Szerző
Kőszeghy Miklós

Kőszeghy Miklós

Életkor: 44 év
Népszerűség: 124 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2212 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. december 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (11)

Kőszeghy Miklós

Karácsonyi kép

Nézem a giccses karácsonyi képet,
egy arannyal, ezüsttel csillogót,
a dicsőséges angyalok zenélnek,
királyok ajándékoznak. Megható.
Pásztor és király mind dicsfényben úszik,
minden szereplő arca olyan vidám,
hold és csillagok boldogan ragyognak,
boci fej vigyorog e kép jászolán.

De nézzük csak... hibás a kép!
Sarkán az arany lepereg,
ahol dicsfény volt előbb még,
sírnak, könnyeznek emberek.
A trombiták elhalkulnak
szép angyalok kezei közt.
Ujjaim most megmozdulnak,
lekaparom az ezüstöt.

Ez a kép már nem ugyanaz,
sokkal, de sokkal emberibb.
Másik valót körvonalaz,
élet szagával közelít.
Az én képemen a csillag
a jászol felé húz, zuhan,
a királyok nem hódolnak,
pásztornak birka-útja van.

József fél fiára nézni,
Mária is csak könnyezik,
elfelejtettek remélni,
nem látják már az Istenit.
A borjak is acsarkodnak,
jászol lakóját tépnék szét,
farkas fogak is csattognak,
a széna nagy lángokkal ég.

Bölcsek megvenni jöttek el
rabszolgának a gyermeket,
ünnepet ajánlanak fel,
hamis-szeretet kincseket.
Mögöttük pénz király, Mammon
ellenőrzi az ügyletet,
s összevesznek majd a hasznon,
lelkük csak vagyonért eped.

Pásztorok és a szegények
pislognak tehetetlenül,
ők is csak "bölcsek" lennének,
bár mást akarnak legbelül.
Mennyei hatalmat várnak,
aranyban fürdő gyermeket,
megváltó csodákat. Vágynak
ragyogást, örök életet.

***

Nézem a giccses karácsonyi képet,
egy arannyal, ezüsttel csillogót,
a dicsőséges angyalok zenélnek,
királyok ajándékoznak. Megható.
Pásztor és király mind dicsfényben úszik,
minden szereplő arca olyan vidám,
hold és csillagok boldogan ragyognak,
boci fej vigyorog e kép jászolán.

2010. december 6.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Attila_the_hun2011. december 22. 15:34

Jó, nem teszem :)

koszeghymiklos(szerző)2011. december 22. 15:32

Jaj, ne fárassz már! :)

Attila_the_hun2011. december 22. 14:33

Kedves barátom! Te hogyan adnád oda a legkedvesebb gyermekünknek a karácsonyi édességeket? Nem díszes csomagolásban hanem mondjuk egyszerű, fehér papírszalvétában? :) A szaloncukorban lévő csokoládét pedig csomagolás nélkül natúr tűznéd fel a fa tüskéire? :)
Jaj te, te igaz szent ember, hát Te nem szereted ha valami szép is és nem csak finom is? :)
A karácsonynak az a dolga, hogy csillogjon és ragyogjon minden. Az utcák, az udvar, a házak, a szoba melegében feldíszített fenyőfa és minden más ami azt üzeni, hogy emberek itt van a karácsony, ideje mindennél jobban: szeretni! :)

koszeghymiklos(szerző)2011. december 22. 13:56

A giccses szerintem a hamisan érzelgős, a művi, ami mögött nincs igazi tartalom, nincs igazi művészet, nincs igazi érzelem, csak valami utánzat. Tömegtermék. Ilyen giccses a csokimikulás, a karácsonyi képeslapok (egy ilyen ihlette a verset).

Attila_the_hun2011. december 22. 13:50

A piramissal és templomokkal illetve egyéb hatalmas épületekkel kapcsolatban arra akartam utalni, hogy míg régen a gazdag uralkodók pompás építményeket építettek maguknak, a ma élő gazdagok megemlékszenek egy szép házzal.
A pompának szerves része a giccs is, bár meglehet, hogy nem csak az.

''József fél fiára nézni,
Mária is csak könnyezik,
elfelejtettek remélni,
nem látják már az Istenit. ''

E pár sorod miatt gondoltam azt, hogy a régi időt és embereket hasonlítod össze a maival.
De bocsánatodért esdeklem ha rosszul értelmeztem a versedet! :)

koszeghymiklos(szerző)2011. december 22. 13:37

Totálisan félreértetted a verset. Semmi köze a régi idők emberéhez. Sem az ékszerekhez, sem az öldözködéshez.
Az ünnep elüzletiesedéséhez annál inkább.

A giccs meg nem azonos szerintem a pompával, vagy az arannyal. A piramis és a giccs fogalma pedig egyenesen összeférhetetlen egymással, nem tudom hogy sikerült ebbe belekeverned?

Attila_the_hun2011. december 22. 11:48

Nem is tudom. Kedves Miklós, nem értek egyet a versed mondanivalójával. A régi idők embere jobban szerette a giccset, pompát, aranyat. Sok ezer évvel ezelőtt is hatalmas piramisokat, templomokat építettek aranyból. A középkori emberek tiri-tarka ruhákban jártak. Elmegyek egy múzeumba és azt látom, hogy minden aranyozott. Ezzel szemben hogyan él a mai ember? Egyszerű ruhákban járunk. Az étkészleteink egyszerűek. Ékszert jobbára a hölgyek használnak és ők is keveset. Aztán itt van a szeretet kérdése. Ezzel kapcsolatban csak azt mondom, hogy nem szeretnék a régi idők barbár korszakában élni. ott nem sokáig élnék.
Persze mondhatod, hogy te azokra a régi idők emberére gondolsz a versedben, akik igaz Istenfélő emberek voltak és többre tartották a szeretet mint fénylő, giccses kincseket. De én úgy gondolom, hogy ilyen emberből most is éppen annyi sétál közöttünk mint akkor. Persze ez mind az én véleményem. De optimistán hiszem, hogy igazam van. :)

Törölt tag2010. december 27. 17:58

Törölt hozzászólás.

Azes2010. december 22. 13:51

Kedves Miklós!
Gratulálok a vershez! Sajnos való igaz, jobban terjed a giccs, mint szívekben a fény, és a szeretet! Azonban én hiszek a szeretetben, és hiszek abban, hogy sokan nézünk keresztül Mammon manipulációin.
Boldog Karácsonyt!
Lajos

stapi2010. december 19. 21:50

Bizony nem minden arany, ami fénylik - a lelki életben sem. Gratulálok versedhez!

Áldott Karácsonyt Kívánok!

Justice2010. december 15. 19:08

Kedves Miklós!
Egész nap foglalkoztatott a versed tartalmisága: az idealizált kép szembeállítása, az ''életszagú'', valóság közelibb ábrázolással. Mondhatni ihlet, a bennem keltett érzés.
Köszönve és viszonozva, Boldog Karácsonyt! Szeretettel: János

cedrus492010. december 15. 09:00

Kedves Miklós!Ez az!:)))
Jól értetted! Nem kell még képzelődnöd sem...:)))

Pera762010. december 15. 08:56

Nyers valóság és képzelet közötti megrázó különbség... amit te így látsz.
Valahogy a szeretet, az igazi ünneplés helyett inkább szerepet kap manapság a giccs, a talmi csillogás, a rohanásban nem arra figyelünk, amire jobb lenne.
Elgondolkoztam.

koszeghymiklos(szerző)2010. december 15. 08:56

Kedves János!
Köszönöm, hogy nálam jártál! Megtisztelsz vele!
Áldott Karácsonyt!
Miklós

koszeghymiklos(szerző)2010. december 15. 08:55

Kedves István! (Vallejo)
Biztos vagy benne, hogy a fantázia képei a fantázia képei és nem fordítva?
Áldott Karácsonyt neked is!
Miklós

koszeghymiklos(szerző)2010. december 15. 08:53

Kedves Laci!
Isten áldjon téged is, boldog Karácsonyt!
Miklós

koszeghymiklos(szerző)2010. december 15. 08:53

Kedves Attila!
Erről csak mi magunk tehetünk!
Kellemes ünnepeket!
Miklós

koszeghymiklos(szerző)2010. december 15. 08:52

Kedves Irén, Mihály!
Örömmel láttalak benneteket is itt!
Áldott Karácsonyt!
Miklós

koszeghymiklos(szerző)2010. december 15. 08:51

Kedves Zsuzsa! (1008)
A leginkább annak örülök, hogy eddig úgy tűnik senki nem nagyon értette félre a verset. Te pedig egyenesen a mondanivaló közepét találtad meg.
Köszönöm látogatásodat, szintén áldott Karácsonyt!
Miklós

koszeghymiklos(szerző)2010. december 15. 08:48

Kedves Magdi! (tigris250)
Köszönöm, hogy nálam jártál.
Szeretettel üdvözöl:
Miklós

Justice2010. december 15. 08:20

Minden mulandó... de a remény, más szóval a hit, örök.
Lehet idealizált a kép, vagy következetesen realisztikus, mindig emberi.
Soraidnak ez is erőssége. Gratulálok szeretettel. János

Vallejo2010. december 15. 07:17

Kedves Miklós!

Nem semmi vers! A valóság és az idea szembeállítását eredményezi vagy inkább ösztönzi egy giccses képeslap.
De kellet hozzá a Te belső késztetésed, az értékrendedből fakadó belegondoló szárnyalása a lelkednek.
Nagy gondolat a vers szerkesztése, a fantázia képei után visszatérni a kiinduláshoz, ezáltal a felvetődő kérdések olyan megválaszolatlan hatást váltanak ki bennem, olyan megoldatlanság érzete kerít hatalmába, s csak az rögzül a tudatban, hogy valami nincs rendjén. Fontos vers! Jó elgondolással!
Szeretettel: Vallejo (11)

KL2010. december 14. 19:57

Kedves Miklós!

Nagyon összeszedett, érdekes, hangulatos vers!!!

Gratulálok! Laci (10)

purzsasattila2010. december 14. 19:16

Kedves Miklós!
Érdekes színfolt ez a versed a karácsonyi versek palettáján! Teljesen más szemszögből megközelítve az ünnepeket. Sajnos tényleg nem arról szól már az ünnep, amiről valójában szólnia kellene. Ebben sajnos hibás ez a rohanó, elüzletiesedett világ is.
Minden esetre tanulságos vers, gratulálok hozzá!
Boldog Karácsonyt Kívánok!
Attila

Mygan2010. december 14. 15:54

:)

haaszi2010. december 14. 13:35

Nagyon tetszett, kedves Miklós, gratulálok!

10082010. december 14. 08:55

Kedves Miklós!
Rendkívül átgondolt, mély mondanivalót
és nagy-nagy igazságokat fogalmaztál
meg az ünnep kapcsán.. Hol van már
a Karácsony elsődleges jelentése?
Hol a szeretet a béke? Mára már
giccses fotó, közhely lett belőle.
Helyette tombol a gyűlölet, a pénz
szerelme, mindaz, ami a megromlott
ember gonoszságát és harácsolását
fejezi ki.. Nagyon tetszik a versed
felépítése is, ahogy keretbe foglaltad.
Szívből gratulálok versedhez, és
kívánok Neked és családodnak
békés boldog karácsonyt, s lehet,
hogy így virtuálisan még megismételem...
Szeretette, szívvel Zsuzsa

tigris2502010. december 14. 08:34

Ez igen!Szeretem,ha valaki ''lekaparja az ezüstöt'',és a dolgok mögé lát!

