Szerző
Weszelovszky Gábor

Weszelovszky Gábor

Életkor: 27 év
Népszerűség: 24 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 320 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. december 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Weszelovszky Gábor

Pont és vessző

Magára borítja néma köntösét az éjszaka,
Hallgatag marad, s eljő az álmoknak évszaka.
Keserű szívét ez egyszer fájdalom gyötri,
Hisz álmával most az életét veszti.

Apró tünemények vetik rám tekintetük,
Mik némán, suttogón óvnak bennünket.
A kövek lábam alatt
Most bizonytalanak -

Azt hiszem, elmúlt, mi el se jött,
S elhervadt, mi ki se nőtt.
Most bátorságot nyert a félelem,
Hisz megbolondult az értelem.

Az erkölcsök fala hamvába hullt,
Elfelejtődött már az emberi múlt.
S ki a rosszban többé nem jót remél,
Az a jövőben s a múltban sem él.

S aki azt hiszi, a múlt mindig csak múlt,
Annak szíve áradó patakba fúlt.
Hisz nem látja, a múlt a jövő jelenje,
Viharos időkben sem lesz elfeledve,

Mert él még az ember, s él a vágy is,
Mi legyőz mindent, még ha fáj is...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szepia2011. január 14. 16:30

nagyon tetszik, szépen megírtad. :) gratulálok. de tényleg.

KoRnGiRl2010. december 25. 21:58

tetszik, ügyes... :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom