szeretettel Evevlin

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom