Szerző
Vers

A verset eddig 685 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. április 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Éles Bernadett

Nem mondhatom el...

Nem mondhatom el senkinek,
mert befogják a fülük,
és dadogva beszélnek!
Kiabálnak, félnek!
Remélnek, égnek,
és én csak beszélek,
az üres falnak,
a meg nem hallgatott dalnak,
a kimondatlan szónak,
az eltépett sornak!

Különcnek néznek,
Kinevetnek,
rúgnak, tépnek...
Most már én vagyok,
aki félek,
Nem remélek,
nem égek,
nem beszélek,
az üres falnak,
a meg nem hallgatott dalnak,
a kimondatlan szónak,
az eltépett sornak!

Hallgatok...
Egy sarokba kuporgok,
és nem akarok látni,
hinni, bízni, írni...

Karinthy Frigyes: Előszó című művéből idéztem.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Denes2008. július 24. 14:50

Na, csak hagyd ott azt a sarkot, az nem a tiéd, rád napfény és világosság vár, ezt Karinthy is így szeretné.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom