Szerző

Garai László

Népszerűség: 12 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 577 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. január 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Garai László

Magányhoz

Te vagy velem, mikor mindenki elhagy,
mikor a táj kihalt, a sekély tó befagy
- s hol régi freskók emléke dereng templomok falán -
Csak te, egyetlen jámbor, megbocsátó magány!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


mezeimarianna2011. január 24. 02:42

szép vers...

adcsilla2011. január 23. 17:53

Jóó. A magány mindig velünk. ''Megbocsátó''.
Remek ez a néhány sor!
Üdv.: Csilla

BZ2011. január 23. 12:53

Azt hiszem, ez sajnos nagyon kevés négysorba.

BZ

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom