Szerző

Oláh Alexandra

Életkor: 25 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 458 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. február 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Oláh Alexandra

Akarva-akaratlan

Kacag a múlt, hibáimat mutatva.
Egykori álmaimat a porba hullajtja.
Lejárt a produkció a színpadon állva.
Függöny mögé került, a tapsvihart várva.
Egyedül az érzésekkel harcolok a holnapért.
Feladni bizonyosan sohasem volna mért.
Hagyom már, vigyen az út, ha kell a pokolba...
Túl sok históriát hallottam fiatal koromra.
Szaladnak az évek, az élet peronján.
aki ma elesik, fel tud állni újra tán.
A lehetőség megvolt, nem éltem vele.
Még ha fájt is, akartam, hogy eltűnjön örökre.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Hirhozo2011. február 23. 09:46

Gratulálok,nekem is van ilyen című versem:):)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom