Szerző
Vers

A verset eddig 250 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. november 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Corvus

Tompa lélek

Mint a penge éle,
eltompul lelkem fénye.
Többé nem ad erőt
kedvesem puszta léte.

Mint szára vesztett szirom,
marad magára homlokom.
Gondolat nem gyógyítja
többé mélyülő bánatom.

És te, figyelmes jó barát,
ki ittad már fájdalmad borát,
látod sötétlő szememben,
lelkem vad, örvénylő viharát.

Ez emészti szívem,
mérgezi létem,
s mindennél jobban
tompítja lelkem.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Kicsikinga2010. november 29. 15:21

Érdekes, hogy egy középkori ''ivó'' jutott eszembe, ahol a kupa borod mellett elmélkedsz.
Hogy miért, azt nem tudom. Lehet, hogy egy szó, egy betű miatt? Nem tudom,de ez remélem nem baj ugye?

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom