Emlékszel?
Emlékszel milyenek voltunk?
Mennyire féltem,
hogy vajon kellek-e neked.
Emlékszel milyen
volt az első beszélgetés?
Reszketve válaszoltam
minden kérdésedre.
Emlékszel?
Ugyan miért emlékeznél,
hisz szívedben nem
maradt már semmi érzés,
eldobtad az emlék széfét.
Emlékszel milyen volt
az első szerelmi vallomás?
Lelkem életre kelt,
megdobbant a szívem.
Emlékszel a sok szép
felejthetetlen estékre?
Bármit elcserélnék érte,
akár csak egy percre.
Emlékszel?
Nem hiszem...
Szívedben már nem él semmi sem.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Vikus9227(szerző)2011. január 8. 11:45
Örülök,és köszönöm szépen. : )
jozef02011. január 8. 10:09
Ez igy szokott leni az elején!!! Nagyon tetszett versed! :)
Vikus9227(szerző)2010. november 13. 13:17
Köszönöm hozzászólásod,akkor így gondoltam,hogy így talán megfelel. elfogadom tanácsod,legközelebb igyekszem.
BZ2010. november 11. 11:23
Keserű a vers, kicsit az olvasó szájíze is az, többet várt volna. A zárósor mindenesetre jól összegez. Gyakorlatilag ez a csalódottság, ez az egész vers egy mondatban benne van. Nekem befogatható lenne ez a szisztéma, ha a felvezetés kicsit mélyebb dolgokat mutatott volna meg erről a kapcsolatról s jobban elmerült volna a költészetben is. Az ''emlék széfét'' ott ahol van, kicsit kilóg a versből, talán azért is mert összecsengőbbet vártam volna a korábbi sorvégekkel, de önmagában a kép egyáltalán nem lenne rossz. Őrizni, vigyázni az emléket. Magánvélemény.
BZ