Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
jusziko(szerző)2014. március 26. 20:29
:(
church732014. március 26. 19:27
Sajnos volt hasonló.. Tudod, az élet nem mindig egyszerű..
jusziko(szerző)2014. március 26. 17:07
Zoli, köszi, hogy itt jártál!
A történet valóban drámai.
Az első mondatod remélem nem azt sejteti, hogy Neked is volt hasonló élményed....
church732014. március 26. 12:13
Felkavartad az emlékeket bennem..
Jó lenne, ha ilyeneket sosem kellene írni..
Versed drámai, és nagyon jó! Zoli
jocker2014. március 19. 10:59
Hmm... szomorú történet... de ilyen a halál...
Őszinte tisztelettel: jocker/Kíber/Feri
jusziko(szerző)2014. január 19. 13:45
Köszönöm!!!
tzoldav2014. január 18. 01:51
gratulálok!!!!!!!!!
jusziko(szerző)2014. január 5. 17:14
Köszönöm!
Törölt tag2013. augusztus 13. 20:26
Törölt hozzászólás.
vickyk8620022011. november 15. 16:05
Nagyon megindító a versed, sajnos egyik barátommal is hasonló dolog történt: (
jusziko(szerző)2011. szeptember 22. 13:23
Köszönöm, kedves Bel Corma!
bel_corma2011. szeptember 22. 08:08
Eltörtem a szíved! :)
bel_corma2011. szeptember 22. 08:07
Nem bonyolítottad, de nem is kell, mert így intenzívebb és drámaibb a hatás... Ez nagyon jó!
bel_corma2011. szeptember 22. 08:07
Nem bonyolítottad, de nem is kell, mert így intenzívebb és drámaibb a hatás... Ez nagyon jó!
jusziko(szerző)2011. szeptember 4. 08:49
Valóban megrázó.
Éva, köszönöm, hogy itt voltál!
Törölt tag2011. szeptember 1. 23:09
Törölt hozzászólás.
jusziko(szerző)2011. augusztus 21. 16:27
Köszi a méltatást.
Szerintem is jó volna!
szililevi2011. augusztus 21. 08:40
Tömörsége a nagyszerűsége!S a nyelvezete?...Fenomenális!
De jó is volna ha ilyen emlékei nem lennének senkinek!
jusziko(szerző)2011. május 27. 08:45
Kedves Csinaj, elég, ha olvasod!
Csinaj2011. május 21. 21:24
ehhez nem tudok hszt írni
jusziko(szerző)2011. május 4. 16:49
Kristály, köszi!
Zsuzsanna, köszönöm!
Bálint, köszi!
Sanyi, neked is köszönöm!
l.sandor72011. május 4. 14:28
Gratulálok :(
Sándor
Törölt tag2011. május 4. 12:19
Törölt hozzászólás.
szzs2011. április 6. 15:12
Megrázó! Szíven talált! Gratulálok szeretettel: ZSuzsanna (24)
limlom902011. április 5. 20:48
értem én. és átérzem.
üdv, Kristály.
u.i. marad.
jusziko(szerző)2011. március 28. 08:37
Kedves János!
Köszönöm, hogy itt jártál! Jobban örültem volna, ha ez a vers nem születik meg.
Kedves Edina! Örülök, hogy így gondolod!
Azika, én is ölellek!!
Kedves Korin! Köszönöm!
Kedves Attila! Döbbenettel olvastam a hozzászólásodat! Az intő jeleket sokszor nehéz észrevenni, mert a fiatalok magukba zárják a sérelmeiket, sajnos ezt tanulják meg tőlünk felnőttektől. A labilisság egyik okának én a kudarctűrő-képesség hiányát látom, másik oka az lehet, hogy az egyébként természetes agresszivitást vagy egyáltalán nem, vagy rossz módszerrel tudják levezetni a fiatalok. A lelki feszültség pedig ölni tud.
Én személy szerint tantárgyként vezetném be az iskolákban a lélektan-pszichológia területét, de nem elméleti síkon, hanem kibeszélős, gyakorlati módszerrel. A gyerekeket meg kell tanítani az élet szeretetére és tiszteletére! De ugyan ki tanítsa őket, ha a felnőttek nagy része sem szereti?? A gyerekek azt látják, hogy csupa frusztrált, boldogtalan, önmagát sem becsülő felnőtt veszi őket körül. S előbb-utóbb ők is olyanná válnak. Az önbecslés és a problémamegoldó-képesség hiányában pedig vagy ''túlélik'' vagy kiszállnak az életből. Szívből sajnálom Attila, ami a családotokban történt!!!
purzsasattila2011. március 19. 17:45
Kedves Juszikó!
Ismét visszatértem. Már múltkor is szíven ütött ez a versed, de sajnos nekünk is szomorú aktualitása lett...26 éves keresztfiam...:(
Nem is tudom, mit kéne tennünk, hogyan figyelhetnénk rájuk jobban? ?Mert sajnos a mai fiatalok elég labilisak...
Ismét szomorúan olvastam ezt a mementót! :(
Attila
Korin2011. március 19. 14:11
Nagyon üt a versed, szíven talál minden jó érzésű embert.
Nagyon szépen írtad.
Szeretettel,Korin
azi-gazi-em2011. március 18. 11:07
Kedves Juszikó!
Lényeglátó, fantasztikus, Isten-áldotta tehetség vagy! A vers mély tragédiájával együtt is gyönyörűen tökéletes!
Ölel hűséges olvasód: Azika
EDY2011. március 14. 14:17
Egyben intelem is versed,figyeljünk oda!
Mégjobban óvom két kicsi gyermekem
Gratulálok;Edina
Schmidt_Aladar2011. március 13. 13:02
Kedves Juszikó! Jól írod, nem vigyáztunk rá! Sajnos nekem is az utóbbi időben 2x kellett tollat ragadnom ifjú lelkek emlékére! Szaggatottsága teszi igazán feszültté. Gratulálok: János
jusziko(szerző)2011. március 7. 20:10
Köszi Dávid :)
Törölt tag2011. március 7. 16:34
Törölt hozzászólás.
jusziko(szerző)2011. február 25. 08:39
Köszönöm Zoltán, hogy így gondolod!
Grigo_Zoltan2011. február 25. 07:16
Pár sor mindössze, de tényleg minden benne van, rendkivüli a kifejező ereje !
Gratulálok ! Baráti üdv : Zoltán
jusziko(szerző)2011. február 17. 16:22
Köszi Napelem!
Köszi Roland!
sentenced2011. február 12. 15:13
Pár sor mindössze ez a vers, de hatalmas ereje van!
Erőteljesen bomlanak ki a belesűrített érzések,
minél többször olvasom...
A téma nagyon szomorú, de a versed méltó
e megemlékezéshez!
Szeretettel: Roland
napelem2011. február 11. 10:23
Szívbemarkoló...
jusziko(szerző)2011. február 5. 18:32
Nagyon köszönöm kedves Csegő!
cseg762011. február 5. 10:40
Ez nagyon vers, merem mondani eltávolodván a témától
''Betonkereszt'' Verstengely az egész vers belesűrűsödik
ebbe az egy szóba.
Nagyon jó vers! Gratulálok! Csegő
jusziko(szerző)2011. február 4. 19:27
Minden szavaddal egyetértek, kedves Era!
Zsuzsa, köszönöm!
Drága Vallejo! Már hiányoltalak! Köszönöm a kedves és alapos gondolatokat! Valóban nem írtam hónapokig. Most talán újra...majd meglátjuk.
Kedves Attila! Igazad van, ilyenkor mindig nagyon nehéz a felelősség kérdése. Az itt-maradottaknak mindig nehéz.
purzsasattila2011. február 4. 15:17
Hát...
Szavakat sem találok...Elgondolkoztató!
Pont annyi van ebben a pár sorban, amennyinek benne kell lenni...és gondolkozhat rajta mindenki! :(
Hogy kinek, mennyi felelőssége van egy ilyen tragédiában...mert tizenévesen még nem biztos, hogy felfogja, mit is tesz, bármi is volt az előzmény, és a kiváltó ok.
Tanulságos ez nekünk, felnőtteknek, hogy jobban figyeljünk oda gyermekeinkre!
Szeretettel olvastam ezt a fájó, figyelemfelkeltő versedet!
Attila
azi-gazi-em2011. február 3. 18:20
:(
Vallejo2011. február 2. 18:11
Kedves Kis Japán Csoda!
Néked sem kell a szomszédba menni, hogy megtudd milyen legyen a vers, hogy a legnagyobb hatását amit csak lehet kibontakoztassa.
Mérnöki pontossággal van kimérve az éppen elég a legtöbbhöz. Ami még ezen kívül megragadta a figyelmem, azaz érzékenység amellyel reagálsz a szomorú tényekre, ahogy a témát feldolgozod.
Gondolatiságában hasonlít a Második hullám című versemre, nem csoda hát, hogy könnyű szerrel értettem meg a szándékod.
Őrülök, nagyon örülök, hogy újra írsz!
Szeretettel vagyok elkötelezett olvasód!
Vallejo (1O)
10082011. február 2. 15:17
Nagyon jó:
''A fájdalom és a félelem
tizenöt évesen
démonszárnyakat növeszt.''
Sajnos, de szépen megírtad,
Szeretettel, Zsuzsa
Pera762011. február 2. 14:32
Lehet, hogy nem mindig figyelünk oda eléggé a gyerekekre, pedig minden jel, minden apró rezdülés mutatja, hogy milyen irányba halad, vagy csúszik el a lélek... A fiatalok bonyolult és még alakulóban levő belső világát bármi megzavarhatja... Ilyenkor egy kéz is elég lenne...
Elgondolkozva olvastalak.
Szeretettel: E
jusziko(szerző)2011. február 2. 08:09
Szeretettel üdvözlök mindenkit, aki itt járt és olvasta.
Január 20-án Várpalotán történt mindez. A híradások nem szóltak róla.
Az emberi lélek mély és megfejthetetlen. A tinédzsereké különösképpen.
Talán jobban kellene figyelnünk, észre kellene vennünk a figyelmeztető jeleket...ha egyáltalán lehetséges ez.
Köszönöm a hozzászólásaitokat, jó, hogy ennyien átérzitek e tragédia távolba mutató jelentőségét.
Vigyázzunk a gyerekekre!!!!
mezeimarianna2011. február 2. 03:34
:((Gratulálok!!
Marie_Marel2011. február 2. 00:18
Mellbevágó... Jó vers!
szzs2011. február 2. 00:10
Megrázó, és ugyan mi lappang a mélyben? Számos kérdés (és egyre több, egyre gyakrabban) merül fel e témában, s hidd el, kedves Japcsi, mikor a legilletékesebbek jelezték, rossz felé fut a szekér, inkább megbüntették őket, mintsem elfogadták volna a vészjeleket. Gratulálok szeretettel: ZSuzsanna
attilamesz2011. február 2. 00:04
mit is írhatnék...
talán csak annyit:
szerintem jó,hogy megírtad ezt a verset...
johncat2011. február 1. 23:10
Nem gondoltam volna, hogy ilyen témájú lesz az új versed, de sajnos aktuális...tegnap volt a temetés...
kreativ552011. február 1. 21:43
Jól tudtad fokozni ezt a megrázó eseményt.
Gratulálok! Ági
Bianca2011. február 1. 20:54
Nem mi okoztuk, de nem bírunk szabadulni:( Rövíd odavetett közlések, és a végén a konklúzió. Gratulálok, mellbeverő! Szeretettel Bianca
szalaikincses2011. február 1. 20:12
Tragikus...
19702011. február 1. 19:00
Megrázó!...
Emlékszem, a házunkban is történt egy hasonló borzasztó eset, nagyon sokáig foglalkoztatott...
Mygan2011. február 1. 18:50
:
1943sedimre.2011. február 1. 18:39
Japcsi Kedves! Megrázóan írtad meg nekünk!
Imre
KL2011. február 1. 18:33
...-jó vers! Mit is mondhatnék...
Laci (1)
Kicsikinga2011. február 1. 18:33
Vissza kellett jönnöm, mert nagyon meghatódva adok igazat Neked, amit a címben írtál!
Drága jó szíved van!
Kicsikinga2011. február 1. 18:31
Rettenetes! Kicsi kis ''japcsikám! Remélem, hogy nem a saját szemed előtt történt!
1952.02.092011. február 1. 17:32
Szomorú, hogy ilyen van!!!!!!!!!!!Ági