Linusz Réka

Szívrabló

Gyönyört véstél sebezve szívembe,
nem tudom hogyan érted el,
azt sem tudom megmondani neked
mit szerettem meg benned.

Úgy szeretlek, én annyira,
elszakadsz tőlem sokszor
olyankor árva csillagként ragyogok.
A magas égen égek, ugye megtalálsz?

Nem tudok tőled elszakadni,
árva szívem puszta sivatag
jöjj el értem, hozz esőt a száraz szívre.

Éreztem már a bőröd bőrömön,
bezártad szívem magány börtönébe.
Nem bánom én ha nap mint nap
elhagysz engem, csak emlékezz arra...

...emlékezz arra a lányra,
ki oly könnyedén megszeretett.
Kinek szívében élsz
akkor is, ha szívét
fogságba ejtetted.