Makranczi Gergő

Elmúlás

Igazad volt egykoron, különbözik a világunk,
de ne emésszük magunkat, mi semmit se hibáztunk.
Engem nem befolyásolnak mindenféle körök,
mert amit érzek, az igaz és örök.
Nem török ki, mert tisztelem a választ.
Elfogadom és tudom, az élet megfáraszt.
Kimerülünk egyszer mindannyian végül.
Hitem reméli, hogy innentől minden csak szépül.
Áldás volt mindaz, mit eddig adtál nekem.
Átok, mit ezentúl nem élek meg veled.
Hazugságban nem élhetek, magamnak hazudnék.
Szeretni csak téged, mást ha akarnék se tudnék.
Célom volt, hogy fogadjon el őszintén valaki.
Már csak neked várom azt, ki meg tud tartani.
Szerelmes nem leszek többet, én csak neked voltam.
Rád gondolok, még élek és majd holtan.