koszeghymiklos(szerző)2010. december 14. 08:04

Kedves Fruzsi!
A reformáció sajnos nem érte el a célját! Megrekedt. Sok minden ugyanaz maradt, csak ma más-más nevekkel illetik a búcsúcédulákat!
Áldott ünnepet neked is!
Szeretettel:
Miklós

koszeghymiklos(szerző)2010. december 14. 08:01

Kedves Albert!
Szeretem a hetedik szobát! És az az igazság, hogy ott látom meg a fényt!
De jó így, talányokban beszélni! :)
Neked is áldott Karácsonyt!
Miklós

zsomcike2010. december 14. 04:59

Kedves Miklós, ez aztán a reformáció! Martin Luder szavai modern változatban, csak neked nem kell elmenni Wittenbergig. Gratulálok hozzá! Érdekes, hogy gondolatiságában szinte egyforma az üzenetünk (nézz be hozzám).
Erős a vár az biztos!
Áldott Ünnepet kívánva, szeretettel Fruzsi

alberth2010. december 13. 23:40

Kedves Miklós!
Az ember esendő, de a megújulás reményét millió kudarc után sem adhatja fel. A karácsony meghittsége oázis a mindennapok sivatagjában, amelyről te írsz. A Kékszakállú herceg nem hiába zárja a hetedik szobáját. Te most mégis benyitottál, de nem ott látod meg a fény születését, hanem kint a természetben és lelked mélyén.
Gratulálok versedhez, sok igazság van benne, de nem mindenkinek válla bírja el az igazságot, mint Atlasz a Földet. A régi képeslapok arany és ezüst szegélyei oly bájosan hordozzák az emberek gyermeki naivságát. De ők már tapasztaltak azóta...
Kívánok neked áldott Karácsonyi ünnepeket!
Alberth

Kicsikinga2010. december 13. 21:38

Én is így gondolom! Bennünk kell, hogy legyen a ''legbelsőbb szobánkban'' vagyis a lelkünk legmélyén.

koszeghymiklos(szerző)2010. december 13. 21:02

Kedves drága Kinga!
Az ember sajnos a valóságból legendát gyárt, hogy aztán jól lepocskondiázhassa, hogy az csak egy legenda. Szerintem ez a máz igazi természete. Máz nélkül már nem is akarunk semmit elfogadni, főként nem azt, hogy valaki nem egy idilli kép kedvéért jött közénk, hanem azért, hogy mi megöljük és ezáltal megváltásunk legyen.
Szeretettel üdvözöl:
Miklós

koszeghymiklos(szerző)2010. december 13. 20:58

Kedves Zsanett!
Örülök, hogy nálam jártál. Az ''ez az'' számomra jelen esetben magvas mondanivalót takar, vagy ha nem, hát én odaképzelem.
Szeretettel üdvözöl:
Miklós

koszeghymiklos(szerző)2010. december 13. 20:56

Kedves Gabriella!
Hozzászólásodban a ... feltette számomra az í-re a pontot. :)
Köszönöm látogatásodat.
Szeretettel üdvözöl:
Miklós

koszeghymiklos(szerző)2010. december 13. 20:52

Kedves Attila!
Ezt a sértést! Már pedig gügyeségem tudd meg, határtalan! :)
Köszönöm látogatásodat.

koszeghymiklos(szerző)2010. december 13. 20:51

Kedves Ágota!
Én is kedvelem magamat! :)
üdv.

Kicsikinga2010. december 13. 20:32

Néha egy kis ezüst is kivillan, sőt, ha megkapargatjuk, akkor már nem is annyira fényes, sőt, ha még jobban lekaparunk róla, már magától pereg le a máz. A MÁZ!

Kicsikinga2010. december 13. 20:30

Bizony, nem minden arany,ami fénylik!!!!

cedrus492010. december 13. 20:10

Ez az!
Grat.!

gabriella422010. december 13. 19:16

Igen...a valóság már nem giccses,gratulálok!!

versike2010. december 13. 18:56

Kedves Miklós,

nem is vagy Te olyan gügye...

:-)

gota2010. december 13. 18:21

Mondtam már, hogy mit gondolok?
Azt gondolom, hogy igen, ez igen,kedvelem Magát!
Ágota

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom