Szerző
Baradács Anett

Baradács Anett

Életkor: 37 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 491 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. február 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Baradács Anett

Hulljon!

Ő csendben ült a lócán,
fáradt keze az ölében,
elmélázva az órán,
e kis helység neki éden.

Haja kócos, arca megtört,
gúnyája koszos, szakadt,
szemével őriz egy sört,
neki e boldogság maradt.

Elgémberedett ujjait
a kályha fölé rakja,
s közben öreg sorstársait
könnyeivel siratja.

Hányan fagytak a télben,
rendezetlen hontalanok,
s aludtak a jégben,
várva, hogy telnek a napok.

Megváltás neki a halál,
hogy megpihenni tudjon,
mert nincs benne remény ma már,
csak hogy hulljon, elhulljon!

2000. január 11.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


gyongyver672011. november 28. 21:14

Fájó és szomorú gratulálok!

mezeimarianna2011. február 14. 03:23

:((Gratulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom