Szerző
Kis István Mihály

Kis István Mihály

Életkor: 67 év
Népszerűség: 266 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1546 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. január 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (15)

Kis István Mihály

Lélekálom

Lehullt az éj, álmodozom.
Hallgat a csend. Lélekharang
hangja úszik távol. Fázom.
Az út felől kutya vonyít,
száraz kóró parazsat szít.
Remény-fa reszket, a farsang
még távoli jövőt vidít.

Nyakam köré hálót szorít
sűrű sötét. Magánykígyó
tekergőzik, álmot borít.
Emlékszárnyon repül felém
régmúlt zene, éj mezején
illatozik fehér cipó.
Anyám szárít a kemencén.

Évtizedek köde vakít,
elmúlt telek karácsonya
szívembe mély sebet hasít.
Apám lapát nyelét fúrja,
fenyő ágát beleszúrja,
kinn a havon a lábnyoma.
Szeretete feszes húrja

kisgyermeke szemét fogja...
Óh, de régen nincs köztünk már,
szegény család karácsonya
rég elkopott. Fentről nézi,
amint felnőtt fia kéri
Istenét, hogy jöjjön a nyár,
s tüzelőjét osztva méri.

Mást szánt neki. Legyen boldog.
Állítson majd valódi fát,
kerüljék a komor gondok.
Nevessenek unokái,
csillogjanak fenyőfái.
Ehessenek kövér libát,
ne múljanak szép órái.

2010. december 24-26.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


stapi(szerző)2011. február 11. 15:51

Kedves Judit, köszönöm szépen!

pipiter2011. február 11. 09:14

Nagyon szép gondolatok, szépen megfogalmazva!
Gratulálok!

stapi(szerző)2011. február 5. 13:22

Kedves Csegő, köszönöm szépen!

cseg762011. február 5. 09:59

Kedves István nem értek a vestanhoz, csak úgy eldöntöm hogy mi a szép, megátalkodott vagyok a szép keresésében,ez a versed egyszerűen szép!
Szeretettel Csegő!

stapi(szerző)2011. január 27. 16:05

Kedves Zsuzsanna, köszönöm szépen látogatásod!

szzs2011. január 27. 15:41

Lélekálmod szeretettel szól. Gratulálok, kedves István! Szeretettel: ZSuzsanna

stapi(szerző)2011. január 27. 08:22

Kedves Fruzsina, köszönöm szépen, hogy együtt álmodtál velem. Régmúlt dolgok ezek, de számomra meghatározó. Ezek nélkül az emlékek nélkül ki tudja, milyen ember lennék?... Szeretettel: István

zsomcike2011. január 27. 07:46

Kedves István, már a cím is elviszi az embert egy kicsit álmodozni. Jó legalább lélekben együtt lenni a szeretteinkkel. Köszönöm ezt a szép verset. Szeretettel Fruzsi

stapi(szerző)2011. január 24. 20:08

Nagyon szépen köszönöm, kedves Mahónia!

ambrus.magdolna2011. január 24. 19:59

Csodaszép '' Lélekálom''...könnyet csalt a szemembe:(
Gratulálok szívből és szívet repesztve!!!

stapi(szerző)2011. január 24. 19:51

Kedves Kinga, Irén, Zsolt és Zsuzsa!
Köszönöm nektek is, hogy olvastátok versemet! Örömömre szolgál, ha elgondolkodtatott, vagy bármi módon megérintett titeket. Szeretettel: István

10082011. január 24. 19:26

Érzelmednek plasztikusan erőteljes képekkel
fejezted ki, nagyon-nagyon jó lett
Szívvel vittem! Üdv, Zsuzsa

Törölt tag2011. január 24. 16:26

Törölt hozzászólás.

haaszi2011. január 24. 15:27

Szép versedben álmodozik a lélek a sötétség magányában, a régi, derűs órákra vágyva, melyek sajnos többé nem jönnek vissza. Az apák és anyák hiánya ünnepeinken saját sorsunkon való mélázásra késztet. Ezt tetted Te is most, gyönyörűen.

Kicsikinga2011. január 24. 15:16

Nem szégyen sírni...
Nem szégyellem tehát, hogy mennyire meghatottak az emlékeid! Minden szavaddal megsimogattad az összes pillanatot, amit a lelked éppen ''látni kívánt''!

stapi(szerző)2011. január 24. 11:56

Kedves Albert! Bizony, az álmok velünk élnek. Némelyek elevenebben, mások kevésbé elevenen. De azok az álmok a mieink!!! Nagyon köszönöm látogatásod és a hozzászólást!

Kedves István! Nagy jelentőséggel bírnak nálam a hozzászólásaid, most is nehezen vártam! Köszönöm, hogy időt szakítottál rám! Te azok közé tartozol, akik mélyen belelátnak verseimbe. Kissé irigyellek érte, mert én inkább csak beleérzek mások verseibe, minthogy elemzést tudnék írni róluk. Ezért fogom általában rövidre a hozzászólásaimat.

Amit itt leírtál, abból látszik, hogy átérzed a vers tartalmát, és jól érted a forma kifejező erejét is. Nagyon örülök látogatásodnak, még egyszer köszönöm!

Szeretettel: István

Vallejo2011. január 24. 11:33

Kedves István!
Kiemelhetném a versed időutazásra vonatkozó bensőségességét, de most inkább azt szeretném megemlíteni, hogy számomra a jelen műved milyen utaló jegyeket hordoz magán, melyek a gyökereidhez való viszonyulásodat jelzik a mély tartalom mellett. Az hogy a gondolataidhoz különleges szerkezeti formát választottál, jelzi, hogy a téma is különleges jelentőséggel bír. Vagyis előttünk is rangjára emelted. Következetesség. Igen erre is azt gondolom, hogy a neveltetésedből fakadó, s következetesen és igényesen vezetted végig a mondandód.
Tisztelet. Hozott anyagról beszélek még mindig, a fogalmazásaidban kimondatlanul is jelen van az időszak és a hozzád kötődő emberek iránti tisztelet. Szegénységről beszélsz és mégis, látom ott őrzöd mélyen a soha vissza nem térő hangulatát.
Egyensúly. Téged gondollak forgáspontnak, mely a múlt és a jelen között nem csak hidat képez, de harmóniára törekedve egyensúlyt teremt.
Versed olvasva ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem.
Szeretettel: Vallejo (10)

alberth2011. január 24. 10:32

Megható vers, az idő múlik, és az ember sorsa halad medrében. Az álmok velünk élnek, mi valóra vált belőlük, s mi nem. Versed egy csodálatos, bensőséges időtabló. Gratulálok!
Alberth

stapi(szerző)2011. január 24. 09:29

Kedves József! Legfontosabb e földi életben a szeretet, mert azt magunkkal visszük az örökkévalóságba. A szüleimre való emlékezésen kívül azonban nagyon komoly mondanivalót igyekeztem beleszőni, többet is. Nem tudom, sikerült-e...

Kedves Marianna, köszönöm szépen!

Kedves Laci, neked is köszönöm, hogy olvastál!

Kedves Ildi, köszönöm látogatásod, és köszönöm a jókívánságot! A szerető Isten bizonyára megadja!

Kedves Imre, köszönöm szépen, hogy itt jártál! Örülök, hogy tetszett.

Kedves Erika, köszönöm, hogy olvasóm vagy, köszönöm mostani látogatásod is! Örülök, hogy elemeire szedted magadban. Remélem, hogy eljutott hozzád a szándékom.

Szeretettel: István

Pera762011. január 24. 09:02

Előbb a forma lepett meg, érdekes rímelésű nyolcsorosok... Aztán a cím , majd a mondanivaló összhangja késztetett olvasásra.
Szeretettel voltam itt: E

1943sedimre.2011. január 24. 08:40

Szinte illatozik és kézzel fogható ez a szép és megindítóan kedves vers! Szívvel vittem! Imre

rildi2011. január 24. 07:22

Kedves István, megindítóan szép versed szeretettel olvastam! Kívánom, hogy a következő karácsonyra teljesüljenek álmaid, szebb és fényesebb ünnepen, boldogan tudj ''valódi'' fát állítani! :)
Gratulálok versedhez: Ildi

KL2011. január 24. 06:07

Kedves István!

Az ilyen megemlékezést mindig örömmel olvasom!

Üdv:Laci (4)

mezeimarianna2011. január 24. 04:17

Szépen mondtad el...gratulálok!!

Törölt tag2011. január 24. 00:22

Törölt hozzászólás.

stapi(szerző)2011. január 23. 23:19

Kedves Györgyi, köszönöm szépen a látogatást, az együttérzést és a jókívánságot! Szeretettel: István

Twilight2011. január 23. 22:55

Kedves István!

Szép megemlékezésedhez szívből kívánom az utolsó versszakod jókívánságait - váljon valóra lélekálmod!:)

Szeretettel gratulálok megható költeményedhez!
Üdv.:
Györgyi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom