Magány
Pitymallik... kergetőznek
A szavak, kint egy árny oson
A csendes kertek alatt.
Egy házhoz érve támasztja
A falat, a szíve helyén
Mint a házban, csupán csak
Kő maradt. Közte, mint a
Habarcs, néhány érzés
Ragadt, kezében az üveg-
Vágó, épp a táblán szalad.
Bejutott... s a házban
Minden csupa kacat.
Lengő lámpa táncát járja,
Pásztázza a falat.
Jégruhája, fénykabátja
Könnyesőtől szakadt.
Régi képek, régi lázak,
Bújó egér szaga.
Volt szerelme, volt ebédje
Mára tükördarab.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Filemon(szerző)2013. március 11. 20:46
Köszönöm, örültem neked..
Fitoica2013. március 7. 07:14
Nagyon jól megjelenítetted szavakkal a magány érzését. Nekem Nagyon tetszik, örülök, hogy rátaláltam.
Üdv. F. Ica
Filemon(szerző)2011. március 1. 16:27
Szerencsére csak bitek...azért vigyázz magadra..:)
Törölt tag2011. március 1. 08:31
Törölt hozzászólás.
Filemon(szerző)2011. január 11. 16:51
Szia Sutyi!
Ölellek...:)
Kösz, hogy benéztél...
Filemon(szerző)2011. január 11. 16:50
Justice....hihi
Érdemes lenne versírással foglalkoznotok...:)
Barátsággal...file
Sutyi2011. január 11. 13:39
Fili... szívembe markoltál.
Amit elmond.. ahogy elmondja.. minden..
Ölellek
Justice2011. január 10. 20:07
Kedves Filemon!
Györgyivel egyetértek és a sok névelőből is el-el hagynék párat (mint mutató szó, '' a szavak, a csendes, a szíve, a habarcs, az üveg, a táblán'' nem szeretem fölös használatát).
Próbáltad nélkülük? (és még minimalistábban, az ismétlést és számneveket is kivéve):
Pitymallik...
kergetőznek szavak.
Kint árny oson,
csendes kertek alatt.
Házhoz érve,
támasztja a falat.
Szíve helyén, mint a házban,
csupán csak kő maradt.
Közte, mint habarcs,
néhány érzés ragadt,
kezében üveg -vágó
épp táblán szalad.
Bejutott...
s minden csupa kacat.
Lengő lámpa
táncát járja,
pásztázza a falat,
jégruhája,
fénykabátja
könnyesőtől szakadt.
Régi képek,
régi lázak,
búvó egér szaga...
- volt szerelme,
volt ebédje -
mára, tükördarab.
Üdvözlettel: János
Filemon(szerző)2011. január 10. 18:51
Hahó AgyA..:)
Ídőbe telt mire összeraktam az első sorod, de már megvan..
Köszi a verset ''jövevény''...& hogy olvastad..
Barátsággal...file
Filemon(szerző)2011. január 10. 18:40
Szia Kicsikinga!
Igen igen ilyen a magány..
Köszönöm, hogy írtál..
Barátsággal...file
Filemon(szerző)2011. január 10. 18:35
Kedves Csicsernyica!
Örülök, hogy tetszik, tényleg fájdalmas..
Köszönöm, hogy írtál, és Írtatok ezt kifelejtettem..mindenkinek köszi..:)
Barátsággal file
Filemon(szerző)2011. január 10. 18:32
Hi Alyz!
Tényleg szomorú vers..
A magányt tükrözi, mégha törött tükörrel is..
Barátsággal: file
Filemon(szerző)2011. január 10. 18:29
Szia Twilight!
Megy a neved a vershez..:)
Én általában minden sort naggyal kezdek...ennek nem tulajdonítok túl nagy jelentőséget..
Örülök, hogy tetszett..
Szeretettel:
file
AgyA2011. január 10. 17:49
Magány tapéta képeid emlék házad falán
egy hang foszlánya pókháló talán
versed ott most a gyertyafény
én meg olvasód a jövevény...
Kicsikinga2011. január 10. 15:38
Micsoda szomorúság, és milyen láthatóvá tetted!
Csicsernyica2011. január 10. 13:42
Fájdalmasan szép vers. Tetszik !!!
Alyz2011. január 10. 12:25
Ez a versed nagyon megrázó!
''Egy házhoz érve támasztja
A falat, a szíve helyén
Mint a házban, csupán csak
Kő maradt''
''Jégruhája, fénykabátja
Könnyesőtől szakadt. ''
..
..őrült nehéz kő..
..őrült hideg eső..
Twilight2011. január 10. 12:03
Kedves Filemon!
Nagyon tetszik a versed!
Az, hogy minden sort nagybetűvel kezdesz, szaggatottá, széttöredezetté teszi a mondanivalót és érzékelteti a magány nehéz és vontatott terhét, az összetört álmokat és érzéseket....
Szerintem nagyon jó vers és igen hatásosak a képeid!
Szívvel gratulálok!!:)
Szeretettel üdv.:
Györgyi