Szerző
Ross Satyr

Ross Satyr

Népszerűség: 247 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1534 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. február 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (11)

Ross Satyr

József

Eszembe véste jókor mesterem:
"Becsüld a fát és meghálálja ő!
Legyen bár tölgyfa, cédrus vagy fenyő,
mely buja, árnyas erdőben terem;

legyen belőle zúgó tengeren
büszke hajó, a hűs habot szelő,
karcsú gerenda, ház fölött tető,
bölcső, koporsó - haszna végtelen!"

Szorgosan űzöm mesterségemet:
ki bölcsőt ringat vagy aggot temet,
mind áldja munkám, egyik sem perel.

Hasznos a létem s folytatása van:
hétrét görnyedve visz egy dombra fel
két szál gerendát egyszülött fiam...

Marie Marel „Szerelmetes Fiam” című versére válaszolva

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Marie_Marel2011. április 21. 16:07

Nagyszerű megközelítés, és egyáltalán nem megszokott. :-) Éppen ezért, számomra szerethető.
Mernünk kell egy témát másféleképpen látni, akár a közfelfogással ellenkező módon is. Ez a költészet igazi alapja. Szerintem.

Ross(szerző)2011. április 21. 16:03

Marie: Bár a blogodban akkoriban nem jártam, de úgy látszik, Tőled függetlenül is úgy érezhettem, hogy jól egészítheti ki a Te versedben leírtakat egy másféle nézőpont. Az én megközelítésem kicsit mást tételez fel József személyéről. Az akkori idők erősen patriarchális modelljével szemben szerintem ebben a családban Mária volt a határozottabb, döntésképesebb, bölcsebb - József pedig tette, amit tisztes szakmája és névleges családfői szerepe megkövetelt tőle. Odáig megyek, hogy azt feltételezem: József nem is értesült a fia számára utolsó napok megpróbáltatásairól, talán mert egy munkája elszólította a színhelyről. Abból, hogy Jézus két gerendát visz a hátán, nem is tud másra következtetni, mint hogy a fia végre ''észre tért'' és folytatja az ő mesterségét... Köszönöm, hogy értő módon olvastad a közfelfogástól talán eltérő értelmezésemet!

Marie_Marel2011. április 21. 15:39

Most látom csak, hogy itt nem is írtam versedhez. ''Megbocsáss!'' :-)
Nagyon érdekesnek tartom, és már versem írásakor a blogban megjegyeztem, hogy a történetben ven még egy a költő tollára méltó ''mellék''szereplő, a nevelőapa, József. Az ő szerepébe magától értetődően egy férfi tud igazán belehelyezkedni. Képzeljük csak el... A fiú nyilvánvalóan nem ácsnak való. (Tán sajnálja ezt József.) Kora ifjúsága óta zavarba ejtően más. Még csak kamaszodik, de már jól eligazodik a vallás dolgaiban, az emberek bizalommal fordulnak hozzá, szeretik vallási magyarázatait... Olyan különös. Végül: konfliktusba keveredik, elítélik, halálra szánják... Mit érezhetett, gondolhatott József?
Feldolgozásod igazán mesteri és ehhez illő mesterformát, a szonettét választottad hozzá.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Barátsággal: Marie

(Igazán kíváncsi lennék mások József feldolgozásaira is.)

Ross(szerző)2011. március 1. 22:47

József: Köszönöm. Nem tudom, hogy vajon József, az ács csakugyan ilyen lehetett-e, de valami miatt nekem logikusnak tűnik, hogy ha egyszer harmincegynéhány évvel azelőtt - mondjuk így - sikerrel építettek a naivságára, akkor ebben mostanra sem változott. Remélem, nem sértem meg senki érzéseit.

saturday2011. március 1. 21:08

Ahányszor újra és újra olvasom, egyre mélyebbnek érzem. Remek!

saturday2011. február 25. 16:46

Szép szonett, őszintén gratulálok. József.

Ross(szerző)2011. február 25. 10:40

Miklós: Köszönöm a gratulációt. Örömmel észlelem itt is, hogy bizonyos eltérések ellenére is lehetnek közös vonások, műveleti hasonlóságok a gondolkodásunkban. Már az első megállapításod is telitalálat: nincsen misztikum. Egy kézműves mesterember beszél, aki szerelmese lett munkájának, sőt: a munka a számára egy kicsit menedék is élete kudarcai elől. Abban, hogy ''egyszülött fia'' két szál gerendát tart a kezében, annyit lát csupán, hogy életének, munkájának, mesterségének folytatása és folytatója van és ez megszépíti a korábbi baljós éveket is; az eljövendő órák tragikumát fel sem fogja. Azt hiszem, nemcsak hogy nincs megideologizálva a címszereplő alakja, de a történtekkel olyasmit szándékoztam kifejezni, hogy ez a férfi továbbra is ... hát, sajnos, a szleng fejezi ki legjobban a mondandót: szóval továbbra is lúzer maradt...

koszeghymiklos2011. február 25. 10:01

Kedves Ross!
Már Marie verse is nagyon tetszett, a tiéd is fantasztikus!
Ami különösen tetszik, hogy nincs igazán misztikum. Emberi képet látok magam előtt. Justice-val szemben én látok árnyoldalt, inkább azt, hogy mindennek célja van. És ami egyik oldalról rossznak tűnik, a másik oldalról, más szempontból nagyon is elfogadható, sőt hasznos. Hiszen sem a bölcső, sem a koporsó miatt nem pereli senki az ácsot. Pedig némelyek lehet, hogy kikérnék még azt is maguknak, hogy olyan készítsen gyermeküknek bölcsőt, aki másnap már koporsót csinál. Igaz ez a dombra cipelt keresztfára is. Épp ezért nehéz elfogadni.
Én hívő keresztényként szemlélem versedet és azt gondolom, Józsefet mindenkinek így kellene látnia. Ez a kép hiteles, őszinte és nincs megideologizálva. Marie versének is épp ebben van az értéke.
Szóval nagyon tetszett, gratulálok.

És itt megköszönném még neked a figyelmembe ajánlott netes oldalt. Úgy látom sok hasznát veszem majd.
Szeretettel üdvözöl: Miklós

Talpas2011. február 23. 12:16

Tényleg nem vagyok jártas, de valami hasonlót találtam: Milyen szövetsége van igazságnak a hamissággal, vagy fénynek a sötéttel?
Ez csak a fejemben megmaradt tartalom, most nem tudok oda lapozni, és biztos nem is erre gondoltál.

Ross(szerző)2011. február 23. 11:56

Attila: Érdekes kísérlet lehetett azzal a kóddal. Adott valamilyen releváns találatot?

Germain: Szellemesen kapcsolódsz a büszke hajómhoz, hiszen ''navigare necessere est''... És a hullámzás érzetét egy ringó tonett-hintaszék is keltheti.

Törölt tag2011. február 23. 11:39

Törölt hozzászólás.

Talpas2011. február 23. 10:26

Kutattam a témában, de tényleg hiányosak az ismereteim. A határozatlan névelőt kihagyva, már aznap este a 7.2.1 kódot ütöttem be.
Abból indultam ki, hogy nincsenek véletlenek:)
Másnak talán ez nagyobb segítség, tőlem ennyi tellett.

Ross(szerző)2011. február 23. 08:59

Attila: Kétségtelen, ott összejöttek a számnevek. De az egyikük csak annak látszik! :)

István (stapi): Lényeges szót találtál: ''ellenpont'', többféle lehetséges megközelítésben is. Anya és apa, ima és munka (ora et labora), előtérbe állított és háttérbe szorított, éltető fa és büntető fa - de mindet nem fedem fel még.

mezeimarianna2011. február 23. 03:01

Gratulálok!!!

stapi2011. február 22. 19:45

Kedves Ross, ellenpontot képez a versed az ihlető verssel szemben. Gratulálok!

Talpas2011. február 22. 15:13

Sok a számnév az utolsó két sorban.

Ross(szerző)2011. február 22. 15:01

Tisztelt Látogatók – ezúttal szándékosan késleltettem az észrevételeimet a reagálásaitokra. Elnézést érte, megpróbálom először ennek az okát adni. A vallás(ok) témakörében legfeljebb érdeklődő laikusnak tarthatom magamat, de vannak közismert események, személyek, amelyek ill. akik régóta foglalkoztatnak. Közéjük tartozik az Újszövetségen belül egyrészt Jézus gyermek- és fiatalember kora, valamint József személye. Többen is észrevételeztétek, hogy a történet többféle gondolatot vet fel; nos, bennem is. Szándékosan választottam ezt a behatárolt, rövid formát, előre érezve, hogy az észrevételeitek majd hozzáteszik a hiányzó asszociációkat. Mindezek előre bocsátásával már csak röviden válaszolok a felvetéseitekre:

Ágota: Egyetértek azzal, hogy különböző következtetések vonhatók le a történetből, kíváncsian várom, hogy konkrétan mifélék.

