Simkurát Mihály

Pillanatkép

Pihennek a házak ablakai,
Szemük csukva egész hajnalig.
Esti csend, meglelt éji nyugalom -
A füvet most talpammal tapintom.

Lámpás a hold, látnak a csillagok -
Az éjszaka küszöbénél vagyok.
Hűsítő párát ég ad a fűnek,
Szomjat oltva szálakon csücsülnek.

Éji nászra tücsök hívja párját,
Későre halasztva szerenádját.
A pimasz, hogy ma még párt találjon,
Folyvást átlép minden csendszabályon.

Békés csendben pulikutyám követ,
Nem tudja, hogy velem meddig jöhet.
Érzi, rövid séta lesz ez neki,
Gyapjas szőrét ház falának teszi.

Szerelmes a Hold a forró Napba,
Hiszen éjszaka is ébren tartja.
A Nap meg az apró csillagokba,
Közben a Földet is átkarolva.