Szófia beszéd
Mottó: „Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.
Éltem - és ebbe más is belehalt már.”
(József Attila: Kész a leltár)
Tanultál ezt-azt, ugyan mit számít?
mondhatnád így is: egyre megy
volt ábécéskönyv valaha kezedben
no meg ugye, az egyszeregy
idegen nyelv rácsai közt (f)éltél
míg fogva tartott a (fá)jó anyanyelv
a sorba beálltál, hogyha kérték
s gyávaságból akkor is, ha nem
tanultál persze, megmaradni
behódolás a végső fegyverünk
kiírtjuk közben meseszép világunk:
mért nem tanul meg hódolni nekünk?
dallamok szálltak néha körötted
nem egy emléke még mindig visszacseng
szempárok lézere beléd vájódott
mint lázas boleró / édes menüett
ja, és
szép szavak vágya, legfőbb kísértés
bár ez is afféle szófia beszéd
már csak hullává remélsz nemesedni
megfejtve halálod kibomló képletét
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Fugemamor2011. február 22. 15:18
Második olvasatra sokkal jobban tetszett, mint elsőre, de az miattam van, mert nem értettem rögtön annyira, mint szerettem volna. :)
Azt hiszem, hogy én teljesen nem is érthetem meg. Tetszik.
Pera762011. január 25. 17:06
Mennyire érvényes lehetett a határokon kívül rekedt kisebbségekre...
És számadás: magadnak, a világnak.
Tetszik.
Kalliope2010. december 27. 08:53
Kedves László!
Szép ívű vers - nagyon tetszett!
Üdv: -K-
Imre7772010. december 13. 19:48
Ügyes :) Grat. :)
kreativ552010. december 13. 09:44
Bravúros megoldások, csodás szavak, mögötte mély mondanivaló!
Gratulálok! Ági
Sayuka2010. december 12. 17:48
Gratulálok!!!
Alyz2010. december 10. 08:22
'' tanultál persze, megmaradni
behódolás a végső fegyverünk
kiírtjuk közben meseszép világunk:
mért nem tanul meg hódolni nekünk?''
Számon kérem én is!
Gratulálok versedhez! :)
Twilight2010. december 10. 00:09
Gratulálok!:)
szalaikincses2010. december 9. 19:03
Nagyszerű!
haaszi2010. december 9. 18:41
Szeretem ezt a verset, mert gondolata is van, nem a formai bravúroskodásra utazik...
KL2010. december 9. 18:21
No Druszám! Ebbe beleadtál apait-anyait...
Hatalmasat alkottál!
Üdv:Laci (8)
Mygan2010. december 9. 16:14
:)
janow2010. december 9. 14:12
Egyszer eljutunk ide mind: mennyit ér, amit életünkben tanultunk, magunkra szedtünk. Mi értelme volt, mennyit használt?
A ''szempárok lézere'' kifejezés nagyon tetszett, de vésődés helyett ''bőrödbe égetett'', vagy ilyesmi érzésem szerint jobban klappolna hozzá.
A zárójeles, többértelmű szavak nagyon jó tömörítések, gondolattársítások sorát képes elindítani egy-egy zárójelbe tett betű.
''behódolás a végső fegyverünk '' Milyen igaz!
rildi2010. december 9. 13:54
Kedves László!
Mély meghatottsággal és megindulással olvasom, már ki tudja hanyadjára, ezt a gyönyörű verset, amelynek minden sorát személyes üzenetnek érzem. Hiszen mindez ránk, erdélyiekre, sokszorosan érvényes: ''idegen nyelv rácsai közt'' a tanulás, a behódolás, a beállás a sorba - mindez ár a megmaradásért. Igen, tagadhatatlanul van megalkuvás is, ami keserűen ég torkunkban, de ha ezzel megmentjük ''meseszép világunk'', akkor már megérte!
Szívből gratulálok ehhez a nagyszerű műhöz!
Szeretettel és változatlan tisztelettel: Ildikó
fema19952010. december 9. 13:45
itt jártam....................
jocker2010. december 9. 12:54
Nem semmi vagy kérlek. Jól megirtad, tettszik. Üdv: jocker/Kiber/Feri
cedrus492010. december 9. 12:09
Ütős! Nagyon!
Gratulálok!!-hatoska-
Kicsikinga2010. december 9. 11:47
Bölcs beszéd volt az biztos!!
10082010. december 9. 09:22
Rendkívül jó és szép vers, na meg a mondanivaló!
Szívből és szívvel gratulálok!
Üdv, Zsuzsa
gota2010. december 9. 08:12
Komolyan mondom,ezért érdemes volt ma belépni,
gratulálok,úgy tűnik, ma csak remekekkel találkozom.
Ezt is viszem!
Ágota
1943sedimre.2010. december 9. 08:09
Kedves László! Remek vers és nagy igazság! Szívből gratulálok! Imre