Kinga: Megtaláltad a kapcsolódási pontot a Marie Marel által írt hivatkozott verssel. Az anya után megszólal az apa (?) is.

Albert: Köszönöm a gratulációt. Magam is nagyon tisztelem Jankovics Marcell teljes életútját, képi világát, kitartó következetességét.

István (rapista): Csak a számomra is ismert tényekből indulhattam ki, emiatt talán kevésbé emelkedett a szöveg, mint a témája megkívánná.

Andrea: Köszönöm – amint említettem, a téma régóta foglalkoztat, tettem már kísérletet másféle műfajban történő feldolgozására.

Mirjam: Köszönöm - ha elgondolkodtat, a célomat elértem.

Zoltán: Köszönöm és szívesen látok minden felmerült gondolatot.

Attila (Talpas): Köszönöm a méltatást. Ha most elkezdenénk egy vitát a szellemi tulajdon apró- (vagy nem is mindig apró-) pénzre váltásáról, az nagyon messzire vezetne és részemről nem a közfelfogást tükröző argumentumok látnának napvilágot...

Sándor (Fugemamor): Örülök a látogatásodnak, köszönöm.

János (Justice): Köszönöm a segítségedet, hogy feltüntetted Marie Marel hivatkozott versének linkjét. Nagyon eltaláltad a szándékozott mondandóm túlnyomó többségét. A kezdet valóban a munkájában örömet és kielégülést lelő férfiember büszkeségéről szól; sőt, észrevettél olyasmit, ami inkább csak tudat alatt „történt” velem: hogy a „véste” igét használtam. A befejezésről szólva az egyik lehetséges értelmezést említed, az aggodalmat, amely tartalmilag mintha ellentétes lenne az addigi pozitív gondolatokkal. Bevallom, az én verzióm a szándékom szerint nem tartalmazott ilyen törést, de hadd tartsam még egy kicsit magamban...

Justice2011. február 22. 14:48

Marie Marel: Szerelmetes fiam című verse:
http://www.poet.hu/vers/62636

Nagyon szép reakció Marie versére. Az ''apa'' (és rajta keresztül mestere) tanítása tovább él munkájában, ''haszna végtelen''. Már az első sor hordozza e munka jelentőségét, (megidézve az ács szakmát) ''Eszembe véste...'' s tovább emelve erkölcsi értékét, (kik megismerik mesterségemet) ''mind áldja munkám, egyik sem perel.'' Jó apához illőn, (ismerve a világ milyenségét, mintegy előrevetített aggodalom) az utolsó sorokban megfogalmazod munkája árnyoldalát.
Szeretettel gratulál: János

Fugemamor2011. február 22. 13:05

Igen, ezt el kellett olvasnom :)

Talpas2011. február 22. 09:32

Nem az én témám, de a forma hibátlan, a megközelítés pedig a jól megszokott egyedi.
Legalább nem kell levédetned a verseidet:)

Grigo_Zoltan2011. február 22. 08:36

Valóban érdekes megközelítés !
Remek vers, gondolatokat ébreszt az emberben.
GRatulálok : Zoltán

mirci102011. február 22. 07:54

Elgondolkodtat,...nagyon szép!Mirjam

Kimana2011. február 22. 07:42

Remek vers,jó téma!

rapista2011. február 22. 06:59

érdekesen fogtad meg!

alberth2011. február 21. 22:04

A fa mitológiája, Jankovich Marcell szép könyve. Ő kitér erre a témára is. Bizony a vesztőhelyeket is ''ácsolták'', s a kereszt is ács munkája lehetett.
Gratulálok drámai hatású versedhez!
Alberth

Kicsikinga2011. február 21. 21:14

Még sokszor vissza fogok térni. A gyönyörűséges anyai keserv, és az ács válasza...

Kicsikinga2011. február 21. 21:04

''- bár látnám boldog éltedet -
de nem lehet!
Inkább lennél néma! (megbocsáss!)
Egyszerű ács. ''

***

''Hasznos a létem s folytatása van:
hétrét görnyedve visz egy dombra fel
két szál gerendát egyszülött fiam... ''

Képtelen vagyok bármit hozzáfűzni!
Nem jönnek a szavak!!!

gota2011. február 21. 20:31

Na most erre,szó szerint, csak egyet tudok mondani:
JÉZUSOM!
Ez már olyan mélység ami hosszasan elgondolkodtat,és több alternatívát is kínál.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom