Szerző

Szente Krisztina

Életkor: 36 év
Népszerűség: 164 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1104 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. április 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Szente Krisztina

Jó volna

Jó volna, ha egyszer kéz a kézben sétálnánk a parkban,
szerelmesen leülnénk egy kicsi kis padra.
Beszélgetnénk elmélyülten, úgy, hogy senki meg ne hallja,
összebújva csókolóznánk, milyen szép is volna.
Egymás szavait hallgatnánk,
aztán egymás szívébe olvadnánk.
Ha azt hinném egy pillanatra is, hogy ez csak látomás,
én jól tudom, akkor is lenne folytatás.
Jó lenne, ha mosolyodban gyönyörködhetnék minden pillanatban,
s melletted feküdhetnék minden éjszaka.
Tudnám azt, hogy nem hagynál el soha, s értem élsz,
a világ legboldogabb embere én lennék.
A te szemedben is az van, mint az én szememben,
hogy mind a ketten csalódtunk már a szerelemben.
s ezért félünk lépni a másik felé,
mert mind a ketten átéltük már sok-sok álmatlan éjt.
De a csalódásokat együtt elfelejthetnénk,
mert én azt érzem, ha meglátlak, hogy szívem egyre jobban kalapál és ég.
Jó volna, ha többé egyikünk se sírna,
érzem, hogy a kettőnk sorsa együtt lett megírva!

2008. április 1., Zolikának

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom