Szerző
Vers

A verset eddig 450 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. február 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.


Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Lipcsei László

Még küzdök

Gondok rikácsolnak, sorban jönnek.
Napról-napra mélyebbre süllyedek:
Magához láncol, húz, s köt a kétség,
Sötétben tartó kín-bukás képe,
Gyötrelem, s rettegés közt görnyedek.
Iszonyat! S hátamban súlyos fejsze,
Én karóba húzott, megkorbácsolt,
Véres könnyek között agyontiport...
Meggyötört vagyok. Nagyon fáj! Túl sok!
Hova tartok, meddig vagyok fogoly?
Halál, bárcsak eljönne már végre!
Szenvedni már elviselhetetlen,
Kiáltok és szabadulni vágyom,
Utálom és gyűlölöm e sötét rettenet-vadont.
Hol lesz vége, s mikor leszek szabad?
Vajon élek-e, vagy halott vagyok...

a Weiner Leóba

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom