Pillanatkép
Pihennek a házak ablakai,
Szemük csukva egész hajnalig.
Esti csend, meglelt éji nyugalom -
A füvet most talpammal tapintom.
Lámpás a hold, látnak a csillagok -
Az éjszaka küszöbénél vagyok.
Hűsítő párát ég ad a fűnek,
Szomjat oltva szálakon csücsülnek.
Éji nászra tücsök hívja párját,
Későre halasztva szerenádját.
A pimasz, hogy ma még párt találjon,
Folyvást átlép minden csendszabályon.
Békés csendben pulikutyám követ,
Nem tudja, hogy velem meddig jöhet.
Érzi, rövid séta lesz ez neki,
Gyapjas szőrét ház falának teszi.
Szerelmes a Hold a forró Napba,
Hiszen éjszaka is ébren tartja.
A Nap meg az apró csillagokba,
Közben a Földet is átkarolva.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
szalokisanyi12015. december 5. 07:13
Gyönyörű alkotás.
mezeimarianna2010. november 21. 15:44
Szép,gratulálok!!!
helszlo2010. november 21. 15:29
Nagyon kedves, és érzékletes képeket fogalmaztál meg. Tetszik! (3)
Laci
Kicsikinga2010. november 21. 14:38
Gyönyörű verset írtál! Olyan szép, mint az a csendes nyári éjszaka, aminek minden részletét láttatod, és hangjait hallhatóvá teszed a szavaiddal!
P.Clou2010. november 21. 14:29
Kedves Mihály,nagyon szép pillanat képet tártál elénk.Gratulálok.Zsolti
piroska712010. november 21. 14:05
Gyönyörű!!!Gratulálok! Szívvel! Piroska